Még nehezebb fogyni, mint eddig hittük

A tudatos táplálkozás igénye abból sarjad, hogy szeretnénk pozitívan befolyásolni az életfolyamatainkat, illetve megőrizni vagy az optimálishoz közelíteni a testsúlyunkat. Csakhogy gyakran félreértjük anyagcserénk folyamatait.

Szinte mindenki tudja, hogy a kevés mozgás, a rossz táplálkozás (amely sok zsírt és állati fehérjét tartalmaz, de kevés rostot, vitamint és antioxidánst), a káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás, drogok) és a stressz kikészíti az emberek szervezetét, amitől súlyos betegségek (többek között diabétesz, keringési problémák, rák és demencia ) fenyegetik. A végeredmény az elvárhatónál rövidebb élettartam, korai halál - ráadásul már az addig vezető utat is súlyos anyagi és társadalmi veszteségek szegélyezik.

nagy nadrág
Ne üljünk fel a mítoszoknak! Nem az anyagcsere felgyorsítása vagy a sok izom a fogyás titka

Sokan belátják e rémes forgatókönyv realitását, és próbálnak is tenni érte, hogy ne következzen be. Közben pedig sokféle dologban kezdenek hinni, ami jót tesz a szervezetüknek, távol tartja tőlük a betegségeket és kitolja az életük végpontját . A probléma, hogy ezeknek a hiedelmeknek egy része (bármennyire tudományosan megalapozottnak látszik is) köszönőviszonyban sincs a valósággal. Nézzük meg tehát, hogy miben lehetünk biztosak az anyagcserénket illetően!

Anyagcsere a test minden sejtjében zajlik

Sokan azt hiszik, hogy anyagcserénk tudatos lépésekkel, megfelelő hozzáállással befolyásolható. Ez az elképzelés azonban biológiailag értelmetlen. Az anyagcsere ugyanis olyan kémiai folyamat, amelynek során a tápanyagot valamennyi sejtünk energiává alakítja, hogy életben maradhasson. Ez a folyamat akkor is zajlik, ha éppen nem teszünk semmit. Ezt hívják bazális anyagcserének , amely a testünk alapjárati működésének fenntartásához kell. Ennek aránya a teljes anyagcserén belül meglehetősen magas. A test legfontosabb szervei - az agy, a máj, a vesék és a szív - pihenőhelyzetben az energia körülbelül felét használják fel, míg a zsír, az emésztőrendszer és különösen a test izmai a fennmaradó részt.

Szervezetünk három fő módon használja fel az energiát: bazális anyagcserére, az elfogyasztott táplálék lebontására (amit az élelmiszer termikus hatásaként ismerünk) és fizikai aktivitásra. A teljes energiafogyasztásból a táplálék lebontása mintegy 10 százalékot, a fizikai aktivitás pedig 10-30 százalékot tehet ki. Alexxai Kravitz, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet elhízáskutatója szerint - írja a Vox portál - általánosan elfogadott, hogy a bazális anyagcsere aránya 60-80 százalék az átlagos életmódot folytató embereknél. Ez a magyarázata, hogy bár a mozgás fontos tényező a testsúlycsökkentésben, valójában csak csekély súlycsökkenést lehet elérni vele. Mozogni nem azért kell, hogy lefogyjunk - egészségünk fenntartásához mégis nélkülözhetetlen.

Hízékonyak és makacsul soványak

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Tudjuk, hogy vannak emberek, akik attól is híznak, ha ránéznek egy szelet tortára, míg mások (a népesség mintegy 20 százaléka) bármennyi kalóriát tömnek magunkba, nem gömbölyödnek ki tőle. Azaz igaz, hogy két azonos méretű és testösszetételű embernek eltérő anyagcserearánya lehet. Az orvosok ma még nem értik, hogy az anyagcsereellenőrző mechanizmusok hogyan is működnek és miért okoznak jelentős eltéréseket a kalóriák felhasználásában, illetve elraktározásában.

Néhány befolyásoló tényezőt persze feltártak a kutatók, így a szervezet soványizom - és zsírszövet-mennyiségét, a kort és a genetikát, de nem sikerült megállapítaniuk, hogy egyes családokban miért eltérőek a metabolikus arányok. És persze a nemek is fontosak, mivel a nők test-összetételük miatt kevesebb kalóriát égetnek el, mint a hasonló korú és alkatú férfiak. Az is kiderült már, hogy a kor előrehaladtával a bazális anyagcsere lassul, pontosabban az emberi szervezet 60 éves korban kevesebb energiát éget nyugalmi állapotban, mint 20 évesen még akkor is, ha minden egyéb feltétel (például a testtömeg, illetve a zsír- és az izomszövet mennyisége) változatlan. Ez a már 18 éves korban elkezdődő folyamat még szintén magyarázatra vár.

Bár bizonyos élelmiszerek - például a kávé , a chili és más fűszerek - képesek felgyorsítani a bazális metabolizmust, csak csekély mértékben, ráadásul ez az apró változás sem tart sokáig, azaz ilyen módon az úszógumik méretét képtelenség csökkenteni.

Sőt bármilyen meglepő, de az izomépítés is pontosan ilyen hatástalan lehet. Az egyik változó, amely befolyásolja a pihenés közbeni anyagcsere sebességét, a sovány izomszövet mennyisége. Bármilyen testsúlynál érvényes, hogy minél nagyobb az izomszövetek aránya a zsírszövetekéhez mérve, annál magasabb a metabolikus ráta. Enne oka, hogy az izmok sokkal több energiát használnak nyugalmi állapotban, mint a zsírszövet.

Az a logika tehát elvileg helyes, hogy több izmot építve és a testzsírt csökkentve nagyobb lesz a pihenés közbeni anyagcsere, azaz a szervezet gyorsabban égeti az üzemanyagot. Van azonban egy probléma - állítja Michael Rosenbaum, a Columbia Egyetem professzora. Akin több az izom, annak meg kell küzdenie azzal a természetes késztetéssel, hogy többet egyen a gyorsabb metabolizmus következményeként. A legtöbb ember számára ráadásul meglehetősen nehéz fenntartani a nagy izomtömeget, ezért ennek hajszolása egyáltalán nem praktikus. Azaz kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy a szervezet sokkal kevésbé küzd az energia elraktározása (ami ugye látványosan megjelenik a zsírszövet felszaporodásában), mint a tartalékok leadása ellen. Részben ezzel is magyarázható a jojóeffektus , amikor a jelentős fogyást hamar visszahízás követi.

Téves a takarékos genetika hipotézise

Komolyan tartja magát a köztudatban a nézet, hogy ezt a jelenséget evolúciós örökségünknek köszönhetjük. Nagyon hosszú időn át úgy fejlődött az emberi faj, hogy nélkülözni volt kénytelen, szervezetünk pedig alkalmazkodott ehhez. Azaz ha hozzájutott plusz energiaforrásokhoz, akkor nem pazarolta el azokat, hanem elraktározta. Ez a képesség megnöveli a nehéz időszakok túlélési esélyeit. Ma viszont, amikor ezek a kritikus periódusok ritkábbak, szervezetünk egyre több tartalékot vesz fel, amelyeket nincs mikor leadni.

Az elhízás igen gyakran nem önálló problémaként jelentkezik, idővel rendszerint utat nyit egyéb társbetegségek előtt is. Az így kialakuló spirálból, az úgynevezett metabolikus szindrómából igen nehéz kikászálódni. Részletek!

De ez a takarékosgenetika-elmélet könnyen beláthatóan nem állja meg a helyét. Ha ez a genetikailag kódolt képesség valóban létezne, akkor mindenkinél meg kellene lennie. Ezért a modern társadalomban mindenkinek elhízottnak kellene lennie - de nem az. A népesség elég jelentős része, mintegy ötöde semmiféle hajlamot nem mutat erre. A tudósok szerint a zsírraktárak kialakulásában valószínűleg a környezetnek, az adott egyén génjei és a környezet közötti kölcsönhatásnak, sőt a gének közötti kölcsönhatásoknak is szerepük van. De ennek pontos működése egyelőre a tudomány előtt is rejtély.

Megértése pedig fontos volna, hiszen a metabolikus szindróma - amelyet magas vérnyomás, magas vércukorszint, elhízás, magas koleszterin- és triglicerid szint jellemez - fennállása mellett nagyobb a kockázatuk a krónikus egészségi problémáknak, a szívbetegségnek, a stroke-nak és a cukorbetegségnek.

A fogyás azonban nem lehetetlen, mert tapasztalatok igazolják, hogy azoknak az embereknek a 10 százaléka, akik megszabadultak a testsúlyuk 10 százalékától, képesek is megtartani ezt a kondíciót: szervezetük alkalmazkodik az alacsonyabb testtömeghez. Ha valakiben elég nagy az elszántság, az alacsonyabb testsúly nemcsak azt jelenti számára, hogy jobban érzi magát a bőrében, hanem önazonossága is megerősödik ezáltal: képes lehet a statisztika ellen győzni és elérni a vágyott célt.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.