"Ha szélkerék van a közelükben, a házuk éppen most veszített az értékéből 75 százalékot " - fogalmazott Donald Trump, mondanivalóját azzal nyomatékosítva, hogy a szélturbina zaja amúgy rákkeltő is. Az amerikai elnök nyilvánvalóan nem számít szakértőnek szélturbina-ügyben, de azért érdemes átgondolni, hogy lehet-e igazság a felvetésében.
Nem lehetetlen, hogy a szélturbinák zaja kellemetlen legyen, ha túl közel állnak a lakóépületekhez. De a világon szinte mindenütt, így az Egyesült Államok legtöbb régiójában is vannak olyan rendelkezések, amelyek szabályozzák, hogy a szélturbina milyen közel állhat egy otthonhoz. Ez általában legalább 300 méter. Ehhez képest Magyarországon viszont extrém szigorú a szabályozás , így csak a lakott területektől távol lehet szélerőműveket létesíteni.
Mi milyen hangos?
Ilyen távolságból a GE szerint a hangszint 43 decibel. A cég szakemberei szerint egy átlagos légkondícionáló 50 decibellel, egy hűtőszekrény 40 decibeles zajjal üzemel. Egy ausztrál felmérés szerint 500-1000 méter távolságra a zajszint körülbelül 35-45 decibel körül van, ami sokkal csendesebb, mint a forgalmas irodai környezetben mért 60 decibel . A turbinák hangot bocsátanak ki az emberi hallási tartomány alsó határa alatt is, az úgynevezett infrasávban. Ha az infrahang elég erős, akkor képes szédülést, hányingert és fejfájást okozni, de az ilyen hatások általában csak 110 decibel felett jelennek meg - írta a Science Alert . Tegyük hozzá, hogy ez annyi, mint amikor egy rockzenekar teljes erejével dübörög a koncerten, vagy elhúz felettünk egy utasszállító gép mintegy 200 méter magasan.
Hogy a hanghatások bárhogyan is rákot okozhatnak-e, az kétséges. A rák ugyanis génmutáció eredménye, és arra nézve semmiféle bizonyíték sincs, hogy a zaj képes volna ezt kiváltani. A kutatások ugyanakkor kimutattak korrelációt a forgalmi zaj állandó közelsége és a rák nagyobb gyakorisága között, de a forgalom nem csak zajjal jár, hanem komoly károsanyag-kibocsátással is. A közlekedési szennyezés (például a lebegő szilárd részecskék, és más kipufogógáz alkotórészek miatt) ismert és különösen erőteljes rákkeltő.
A veszélyes károsanyag-kibocsátás
Az USA Környezetegészségügyi Szolgáltató Intézete szerint "a fosszilis tüzelőanyag-alapú energiatermelés és szállítás mérgező hatásai, például a kén-oxidok, a dinitrogén-oxidok, a nehézfémek és a szemcsés anyagok" kibocsátása komoly aggodalomra adnak okot . Egy 2009-es tanulmány megállapította, hogy az összes férfi rákos haláleset 5 százaléka és az összes női rákos haláleset 3 százalékát a fosszilis tüzelőanyagok levegőszennyezéséhez lehet kötni az USA-ban 1970 és 1994 között. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2017-es jelentése szerint pedig a szennyezéssel összefüggő betegségek, köztük a tüdőgyulladás és az asztma miatt évente világszerte 570 ezer gyermek hal meg. Ezzel szemben még egyetlen dokumentált emberi haláleset sem történt szélturbinák által okozott betegség miatt.
Ezek alapján az rajzolódik ki, hogy a fosszilis energiahordozók használata sokkal több veszélyt hordoz, mint a megújuló energia termelése, például szélerőművek vagy napelemparkok segítségével. Hogy a hagyományos energiavállalatokat az érdekeik elsősorban a fosszilis energiahordozókhoz kötik jelenleg, az biztos. De már a körükben is elkezdtek más szelek fújni, és megindult az átrendeződés a megújuló energiaforrások irányába. A befektetések is arrafelé tartanak, mert a tiszta energia hatalmas üzletté vált . A folyamat azonban lassú lesz (Magyarországon különösen, ahol a szélenergia súlya csak 1 százalék az éves villamosenergia-fogyasztásban), s közben egészen biztosan hallani fogunk még meghökkentő megállapításokat a megújuló energia és az emberek egészsége közötti összefüggésekről.
Legjobban: