A túlélés öröme sokaknál nem válhatott a visszanyert egészségük miatt érzett tartós elégedettségé. Egyes felépült betegek ugyanis légzési nehézségekről, fáradtságról és testi fájdalmakról számoltak be a SARS-CoV-2-fertőzés után néhány hónappal. Kínában, Hongkongban és Vuhanban készült kisebb tanulmányok azt mutatják, hogy a túlélők tüdeje nem működik az elvártnak megfelelően, illetve szív- és májproblémáik is vannak. De ezek az első diagnózisok valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen az új koronavírusról kiderült az elmúlt hónapokban, hogy a szervezet számos részét megtámadja, és károkat okoz az idegrendszerben, a szemekben, az emésztőrendszerben vagy éppen a vesékben.
Évtizedes hatások
A betegségekhez általában úgy viszonyulunk, hogy amint a közvetlen vagy legjellemezőbb tünetek elmúlnak, már gyógyultnak tekintjük magunkat. A kezelőorvosok is így állnak hozzá, hiszen, ha a beteg hazabocsátható, vagy nem szorul rendszeres orvosi ellátásra, akkor már a következő páciensre koncentrálnak. De ha a kutatók a túlélők hosszútávú egészségi állapotának megfigyelésébe kezdenek, azt tapasztalhatják, hogy a gyógyulás nem teljes vagy maradvány nélküli. A SARS-CoV-2-höz hasonló vírusok által okozott korábbi járványok azt mutatják, hogy az utóhatás több mint egy évtizedig is tarthat - számolt be a Bloomberg .
A SARS 8 ezer embert fertőzött meg, a SARS-CoV-2 pedig eddig 5,6 milliót. Emiatt arra lehet számítani, hogy az érintettek egészségének károsodása miatt nagyobb teher hárul majd az egészségügyi ellátásra, és hatással lehet a gazdaság (a vállalatok) működésére, teljesítményére. Nicholas Hart, az a brit orvos, aki többek között Boris Johnson miniszterelnököt is kezelte, e kilátások miatt a vírust "e generáció poliójának ", azaz gyermekbénulásának nevezte , amely akkora sokkot és károkat okoz, hogy átalakíthatja a globális egészségügyi ellátást.
A legtöbb hosszabb távú információ elsősorban Kínából származik, ahol a legrégebb óta van jelen a járvány. A hongkongi kórházi hatóságok a hazabocsátásuk után két hónapon keresztül figyelemmel kísérték a COVID-19 betegek egy csoportját. Azt találták, hogy a 20 túlélő közül körülbelül a felének a tüdőfunkciója nem éri el a normális tartományt. Owen Tsang, a Margaret hercegnő kórház fertőző részlegének orvosigazgatója megfigyelte, hogy a betegek tüdejének diffúziós képessége - azaz a vérben a szén-dioxid oxigénnel való cseréje - az egészséges szint alatt maradt. Egy vuhani vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy a koronavírusos fertőzöttek szervezete - a tüneteik súlyosságától függetlenül - nem állt vissza teljes mértékben a normál működési szintjére. Egy másik vuhani vizsgálat szerint pedig a gyógyult betegek túlnyomó részénél a tüdőfunkció különböző mértékű rendellenességet mutatott . A Los Angeles-i Cedars-Sinai Orvosi Központ tanulmánya szerint pedig - amelyet olasz és kínai betegek adataira alapoztak - krónikus szívkomplikációk fordulhatnak elő a tartós gyulladás következtében.
A SARS bizonyítékai
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az orvosok a szintén egy koronavírus által okozott eredeti SARS-járvány tapasztalataiból tudják, hogy egyes felgyógyult betegek még évekkel később is szenvedtek a betegségtől. Kínában a kutatók 25 SARS-beteget vizsgáltak 12 évvel a megfertőződésük után, összehasonlítva eredményeiket egy fertőzésmentes személyekből álló kontrollcsoporttal. Megállapították, hogy a felépült betegek több mint fele a SARS óta újabb tüdőfertőzést szenvedett, és magasabb lett a koleszterinszintjük is. Ezenkívül az érintettek fele legalább öt megfázáson esett át az előző évben, míg a kontrollcsoportban senki sem. "Ezek az adatok arra vallottak , hogy a felépült SARS-betegek életminősége 12 évvel a gyógyulás után is gyenge, és hajlamosabbak a gyulladásra, daganatok kialakulására, valamint glükóz- és lipid-anyagcsere-rendellenességekre" - írták a tanulmány szerzői.
Ez is érdekelhet
"A COVID-19 még nagyon új. Nem hiszem, hogy valaki képes lenne megmondani, hogy a betegek hány százaléka fog felépülni, mennyi a felépülés ideje és lesznek-e hosszú távú következményei" - jelentette ki Michelle Biehl, a Cleveland klinika tüdőorovosa. Elhamarkodottan azért sem érdemes véleményt alkotni, mert az adatok eddig nem egyértelműek. Lehetséges például, hogy a korai beavatkozás szerepet játszhat a koronavírusos betegek hosszabb távú állapotában - idézte a Bloomberg Ivan Hung orvosprofesszort, a Hongkongi Egyetemről. Az általa kezelt mintegy 200 felgyógyult beteg 90 százaléka ugyanis egy hónapon belül teljesen kilábalt a kórból.
