A nálunk is népszerű amerikai színésznő, Alyssa Milano (47) a minap azzal állt a közönség elé , hogy mindenki vegye komolyan a koronavírus-járványt, mert a fertőzés (ha fel is gyógyulnak belőle) hosszú távú nyomokat hagyhat maga után. A Melrose Place, a Bűbájos boszorkák és a Mistress sztárja tapasztalatból beszélt, mert ő maga is egyike azoknak, akiket a long hauler (talán "hosszútávúnak" vagy "hosszangyógyulónak" fordíthatnánk), vagyis a hosszú-COVID-os kategóriába sorolnak a COVID-19 után visszamaradt és múlni nem akaró tünetei alapján. A hosszútávúak azonban nem a koronavírus-betegségek után tűntek fel először.
A DePaul Egyetem pszichológusa, Leonard Jason és munkatársai több mint 4500 egészséges hallgatótól gyűjtöttek személyes adatokat és vérmintákat 2014 és 2018 között. Nyomon követve a diákok életét, kiderült, hogy néhányuk mononukleózisban betegedett meg. Egy részüknél később krónikus fáradtság-szindróma alakult ki (ezt a legyengítő betegséget myalgiás enkefalomielitisz vagy ME/CFS néven is jegyzik). Ezt gyakran akut vírusos betegség váltja ki.
Összehasonlító kutatások
Jason és csapata az év elején azért elemezte az adatokat, hogy rábukkanjanak a mintákra, amelyek megmagyarázhatják, hogy egyes hallgatók miért maradtak egészségesek, mások pedig miért megbetegedtek meg és maradtak betegek. A kutatók rájöttek, hogy a COVID-19-et követő hetekig, sőt hónapokig tartó panaszok (az erőfeszítés utáni mély kimerültség, a gyengülő memória és a koncentráció hiánya) nagyon hasonlítanak az ME/CFS betegeknél tapasztaltakra. Azt is gyorsan felismerték, hogy a több ezer hallgatótól származó átfogó alapadatok és biológiai minták egyedülálló lehetőséget teremtettek arra, hogy vizsgálják a COVID-19 utáni akut és tartós betegség kialakulásának kockázati tényezőit. "Összehasonlíthatjuk e fiatal felnőttek COVID-19 járvány előtti és a járvány idején rögzített tapasztalatait, biológiai és viselkedési adatait" - jegyezte meg Jason a kutatásról nemrégiben tartott konferencia-előadás során a Stat egészségügyi portál szerint.
Csakhogy az ilyenfajta kutatások - amelyek lehetővé teszik az összehasonlításokat az egészségüket visszanyerők és a soha meg nem gyógyulók között - drágák, és évekig is eltarthatnak. Ráadásul különösen nagy kihívás az összerakásuk egy gyorsan változó járvány közepette. Ez az oka, hogy olyan keveset tudunk arról, hogy egyeseknek miért okoznak tartós egészségi problémákat bizonyos vírusos betegségek. Ha nem is tudjuk, hogy mi okozza például a lázrohammal járó influenza utáni tartós fájdalmakat és fáradtságot, ezek a tünetek azért elég gyakoriak ahhoz, hogy ne lehessen egy legyintéssel elintézni őket. Még akkor sem, ha általában hetek vagy hónapok elteltével maguktól megszűnnek. Az elmúlt két évtizedben hasonló maradandó hatásokat figyeltek meg például a SARS , a nyugat-nílusi láz , az Ebola , a 2009-es H1N1 influenza nyomán. "A krónikus poszt-SARS-t tartós fáradtság, diffúz myalgia, gyengeség, depresszió és nem regeneráló alvás jellemzi" - olvasható abban a BMC Neurology folyóiratban közölt 2011-es tanulmányban , amelynek szerzői a korábbi koronavírus okozta, 2003-as járvány után követték nyomon a SARS-betegeket.
A COVID-19 esetében a súlyos és az enyhébb megbetegedésen átesők egyaránt beszámoltak folyamatos tünetekről. A kórházba került betegek vizsgálata rávilágított, hogy az akut megbetegedés után több mint 70 százalékuk folyamatos problémákkal küzdött. A kórházi kezelést nem igénylő COVID-19 betegek körében végzett felmérésben pedig az amerikai járványügyi központ (CDC) arról számolt be , hogy a pozitív vírusteszt után két-három héttel a fertőzöttek 35 százaléka nem nyerte vissza "szokásos egészségi állapotát".
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Megugorhat a tartós fogyatékkal élők száma
Az orvosok ezért amiatt aggódnak, hogy a járvány jelentős mértékben megnöveli a tartós betegségekkel és fogyatékosságokkal küzdő emberek számát. De a betegség még annyira új, hogy senki sem tudja, milyen hosszú távú hatásai lesznek pontosan. A károk egy része valószínűleg az intenzív kezelések, például az intubálás mellékhatása, míg más elhúzódó problémákat maga a vírus okozhat. Az előzetes és más koronavírusokkal kapcsolatos jelenlegi kutatások szerint a vírus több szervet is károsíthat, és meglepő tüneteket okozhat - írja a Nature magazin . Hasonló tapasztalatokat gyűjtöttek Magyarországon is .
A világ nagy kutatóközpontjai és orvosi szervezetei már komolyan tanulmányozzák és nyilvántartásokat vezetnek azokról a betegekről, akik nem gyógyultak ki a COVID-19-ből. Májusban például a Body Politic online betegtámogató közösség kutatócsoportja közzétette egy 640 hosszú-COVID-os beteg körében készített felmérésének eredményeit , meglepően sok tünetet dokumentálva. A prospektív tanulmányokkal ellentétben, amelyek éveken át követhetik a résztvevőket, a felmérések pillanatnyi képet adnak az éppen rendelkezésre álló információk alapján. Ezek nagy előnye, hogy reagálhatnak a legújabb fejleményekre, és gyorsan lebonyolíthatók. Az új Body Politic-felmérés az antitestek tesztjeivel, a neurológiai tünetekkel és a mentális egészségre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos kérdéseket tartalmaz, és olyan témákat vet fel, amelyeket a "hosszútávúak" online fórumokon vitattak meg egymás között.
Eric Rubenstein, a Bostoni Egyetem epidemiológus professzora, a Body Politic konzultánsa szerint az ilyen felmérések különösen hasznosak lehetnek a további kutatások hipotéziseinek felállításához, valamint a betegek aggályainak és fő szempontjainak, prioritásainak megértéséhez. Ezzel szemben az olyan prospektív kutatások, mint a DePaul-tanulmány (vagy az Egyesült Királyságban nemrégiben 10 ezer embert bevonó vizsgálat ), értékes betekintést nyújthatnak a lehetséges betegségmechanizmusokba.
Ez is érdekelhet
Az ME/CFS-betegek és egyes hosszú-COVID-osok által tapasztalt tünetek közötti hasonlóság azonban arra utal, hogy az egyik betegségre jellemző folyamatok kutatása betekintést nyújthat a másikba - állítják a kutatók. "A lényeg az, hogy egyeseknek lehetnek olyan genetikai, fiziológiai vagy magatartási jellemzői, amelyek hajlamosítanak arra, hogy mindkét betegséget megkapják, majd talán ne is gyógyulnak meg belőlük" - idézte Jason szavait a Stat.
