A Biblia szerint Matuzsálem 969 évet élt, ebből ered a matuzsálemi kor kifejezés. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy a régi időkben, amikor az átlagéletkor sokkal alacsonyabb volt, mint manapság, kisebb volt az esélye a mai szemmel is nagyon magas kor elérésének. Amiről biztosan tudunk, hogy Jeanne Calmenten kívül dokumentáltan senki sem érte meg a 120 évet. Egy ember élt 119, hét pedig 117 esztendőt. Tízen éltek 116-ot, és 27-en 115 évet. A 100 évesnél idősebbek száma az emberi populáció bővülése és a javuló életkörülmények miatt egyre nagyobb, de úgy tűnik, hogy az élettartamrekord nem fog egyre magasabbra és magasabbra emelkedni - írja a Medium magazin.
Az Albert Einstein Orvostudományi Főiskola kutatói a Nature folyóiratban 2016-ben megjelent cikkükben amellett érvelnek, hogy van egy természetes felső korlátja az emberi élettartamnak. Jan Vijg, az intézmény genetikai tanszékének vezetője szerint a legfőbb érvük, hogy a valaha élt legidősebb személy már több mint 20 éve meghalt. Az 1950-es évektől kezdődően a legmagasabb kort megérő ember személye évről-évre változott, de aztán ez az emelkedő trend megállt az 1990-es években. Ennek okát abban látják, hogy egy adott ponton már elkerülhetetlen a létfontosságú szervek vagy a sejtszaporodás meghibásodása.
Vijg arra is rámutatott, hogy bár sohasem volt annyi 100 év fölötti ember , mint manapság, de e korosztály halálozási aránya az 1980-es évek közepe óta semmit sem változott. Azaz, aki megérte a századik születésnapját, nem gondolhatja, hogy jobb eséllyel él tovább, mintha ez 30-40 évvel ezelőtt történt volna meg vele. Ez azzal a ténnyel együtt, hogy a legidősebb ember rekordját nem döntik meg minden évben, azt jelenti, hogy elértük a plafont. Vijg úgy véli, hogy az öregedés folyamata korlátozza az élettartamot.
Sokan vitatják Vijg teóriáját
Siegfried Hekimi, a kanadai McGill Egyetem biológiai professzora például társszerzője annak a tanulmánynak , amely Vijg teóriáját vitatta. Hekimi és munkatársai közel 50 évre visszatekintve vizsgálták a legmagasabb életkort megért emberek adatait az Egyesült Államokban, Japánban és Franciaországban. Megállapították, ugyanúgy, ahogy az élettartam meglehetősen stabilan nőtt az elmúlt 50 évben, a maximális életkor is megbízhatóan felfelé haladó pályát követett.
Úgy gondolja, hogy amíg nem találjuk meg az öregedés megállításának módját, nem sok esélyünk lesz sokkal hosszabb életet élni. Ám szerinte a mai legidősebb emberek élete még közel sem volt olyan kényelmes, mint a miénk, és mivel a legtöbb országban az átlagos élettartam folyamatosan növekszik, az szinte már előre eldöntött dolog, hogy egyre többen fogják megérni a 150 éves kort.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hekimi felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évszázad hatalmas előrelépést hozott a higiénia , a vakcinázás, a beltéri levegő, az élelmiszerbiztonság, az élelmiszerekhez való hozzáférés és a fizikailag stresszes munka csökkentése terén. Ezek mind olyan élethosszabbító tényezők, amelyek - mivel viszonylag frissek - nem fejthették még ki teljes hatásukat a szuperöregek megteremtésére.
Nagyjából ezen a véleményen van Kenneth Wachter is, a Berkley Egyetem demográfus professzora, aki egy száz évnél idősebb olasz emberekről szóló tanulmány társszerzője. Szerinte az evolúciós elméletben nincs olyan tényező, amely lehetetlenné tenné az emberek számára, hogy tovább éljenek, akár a jelenlegi 122 éves rekordot is lehagyva. Azaz nem elég jó érv, hogy genetikai örökségünk ezt esetleg nem engedi meg. Nem beszélhetünk korlátlan élettartamról, de a DNS-alapú személyre szabott orvoslás, a javuló életminőség és az egészséges öregedés javításával kitolhatnánk a emberi élet hosszát.
A vita ennél is bonyolultabb
Valter Longo biológus, a Dél-Kaliforniai Egyetem professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban az élettartam emelkedése megállt, sőt még kissé csökkenhet is. Ez valószínűleg annak a következménye, hogy az országban még soha nem volt ennyi elhízott ember. Az egészségtelenebb életmód viszont máshol is megfigyelhető. "Ha megnézzük Okinawát, Görögországot, Dél-Olaszországot, vagy bármelyik helyet, ahol az emberek hosszú ideig éltek, az unokáik ma már kevésbé élnek egészségesen" - fűzte hozzá.
Tehát miközben az orvosi, társadalmi és technológiai fejlesztések lehetővé tették az emberek számára, hogy megelőzzék a betegségeket, sokan hagyták el az egészséges öregedést elősegítő étrendet vagy fizikai aktivitást is. A professzor szerint ha a múltból megszerzett ismereteinket felhasználva az életmódunkat hozzáigazíthatjuk a tudományos és klinikai megállapításokhoz, nem ésszerűtlen azt gondolni, hogy 20 vagy 30 évvel is kitolhatjuk az életkort.
Ez is érdekelhet
Mindez kizárólag az, amit ma már tudunk és megtehetünk. De ha beleveszünk néhány ezután bekövetkező áttörést és új betekintést például a sejtek regenerálódásának vagy javító terápiájának területén, akkor ki tudja, hogy mennyi ideig élhet az ember. A merész jóslások terén talán Aubrey de Grey gerontológus a legbátrabb, aki szerint eljöhet az idő, amikor az embereknek nem kell tartaniuk a természetes úton bekövetkező haláltól. A kaliforniai SENS Research Foundation alapítója szerint még nem tudni, mennyi idő kell ahhoz, hogy legyőzzük az öregedést, az azonban biztos, hogy a jövő embere a testi épségének megőrzése mellett hosszú életre számíthat. Más kérdés, hogy az emberek nem feltétlenül vágynak a halhatatlanságra. A Newscientist által készített felmérés, amelyben több mint kétezer felnőttet kérdeztek meg arról, hogy elfogadnák-e az örök életet, ha felkínálnák nekik, meglepő módon a válaszadók csupán 21 százaléka mondta, hogy egyértelműen rábólintana az ajánlatra, míg 30 százalék lenne hajlandó átgondolni. Azaz az emberek alig kevesebb mint fele visszautasítana egy ilyen ajánlatot. Azt azonban legtöbben nem bánnák, ha az orvostudomány fejlődésével tovább élhetnénk.
