Az amerikai szerzői jogi hivatal egyik részlege, a szerzői jogokat felülvizsgáló bizottság (CRB) úgy döntött, hogy a szerzői jog nem vonatkozik az algoritmusok által kreált művészetre. A precedens értékű döntés a Recent Entrance to Paradise (A legutóbbi belépés a Paradicsomba) című alkotás kapcsán született, ami állítólag egy halálközeli élményt ábrázol, és egy drogtrip vizuális elemeit dolgozza fel. Mivel a műalkotáshoz nem járult hozzá ember, a CRB érvelése szerint nem teljesülnek a feltételek, hogy a képre szerzői jog legyen kérhető - számolt be az esetről a Golem.de technológiai portál. A CRB a döntést azzal magyarázta, hogy az adott műalkotás alkotójaként a Creativity Machine-t (Kreativitás Gépet) tüntették fel, azaz a műalkotást "egy számítógépes algoritmus autonóm módon hozta létre".
Ez azt jelenti, hogy a gép hivatalosan nem ember, de mégis képes létrehozni egy elvont alkotást. De miről is van szó pontosan? A mesterséges intelligencia (MI) megértette a rendelkezésére bocsátott adatokat, és ezek alapján átélte azt az élményt, amelyet egy drogfogyasztó ember? Vagy megadott adatok alapján egészen addig "osztott és szorzott", amíg ki nem alakított egy megjósolható végeredményt? Mindenesetre a CRB döntése úgy szólt, hogy "az emberi elme és a kreatív kifejezés közötti kapcsolat" a szerzői jog létfontosságú eleme - írja a The Verge .
Túl a jogi érvelésen
Naveen Joshi, egy mesterséges intelligenciával foglalkozó szakember, az Allerin nevű technológiai cég vezérigazgatója a Forbes magazinban megjelent cikkében egy ennél sokkal banálisabb példát hoz az emberi kreativitás és gépi mása közötti különbségre. Ha valaki fogyasztott már automatából származó kávét és kézzel főzöttet is, tudja, hogy mennyivel jobb az ital egy kis emberi közreműködéssel. Joshi szerint ez az "emberi plusz" minden területen megfigyelhető a ruhatervezéstől a könyvek írásáig. A mesterséges intelligencia térhódítása és a kreativitás együtt azonban számos olyan területet alakít át, amely hagyományosan a kreatív emberi elmék számára volt fenntartva - állítja Joshi.
Már a mesterséges intelligencia projektek hajnalán megpróbálták az MI-t szövegek, például újságcikkek létrehozására rávenni. Az olyan tartalmaknál, ahol sok volt az ismétlődés (például tőzsdei jelentések vagy sporthírek esetében) sikeres kísérleteket folytattak. Ma már sok jelentős médiaszervezet, köztük a The New York Times, az Associated Press, a Reuters, a Washington Post és a Yahoo! is MI-t használ a tartalom generálására. A Press Association például havonta 30 ezer helyi hírt tud készíteni mesterséges intelligencia segítségével.
Az évek során a nyelvi rendszerek sokat fejlődtek, 2016-ban például egy japán országos irodalmi versenyen egy gépi agy által írt regény túljutott az első fordulón , emberek által írt szövegeket legyőzve. Ezért csak idő kérdése, hogy a mesterséges intelligencia mikor ír olyan verseket, regényeket vagy zenei darabokat, amelyek széles körben terjednek, és válnak a kultúra részévé. Ám még mindig nem világos, hogy egy ilyen mű csak a bonyolult gépi kódok mechanikusan előállított terméke lesz, vagy annál több.
A mesterséges intelligenciával vezérelt robotkarok alkotásai - amelyek ma már tömegesen elérhetők - véletlenszerű ecsetvonásokat tartalmazhatnak, azaz kétségkívül egyediek. A végeredményt látva nem lehet tudni, hogy egy robot készítette őket. Van olyan alkotás, amelyet közel félmillió dollárért adtak el. Ezt a festményt egy Generative Adversarial Network (GAN) nevű algoritmus generálta, és jelenleg a New York-i Christie's aukciós házban található.
A képzőművészet egy másik területe, amely forradalmi változáson ment keresztül, az a fotográfia. Ma már mindenki tud fényképezni, de hatásos vagy esztétikai értéket képviselő fotót csak kevesen tudnak készíteni. A kompozíció, a megfelelő megvilágítás, a színek és más fontos vizuális elemek emelik ki a tömegből ezeket a felvételeket. Ha sikerül azonosítani, hogy a befogadó emberekre mi tesz nagy hatást, mit tartanak drámainak vagy szépnek, és e jellemzőket megadják egy algoritmusnak, a mesterséges intelligencia könnyedén képes jellegzetes képet készíteni, és megfelelő szűrőket alkalmazni. Nem is feltétlenül kell hozzá felvétel , mert a szükséges látványt képes pixelenként létrehozni.
Az MI maga írja a filmforgatókönyveket
Joshi megemlíti, hogy Oscar Sharpe filmrendező 2016-ban több mint száz sci-fi forgatókönyvet táplált egy MI-szoftverbe, amely aztán elkészítette a saját kísérleti sci-fi rövidfilmjét . Az eredmény nem lett emlékezetes, de inspiráló volt. Azóta ugyanis a mesterséges intelligenciát használják filmforgatókönyvek írására, zeneszerzésre, filmek szerkesztésére, hamarosanpedig egész estés játékfilmek elkészítéséhez is bevethetik.
Az életnek azonban számos területe van, ahol kreatív megoldások nélkül bajban lennénk. A legjobb példa erre a Forma-1 előttünk álló szezonja, amelyben teljesen új előírások szerinti autókkal lehet csak nevezni. Egy ilyen versenyautó sok tekintetben a mérnöki tudás egyik csúcspontja. Az emberi és a gép kreativitás kombinációja tette lehetővé a csapatoknak, hogy igen rövid idő alatt megfeleljenek a kihívásnak és gyönyörű, de egyben hatékony műszaki instrumentumokat hozzanak létre . Az élenjáró technológiai fejlesztéseknél, így a Forma-1-nél is a mesterséges intelligencia nélkülözhetetlen. Mégis azok a csapatok a legeredményesebbek, ahol sztártervezők dolgoznak. A gépek nem képesek kiugró eredményt elérni emberi kreativitás nélkül. De az embereknek esélyük sem lenne MI nélkül a versenyképes termékek megalkotására.
Ahol sok adat van, ott az emberi képzelet megakad, a mesterséges intelligencia viszont lubickol. A fogyasztói adatok segítségével az MI képes olyan vizuális elemeket létrehozni, amelyek magukhoz vonzzák a közönséget, és ráveszik a cselekvésre . Ahogy az MI elkezdi felismerni a mintákat, az algoritmus nemcsak egyfajta vizuális terméket hoz létre, hanem olyan variációkat is, amelyek az adott időszakban, pillanatban vonzóak lehetnek. Például ugyanaz a reklám másképp festhet, ha egy futballcsapat drukkereinek szánják, mintha egy rockfesztivál közönségének.
A divatipar szintén jelentős változást tapasztalhat az MI térnyerésével. A fenntarthatóság felé úgy mozdulhat el, hogy a mesterséges intelligenciát a gyártás számos szakaszába bevonja. Emellett a mesterséges intelligencia jobban képes megjósolni a trendeket, ami egyszerűsítheti a megfelelő célközönség elérését, így kevesebb lehet a feleslegesen megtermelt és eladhatatlan áru. Jó példa erre, hogy két éve piacra került az első olyan márka, amely MI által tervezett ruhákat forgalmaz. A Glitch ma már több ezer, a divattrendek által inspirált dizájnt hoz létre, sőt, saját trendeket is útnak indít.
Ez is érdekelhet
Az MI várhatóan számos munkahelyről kiszorítja majd az embereket, és a kreatív munkahelyek sem lesznek biztonságban. Az MI elsődleges feladata az emberi élet megkönnyítése. Azzal, hogy belép a képzelet és az innováció szférájába, megnő a valószínűsége annak, hogy hamarosan utánozni fogja az emberi intelligenciát. Egy valamit azonban ne feledjünk. A művészet ugyan a művész elméjében jön létre, de csak akkor kel életre, ha befogadója is van. A mesterséges intelligencia hiába hoz létre olyan alkotásokat, amelyek kísértetiesen hasonlítanak az emberi kreativitás termékeire, és az emberek hiába fogadják be a gép által kreált látványt, kreatív gondolatdarabokból összerakott szöveget, vagy dallamot. A gépi elme csak akkor érhet fel az emberihez, ha az alkotásában maga is gyönyörködni lesz képes. És ez még odébb van.
