Mindig voltak emberek, akik úgy gondolkodtak, hogy a bennfentesek elhallgatják a valódi információkat. Még az sem számít feltétlenül, hogy kinek milyen a társadalmi státusza. A közemberek a politikusokra, vagy valamiféle háttérhatalomra gyanakszanak, a politikusok meg a sajátos érdekek mentén mozgó szakértőkre. Donald Trump amerikai elnök például (több mint 20 tweetben) írt az autizmus és az oltások összefüggéséről, és megkérdőjelezte a vakcinázást szorgalmazó orvosok hitelességét. A szkepticizmus odáig fajulhat, hogy az elmulasztott oltások miatt járvány tör ki, mint nemrégiben Romániában , ahol a már legyőzött kanyaró szedett áldozatokat.
Az oltásellenesség új hulláma abban gyökerezik, hogy egyre többször állapítanak meg az orvosok autizmust, másrészt a Lancet orvosi folyóiratban megjelent egy ( azóta cáfolt ) tanulmány az autizmus és az MMR (kanyaró, mumpsz rubeola) vakcina kapcsolatáról, amelyben sokan lehetséges magyarázatot látnak a gyermeküknél diagnosztizált autizmusra.
A The Conversation magazinban kutatóorvosok írtak cikket arról, hogy az oltásellenesekben miért alakul ki az a képzet, hogy jobban ismerik a vakcinákkal kapcsolatos helyzetet, mint az orvosszakértők. Arra jutottak, hogy a háttérben a saját tudás pontos felmérésének képtelensége, az úgynevezett Dunning-Kruger-hatás állhat, amelyet a szociálpszichológia azonosított. Tehát a Dunning-Kruger hatás akkor jelenik meg, ha az egyén bizonyos témával kapcsolatos tudásának hiánya miatt pontatlanul méri fel a szakértelmét. A saját tudatlanság figyelmen kívül hagyása azt eredményezheti, hogy az emberek magukra szakértőkén gondolnak, hozzáértőbbnek látják magukat, mint a szakértők, vagy mint a viszonylag jobban tájékozottak. Ezt hívják "túlzott meggyőződésnek".
Dunning-Kruger hatások és az oltásellenes attitűd
E hipotézis megvizsgálásához 2017 decemberében több mint 1300 amerikait kértek meg, hogy hasonlítsák össze az autizmus okainak ismereteit az orvosok és a tudósok körében. (A megállapítások részleteit a Social Science and Medicine folyóiratban tették közzé.) Ezt követően megkérték a válaszadókat, hogy feleljenek az autizmusra vonatkozó tényszerű tudást firtató kérdésekre. Illetve választ vártak arra is, hogy mennyire értenek egyet a gyermekkori oltások és az autizmus közötti lehetséges kapcsolattal. Megállapították, hogy a minta alapján az Egyesült Államokban élő felnőttek 34 százaléka úgy érzi, hogy az autizmussal kapcsolatban legalább annyit vagy többet tudnak, mint a tudósok. Kissé többen vannak (mintegy 36 százalék), akik úgy érzik, hogy az ismereteik elérik az orvosokét.
A Dunning-Kruger effektus megjelenésére is erős bizonyítékot találtak a mintában. Azon megkérdezettek 62 százaléka, akik az autizmussal kapcsolatos ismeretek felmérésekor a legrosszabbul teljesítettek, úgy gondolja, hogy legalább annyit vagy többet tud a betegség okairól, mint az orvosok és a tudósok, míg a tudásteszt legjobbjainak csak 15 százaléka vélekedik hasonlóan. Továbbá, 71 százaléka azoknak, akik határozottan egyetértenek a vakcinák és az autizmus közötti kapcsolat létezésével, úgy érzik, hogy az autizmussal kapcsolatos ismereteik meghaladják az orvosokét, míg azok közül, akik legerősebben elutasítják ennek a kapcsolatnak a létezését csak 28 százalék érzi magát legalább annyira tájékozottnak, mint az orvosok.
Dunning-Kruger-hatás az oltási politikában
A kutatás azt is megállapította, hogy a Dunning-Kruger-hatás fontos szerepet játszik az oltási politikában is. Az autizmusról szóló tudás mérése mellett a kutatók kíváncsiak voltak a vizsgálatban résztvevők véleményére az oltási politik ával kapcsolatban is. Például megkérdezték, hogy támogatják-e a azt a szülői döntést, hogy nem oltatják be a gyermekeiket, mielőtt elérnék az iskoláskort. Azt találták, hogy azok közel egyharmada, akik úgy gondolják, hogy az autizmus okairól többet tudnak, mint az orvosok, erősen támogatják, hogy ne oltassák be a szülők a gyermekeiket. Ezzel szemben azoknak csak a 16 százaléka volt ezen a párton, akik nem hiszik, hogy többet tudnak, mint az orvosok. A tanulmány azt is megállapította, hogy azok, akik úgy gondolják, hogy többet tudnak, mint az orvosok, nagyobb valószínűséggel bíznak a vakcinákról nem megbízható forrásokból származó információkban, például a hírességek megnyilvánulásaiban. Ezek az emberek nagyobb valószínűséggel támogatják, hogy az oltásokról szóló irányelvek kidolgozásában nem szakemberek is erőteljesen részt vegyenek.
Mivel ez a tendencia erősödik, új módszereket kell találni arra, hogy a vakcinákkal kapcsolatos tudományos konszenzust bemutatássák a szkeptikus közönségnek. Sőt a későbbi kutatásoknak azt is fel kell tárniuk, hogy az oltásokat támogató nem szakértői forrásokból származó hírek, információk megváltoztathatják-e az oltásokat fenntartásokkal kezelő emberek gondolkodását. Hogy a veszély nem csak a tengerentúlon fenyeget, azt egy áprilisi uniós állásfoglalás is mutatja. Európai Parlament (EP) kinyilvánította , hogy közegészségügyi veszélyt jelent a védőoltások számának csökkenése, a legnagyobb kihívást a lakossági bizalom visszaesése jelenti, amely már jelenleg is érezteti a hatását. Nem lehetünk nyugodtak sem az oltásellenesség terjedése, sem a Dunning-Kruger-hatás miatt.
Legjobban: