Egyes tanulmányok összefüggést találtak a magas koleszterinszint és a stroke kockázata között, míg más kutatások ezzel ellentétes eredményekre jutottak. Ma inkább az az uralkodó nézet, hogy csökkenteni kell a magas koleszterint, amihez legegyszerűbben a táplálkozáson keresztül vezet az út. Ezért sokan az étrendjükből kizárják a sok koleszterint tartalmazó tojást (vagy csak tojássárgáját). De a viták egyáltalán nem csitulnak arról, hogy szükség van-e a koleszterinfogyasztás drasztikus csökkentésére - írja a SlashGear .
A Kelet-Finnországi Egyetemen készült új tanulmány szerint azoknál az embereknél, akik naponta egy tojást ettek, vagy akiknek a táplálékában "mérsékelten magas szinten volt a koleszterin", nem mutattak ki stroke-kockázatot. Ismert azonban, hogy azok kockázata magasabb, akik a koleszterin-anyagcserére jelentős hatással lévő apolipoprotein E 4-es fenotípusát (APOE4) hordozzák. A vizsgálatban résztvevők 32 százalékáról tudták, hogy APOE4 hordozó, de esetükben sem találtak nagyobb stroke-kockázatot az étkezés miatt mérsékelten magas koleszterin-fogyasztással kapcsolatban.
Távol Afrikától
Ez Finnországban különösen fontos, mert más régiókhoz képest ott az emberek jelentős részénél, mintegy 30 százalékánál fordul elő az APOE4. Egy szlovák tanulmány szerint a kockázat Európa, Észak-Amerika és Ausztrália fejlett országainak fehér bőrű, kaukázusi típusú lakosait érinti leginkább. Viszont nem betegszik meg mindenki, akinél kimutatják az APOE4 jelenlétét. Érdekes, hogy az APOE4 előfordulása az Egyenlítőtől a két pólus irányába haladva egyre gyakoribb. Skandináviában valószínűleg emiatt több az Alzheimer-kóros beteg, mint Olaszországban. A svédeknél, a finneknél, a norvégoknál APOE4 a lakosság 20-25 százalékánál van jelen, míg a mediterrán térségben ez az arány csak 10-15 százalékos, az egyenlítői Afrikában pedig kevesebb mint 10 százalék. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatása pedig azt tárta fel, hogy az APOE4 alléljának gyakorisága Magyarországon a demens betegeknél 23,3 százalék, a kontroll csoportban pedig csak 6,3 százalék volt.
Fontos kérdés tehát, hogy milyen étrendet kell folytatni a koleszterinszint csökkentése érdekében. Egy új tanulmány rámutat, hogy a változás eléréséhez olykor igen egyszerű eszközök is elegendőek, például ilyen a sózatlan paradicsomlé fogyasztása.
Egyszerűen nagyszerű
Az erről szóló eredményeket nemrég tette közzé az Food Science & Nutrition folyóirat, amely arról számolt be, hogy 297 nő és 184 férfi ihatott egy egész éven át a sózatlan paradicsomlét, méghozzá annyit, amennyit csak akartak. A közel 500 ember közül 94-nek volt kezeletlen magas vérnyomása, vagy nem állt kezelés alatt annak ellenére, hogy állapota a magas vérnyomás megjelenése előtti szakaszban tartott. A paradicsomlé fogyasztás évének végén ezek az emberek azt tapasztalták, hogy a vérnyomásuk jelentősen csökkent.
A kutatók megállapították, hogy a szisztolés vérnyomáscsökkenés átlagosan 141,2-ről 137 Hgmm-re, és a diasztolés vérnyomás 83,3-ról 80,8 Hgmm-re esett. Az előnyök látnivalóan kiterjedtek a "rossz" LDL koleszterinszintre is. A kutatók 125 résztvevő esetén végzett mérései átlagosan 155-ről 149 mg/dl-re való csökkenést mutattak. Azaz, van egy rendkívül egyszerű eszköz a kezünkben. Vigyázat, ha sózással megnöveljük a paradicsomlé nátriumtartalmát, akkor éppen ellentétes hatást érhetünk el. Ezért kötötték ki szigorúan a kutatók a só használatának tilalmát.
Legjobban: