Nekünk is fontos az a hír, amitől jelenleg is hangos az amerikai média . Dan Patrick texasi republikánus alkormányzó egy televíziós műsorban azt fejtegette , hogy az idősebb polgároknak, amilyen ő maga is - akár halálos kockázatot vállalva -, vissza kellene térniük a munkájukba, hogy megelőzzék a gazdasági összeomlást. Szerinte, ha három hónapnál tovább tart a jelenlegi lefagyott állapot, azt az ország nem bírja ki.
Persze számunkra nem Patrick - és sokaknak ellenszenves véleménye - a mérvadó, de nem egy vezető politikus hasonlóan gondolkodik, csak még kevesen beszélnek ennyire nyíltan arról, hogy a koronavírus-járvány milyen mélyen felforgathatja az életünket. Az igazán súlyos döntéseket talán csak hetek vagy pár hónap múlva kell meghoznunk. A járvány lelassításhoz szükségszerű elszigetelődés és egymástól való távolságtartás ugyanis tényleg csak átmenetileg tartható fenn, nem válhat normális állapottá. Egy idő után a gazdasági visszaesés olyan nagy károkat okozhat, ami visszakényszerítheti az embereket a munkahelyekre, azaz halálos kompromisszumra kényszerülhetünk. Azért ennél vannak jobb szcenáriók is.
Abból kell kiindulnunk, hogy a jelenlegi helyzet, amelyben a különféle gazdasági tevékenységeket korlátozzák gazdasági visszaesést eredményez, hiszen a vállalatok nem termelnek, a kereskedelem néhány részterület kivételével akadozik, a szolgáltatások jelentős része befagyott, a lakosság fogyasztása a kezdeti felhalmozás után visszaesik, az ellátási láncok megszakadnak, a részvénypiacok elbizonytalanodnak. És ehhez jönnek még a járvány nyomán megjelenő horribilis egészségügyi kiadások. Mindenkinél kevesebb lesz a pénz - írja a The Globalist politikai elemző magazin. Nem véletlen, hogy a nagy nemzetközi pénzügyi intézmények, a Világbank, az Európai Központi Bank, az amerikai jegybank, a FED stb. mind több száz milliárd dolláros vagy eurós mentőcsomagokat lengettek be, hogy segítsenek a gazdaságon. Magyarországon is megjelentek a gazdaság működését könnyítő intézkedések. Azaz, aki azt hiszi, hogy az otthoni bekuckózva kivonhatja magát a vírus hatása alól, téved.
Alapesetben a legrosszabb időszaknak júniusra vége
Az első forgatókönyv szerint márciustól a gazdasági teljesítmény széles körben hirtelen csökken, és ez a folyamat áprilisban és májusban valószínűleg még tovább romlik, mivel a hatóságok egyre szigorúbb lépéseket tesznek a COVID-19 terjedésének megakadályozására. A helyzet júniusban kezd javulni, mivel a vírus terjedése lelassul, és az állami kiadások növekedése lehetővé teszi az egészségügyi rendszereknek, hogy a korábbiaknál hatékonyabban dolgozzanak. De ha 2020 második felére meg is érkezik a fellendülés az euróövezetben, illetve az Európai Unió egészében, a növekedés mértéke akkor is csak 1 százalék körül lehet az egész esztendőre számítva.
Rosszabb esetben a járvány csak 2020 végére cseng le
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az is lehetséges - veti fel a The Globalist -, hogy a vírus terjedése nem áll meg a nyár elején, és az élet nem lesz képes visszatérni a normális kerékvágásba, hiszen a szigorú korlátozások fennmaradnak, ami meghosszabbítja a recessziót 2020 második felében. A fellendülés csak 2021 elején indul meg, amely azonban a számítások szerint éppen olyan meredek lesz, mint a járvány miatti visszaesés, s a COVID-19 megbetegedések hatását a gazdaság pár év alatt kiheveri. A döntéshozók ugyanis tanultak a 2008/2009-es válságból, s hajlandónak mutatkoznak olyan erőteljes, rövidtávon ható intézkedésekre, amelyek gyors regenerációt tesznek lehetővé.
Nagyjából hasonló állásponton van a világ egyik legnagyobb tanácsadó cége, a McKinsey is. "A legpesszimistább előrejelzések általában teljes mértékben hitelt adnak az elképzelésnek, hogy a koronavírus-fertőzések száma exponenciálisan nő, ráadásul feltételezik, hogy az emberek nem reagálnak hatékonyan. Elhisszük, hogy ez lehetséges, de egyáltalán nem biztos" - olvasható a társaság elemzésében . Abban hisznek, hogy a rossz forgatókönyv szerint (amikor kiderül, hogy a járvány nem szezonális) azok az országok is, amelyek sikeresen kontrollálták a járványt (például Kína), kénytelenek lesznek fenntartani néhány közegészségügyi intézkedést a COVID-19 visszatérésének megakadályozása érdekében. Azonban ennek a verziónak a globális gazdasági hatása súlyos, megközelíti a 2008-2009-es globális pénzügyi válságét. A McKinsey enyhébb forgatókönyvében viszont az új esetek száma Amerikában és Európában április közepéig emelkedik. Május közepére a közvélemény már szignifikánsan optimistább lesz a járványt illetően. Ugyan 2020 őszén megújulnak a fertőzések, de a jobb felkészülés lehetővé teszi a gazdasági tevékenység folytatását. Ezzel együtt az EU és az USA gazdaságának negyedik negyedéve rámegy, mire valódi fellendülés lesz megfigyelhető.
A sötétebb kép
A Politico európai politikai hírportál szerint viszont a kormányok brutális üzenetet küldenek: a koronavírus miatti bezárkózás nem maradhat fenn túl hosszú ideig, különben a gazdasági összeomlás következményei még halálosabbak is lehetnek, mint a betegség. Ez nagyjából ugyanaz, mint Patrick ellentmondásosnak tűnő követelése. A lap szerint az egyes országok vezetői figyelik a naptárt, és megpróbálják kiszámítani, hogy mikor kell azt mondaniuk az embereknek, hogy térjenek vissza a munkába, még akkor is, ha ez sok fertőzést és halálos áldozatokat eredményez.
Emmanuel Macron francia elnök, a problmáról legnyíltabban beszélő európai vezető ezt a következőképpen fogalmazta meg ."Lehetetlen élni - még magunkat elszigetelve is - és meggyógyítani az embereket, ha nem folytatjuk azt a gazdasági tevékenységet, amely szimplán lehetővé teszi számunkra, hogy ebben az országban éljünk." Macron arra is figyelmeztette az embereket, hogy a COVID-19 elleni vakcina bevezetése nem áll a küszöbön, és valószínűleg 2021 végéig nem is érkezik meg. Nyilvánvaló az üzenet, hogy az emberek addig nem lesznek képesek otthon maradni.
A Politico szerint ez egy kínos kompromisszum. Egyrészt az embereket egymástól távoltartó intézkedések minimalizálhatják a fertőzéseket és a halálozást, de ezért mély gazdasági depresszióval fizetünk, ami megkurtítja az egészségügyért és közüzemi szolgáltatások fenntartásáért fizető állam bevételeit. Ha ugyanis nem szállítanák el a szemetet, nem állítanák helyre a meghibásodott vízellátást, nem gondoskodnának az energiaellátás zavartalanságáról, az ugyanolyan veszélyes lehetne, mint a koronavírus. A baj az, hogy amint a vészhelyzeti intézkedések véget érnek, a fertőzések visszatérhetnek és a halálesetek ismét emelkedésbe kezdhetnek.
"Ez egy nagyon nehéz egyensúlyozás. Nem világos, hogy bármely kormánynak hiteles stratégiája volna a járványellenes intézkedésekből való kilépésre" - mondta Mujtaba Rahman, az EurasiaGroup politikai kockázati tanácsadó cég európai igazgatója.
A fertőzések feltámadása
A londoni Imperial College kutatásai azt mutatják, hogy az epidemiológusok és az orvosok szerint még a legradikálisabb elszigetelési intézkedések is csak átmeneti megkönnyebbülést képesek hozni a járványban. "Amint a kormányok megszüntetik az intézkedéseket, ahogyan most Kína teszi a gazdasága megmentése érdekében, az esetek újra robbanásszerűen visszatérnek. A fertőző betegségek epidemiológiájában képzett orvosként csak ugyanazt mondhatom, amit minden kollégám is. A közélet újjáéledésével a fertőzések is megújulnak" - idézte a Politico Christian Drosten német virológust, aki a német kormány megbízására kifejlesztette a koronavírus tesztet és tanácsot adott a betegség visszaszorítására. A szakértők pedig egyetértenek abban, hogy az oltás csak egy év, de lehet, hogy csak 18 hónap múlva lesz elérhető. A társadalmi elszigetelődés ilyen hosszú ideig való fenntartása azonban elképzelhetetlen, hiszen valószínűleg globális depressziót eredményezne.
Az OECD előrejelzése szerint a globális növekedés 2020-ban a pandémiának köszönhetően 2,4 százalékra csökken, a tavalyi téli előrejelzés 2,9 százalékához képest. Az Egyesült Államokban és Európában terjedő, "tartósabb és intenzívebb koronavírus-kitörés" esetén a globális növekedés 1,5 százalékra esne. A müncheni Ifo Intézet tanulmánya szerint a német gazdasági veszteségek a GDP 7,2 százalékát is el fogják érni a két hónapos restrikciós időszak alatt, de a legrosszabb esetben 20,6 százalékig is emelkedhetnek egy három hónapos leállás esetén. Az euróövezetben a visszaesés akár a GDP 10 százaléka lehet, vagy talán még ennél is több. Mivel a magyar gazdaság legnagyobb felvevő piaca éppen ez a régió, nekünk sem lehetnek illúzióink a visszaesés mértékéről. Ezért egy bizonyos ponton egyszerűen tarthatatlanná válhat a korlátozások fenntartása.
Kompromisszumos megoldások
A gazdasági összeomlás és a rettenetes halálozási ráták elfogadása között lehetnek további lehetőségek is. Drosten arra számít, hogy az elkövetkező hetekben elérhetővé válnak azok az antitest-tesztek , amelyek kimutatják azokat a korábbi fertőzéseket, amelyek ellen a szervezet védekező mechanizmusokat fejlesztett ki. Ha a tesztelés az elkövetkező hónapokban szélesebb körben elérhetővé válik, a kormányok talán azt tapasztalhatják, hogy a lakosság nagy része már tünetmentesen átesett a fertőzésen. Ettől fogva pedig elkezdhetik feloldani a korlátozó, izolációs intézkedéseket. Sébastien Maillard, a párizsi Jacques Delors Intézet igazgatója azt mondta, hogy a jelenlegi szigorúbb karanténszabályoktól fokozatosan visszatérhetünk a funkcionáló gazdasághoz, és talán szükség esetén az év későbbi szakaszában vissza kell térnünk a társadalmi elszigeteléshez, amíg meg nem kapjuk a szükséges oltást. A londoni Imperial College tanulmánya pedig azt fejtegeti, hogy egy kétéves időszak alatt periodikusan háromhavonta egy hónapra lazítani kell a korlátozó intézkedéseken.
Ez is érdekelhet
Nem világos, hogy a kormányok, hogyan lesznek képesek feloldani azt a dilemmát, ami egy több évig tartó korlátozásokkal járó időszakra készíti fel az országuk polgárait vagy az elkövetkező hónapokban bekövetkező halálozásokra. A legjobb reményeik szerint (és ezt mi egyszerű polgárok is osztjuk) a járvány úgy ér véget, hogy a gazdasági ár lesz magas, nem pedig az, amit emberéletekben fizettünk meg.
