Magyarországon nemrég zárult le az a reprezentatív felmérés , amelyben több orvosi egyetem is közreműködött, hogy a szakértők képet kapjanak a magyarországi koronavírus-helyzetről. Merkely Béla, a Semmelwis Egyetem rektora elmondta, hogy a vizsgálat alapján az országban egy nagyon szolid járvány zajlott le, alacsony az átfertőzöttség aránya, nem alakult ki a nyájimmunitás, így a járvány második hullámával az ellenállóképesség szempontjából a magyar lakosság éppen olyan védtelen, mint a járvány kezdetén. Az elmúlt időben sokat lehetett arról hallani, hogy a járványstatisztikák nincsenek rendben sehol a világon, így vajon hihetünk-e a most közölt eredményeknek?
Erre a kérdésre viszonylag könnyű válaszolni: igen, hihetünk az ellenőrzött körülmények között lefolytatott teszteléseken alapuló felmérésnek, mert egy olyan mintát választottak ki a szakemberek, amely tükrözte a magyar népesség legfontosabb jellemzőit. A több mint tízezer emberről szóló adatokból olyan információkat állíthattak elő a statisztikusok, amelyek mindenütt megfelelnek az országban tapasztalható helyzetnek. Sőt éppen egy ilyen felméréssel lehetett kikerülni azt a problémát, hogy a koronavírus-matekkel, ha a menetközben rögzített adatokat használják, komoly gondok vannak az egész világon.
A tavaly ősszel megjelent kórokozó ugyanis több okból is jelentős kihívás elé állatja az emberiséget. Gondot okoz például az, hogy nem egyformán hat a fertőzöttekre; sokan úgy vészelik át a fertőzést; hogy nem is tudnak róla, de a kórt mégis terjesztik. Az sem segít a helyzeten, hogy a koronavírus a szervezet egészét támadva különféle súlyos szövődményeket okozhat; továbbá a betegség súlyossága nincs arányban a szervezetben előforduló vírusok mennyiségével ; a terjedése komoly változatosságot mutat az egyes országokban, sőt azokon belül is; illetve a helyi adatbázisok egyesítéséből előálló adatok nem felelnek meg a központilag vezetett statisztikáknak. Ezért a SARS-CoV-2-ről elsősorban elmondhatjuk, hogy egyelőre meglehetősen kiismerhetetlen. És ez valószínű azután is így marad egy darabig, ha hatásos vakcinát vagy gyógyszert tudunk kifejleszteni ellene.
Mit lehet kihámozni az adatokból?
Nézzük, hogy mit tudunk! A legbiztosabbnak azok az adatok látszanak, hogy hány betegnél mutatták ki a kórt , illetve hány COVID-19 eset válik olyan súlyossá, hogy az érintett kórházba kerül, illetve hányan halnak meg a vírus miatt. Csakhogy ezek az adatok sem egyértelműek.
A Világgazdasági Fórum (WEF) is azt a kérdést vetette fel elemzésében , hogy amikor a COVID-19-világjárvány enyhül, képesek leszünk-e felmérni annak káros hatásait? Tudni fogjuk, hogy hány embert ölt meg valóban? A naponta ismertetett számok ugyanis nem mondják el az egész történetet, és valószínűleg sok COVID-19-es halálesetet figyelmen kívül hagynak. A szervezet szakértői szerint a teljesebb kép érdekében meg kell vizsgálni az összes okból bekövetkezett halálesetek számát, és ezeket a történeti átlagok és előrejelzések alapján össze kell hasonlítani a vizsgált időszakról beérkező adatokkal.
A WEF példája a fejlett statisztikai gyakorlatáról ismert Egyesült Királyság adatait veszi elő az április 3-ával záruló hétről, amikor 3475 COVID-19 miatti haláleset történt. Ugyanezen a héten Angliában és Walesben az összes okot figyelembe véve 16 387 halálesetet jegyeztek fel. Ez volt a legmagasabb halálozási szám 2000. januárja óta, és 6 082 esettel volt a statisztikák szerint várható szint felett. A rekordot jelentősen meghaladó halálesetszám legalább egy része a járvány következménye. Továbbá befolyást gyakorolhattak más megváltozó tényezők is, például az elhízás szintje. De pusztán ezek a tényezők aligha adnak magyarázatot a nagyjából 2500-as többlethalálozásra.
A The Financial Times által készített elemzés szerint 2020. első négy hónapjában Angliában és Walesben mintegy 27 ezer halálesetet regisztráltak. Ez 52 százalékos ugrás az előző évhez képest. Más országok bármilyen okokból bekövetkező halálesetei szintén óriási emelkedést mutattak ugyanabban az időszakban: Olaszországban (90 százalék), Spanyolországban (72 százalék), Belgiumban (60 százalék). Általában a városokat sújtotta leginkább e változás.
Olaszországban - az egyik legsúlyosabban érintett országban - május 19-ig mintegy 226 ezer fertőzést és 32 ezer halálesetet erősítettek meg. Az ISTAT, az olasz statisztikai hivatal szerint márciusban a halálozások 49 százalékkal növekedtek meg az ország egész területén, az ötéves átlaghoz képest. Régiók szerint lebontva, Észak-Olaszországban a halálesetek száma 95 százalékkal volt magasabb, míg Lombardiában (Milánót is beleértve) a halálesetek száma 186 százalékkal emelkedett.
Lehetetlen közvetlen összehasonlításokat végezni
Az európai halálozást megfigyelő projekt ( EuroMOMO ) szerint "a résztvevő európai országokban összességében jelentősen megnőtt az összes okból bekövetkező halálozás, ami egybeesik a jelenlegi COVID-19 pandémiával". Csakhogy a világon sehol nincs egységes megközelítés az adatgyűjtéshez. Ennek bizonyításához csak a különböző tesztelési megközelítéseket kell megvizsgálni. Például Dél-Koreában széles körben tesztelnek, de a közeli Japánban sokkal kevésbé. Emiatt lehetetlen közvetlen összehasonlításokat elvégezni. Érthetően minél nagyobb a vizsgálatok száma, annál nagyobb a valószínűsége a fertőzések azonosításának. Tehát egy ország összes statisztikában rögzített esetét befolyásolja az elvégzett tesztek száma. Ráadásul a COVID-19 miatti megerősített halálesetek esetén is gyakran fordul elő, hogy a halál okaként más kerül a nyilvántartásba, például tüdőgyulladás vagy szívelégtelenség. Illetve csak jelentős késéssel vezetik be a statisztikákba a haláleseteket, ahogy erre az EuroMOMO az Ír Köztársaság 2020 márciusi és áprilisi adatai esetében felhívta a figyelmet.
Az Egyesült Államokban a korábbi matematikai modellek azt mutatták, hogy a COVID-19 miatti halálesetek száma 59 ezer és 114 ezer közé eshet. Ám a Washingtoni Egyetem betegségstatisztikai intézete (IHME) az előrejelzéseit felülvizsgálva már azt prognosztizálta, hogy augusztus elejére a legalacsonyabb várható halálesetszám 95 ezer lehet, de rossz esetben elérheti a 240 ezret is. Jelenleg közel 92 ezernél jár az adat.
Talán nem véletlen, hogy az intézmény újabb tanulmányt bocsátott ki a napokban, s ez komor jövőt jósol, ha az USA nem lép fel erőteljesebben a vírus terjedése ellen. A kutatók szerint a COVID-19 országos halálozási aránya 1,3 százalék, szemben a szezonális influenza 0,1 százalékával. "A COVID-19 fertőzés halálosabb, mint az influenza. Ezt a vitát nyugodtan pihenőre küldhetjük" - jelentette ki Anirban Basu, az egyetem egészséggazdaságtan professzora. Basu és munkatársai egy új weboldalon meglehetősen részletesen, megyei felbontásban mutatják be a COVID-19 fertőzési és halálozási arányát.
A professzor hangsúlyozta , hogy ez a weboldal nem előrejelző eszköz, nem jósolja meg, hogy mi fog történni a jövőben. Inkább a tünetekkel járó COVID-19 esetek becsült halálozási arányát veszi alapul az egyes közösségekben az összes fertőzés valószínűsíthető számára és a tüneti esetekkel számolva. Azt is részletezi, hogy a napi fertőzések előfordulása hogyan változik. Például Washington államban King County 3,6 százalékos aránya a legmagasabb az összes 116 amerikai megye között, amelyeket a kutatók vizsgáltak. Basu a megyei modellek készítésekor (amelyek pontosabban megmutathatják, mennyire halálos a járvány) arra is rájött, hogy az összes COVID-19 eset és halálozás nyilvánosan közölt adatait egyaránt alulszámlálták.
Ez is érdekelhet
A megyei adatokon alapuló tanulmány felhívja a figyelmet, hogy a COVID-19 halálozási aránya azt mutatja, hogy ha az év végén az USA-ban ugyanannyi ember fertőződne meg a SARS-CoV-2-vel, mint ahányan az influenzavírussal (mintegy 35,5 millióan a 2018-2019-es adatok alapján), akkor közel 500 ezer ember hal meg COVID-19-ben. Ugyanakkor az új koronavírus fertőzőbb, mint az influenzavírus - állítja Basu. Tehát konzervatív becsléssel az Egyesült Államok lakosságának 20 százaléka megfertőződik az év végére a közösségi távolságtartás és az egészségügyi ellátás jelenlegi tendenciáinak fennmaradásával, akkor pedig a halálesetek száma 350 ezer és 1,2 millió közé esik. "Ez egy megdöbbentő szám, amelyet csak ésszerű közegészségügyi intézkedésekkel lehet lecsökkenteni" - szögezte le Basu professzor. Azt is megjegyezte, hogy a modellt nem az egyetlen módszernek kell tekinteni a COVID-19 halálozási arányának becslésére, hanem a vírus hatásának mérésére szolgáló számos módszer egyikének.
Legjobban: