A lámákban felfedezett fehérjék igazi kulcsot jelenthetnek egy tartós influenza elleni vakcinához. A laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták ugyanis, hogy e derék jószágok, valamint a tevék által termelt protein egerekben leküzdötte a vírust. Sőt a rágcsálók az influenza 60 törzsével szemben védettséget élveztek. A belga tudósok által folytatott kutatások azt is kiderítették, hogy megszülethet az influenza-orrspray, mert az egerekben ugyanolyan védettség alakult ki, amikor a vakcinát injekcióban kapták vagy belélegezték. Jelenleg az influenza elleni védőoltások legfeljebb négy törzs ellen nyújtanak védelmet, ami azt jelenti, hogy az embereket az oltás ellenére is megtámadhatják olyan törzsek, amelyekről úgy gondolták az orvosok, hogy az adott influenzaszezonban nem lesznek aktívak.
A Janssen gyógyszeripari óriáscég kutatócsapata a lámákat olyan vakcinával oltotta be, amely három különböző influenzavírust tartalmazott, köztük a H1N1-et, amely az 1918-as spanyolnátha -járványért felelt és a világ lakosságának öt százalékát megölte. A tudósok ezután összegyűjtöttek négy különféle ellenanyagot a lámák véréből, és összekapcsolták ezeket egy szuperfehérjévé. Amikor ezt a proteint egereknek beadták (orrspray vagy injekció formájában), sokkal nagyobb valószínűséggel élték túl az A és B influenzát, mint a kezeletlen rágcsálók.
Nehéz univerzális ellenanyagot találni
Az influenza A, amely a madárinfluenzát is magában foglalja, mind az állatokra, mind az emberre veszélyes. Ez a vírus folyamatosan változik és kiterjedt járványokért felelős. A B influenza csak emberekben fordul elő, és az A-nál általában kevésbé súlyos megbetegedéseket és kevésbé széles körű járványokat okoz. "Nagyon nehéz megtalálni az A és B törzseket is semlegesítő ellenanyagot" - mondta a Daily Mailnek Ian Wilson, a San Diegó-i Scripps Research Institute professzora. Ő az a kutató, aki segített kidolgozni, hogy a szuperfehérje hogyan kötődjön az influenzavírusokhoz.
A projektről a Science folyóiratban megjelent tanulmány bemutatta, hogy a rhesusmajmokat az oltás négy hónapig is megvédte. Az influenza elleni vakcinák létrehozásában az a kihívás, hogy a vírus folyamatosan változik, hogy elkerülje az észlelést, és az ellene fellépni képes antitestek megjelenését. Ezért a tudósoknak a járványszezon előtt meg kell határozniuk, hogy mely receptorokat kell célba venniük.
A kis résekbe is beférnek
De a lámákból kinyert fehérjék számos különböző antitestből állnak, amely sok influenzavíruson található markerekre képes rákapcsolódni. Ezek a molekulák kisebbek az átlagos antitestnél, mivel nem tartalmaznak annyi fehérjeláncot. Ez azt jelenti, hogy képesek mélyebben behatolni egy influenzavírusba, és elérni azokat a réseket, amelyeket a nagyobb antitestek nem tudnak kihasználni. A kutatás arra utal, hogy ezek a rések nem változnak olyan gyorsan, mint az influenzavírusok felszínén lévő receptorok, ezért könnyebben megcélozhatók.
A kutatók, akik Joost Kolkman vezetésével dolgoznak, hangsúlyozzák, hogy még sok év eltelhet, mire ez a fajta influenza elleni vakcina elérhetővé válik a patikákban. A gyógyszerfejlesztés ugyanis lassú folyamat, hiszen teljes bizonyossággal meg kell győződni az új anyagok hatásosságáról és veszélytelenségéről. A területen dolgozó kutatók máris figyelmeztettek, hogy az emberi szervezet a lámafehérjét idegen anyagként azonosíthatja, ami immunreakciót válthat ki. Azaz előfordulhat, hogy a szer elvben hatásos, mégsem leszünk képesek használni.