A drogok megítélése a hatásuk alapján ugyan keveset változik, mert túl sok embert láttak már az orvosok tudatmódosítók hatása alatt, de a társadalmi veszélyességük folyamatosan átalakulóban van. (Megjelentek például a dizájner drogok , amelyek társadalmi veszélyessége nagy, de a változatosságuk miatt az addiktivitásuk kétséges.)
Az Egyesült Államok országos drogfelmérésének (NSUDH) néhány napja megjelent adatai szerin t több mint 21 millió 12 évnél idősebb amerikai használ valamilyen szert. Ennek következtében az egészségügyi, bűnügyi, jogi, termelékenységi és egyéb kiadások, illetve veszteségek (az illetékes kormányhivatal, a NIDA szerint) évente elérik a 600 milliárd dollárt. A vizsgálatok szerint a legveszélyesebb drog a kokain, a heroin, az alkohol, a nikotin és a metamfetamin. Mindez kissé más képet mutat, mint a David Nutt és munkatársai által 2007-ben, a Lancetben közzétett közismert lista . Ha végig megyünk az eredeti és még mindig alapvetőnek tekinthető rangsoron néhány új információt azért érdemes hozzáfűznünk.
5. Alkohol
Habár a felmérésben résztvevő szakemberek az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban éltek, ahol az alkohol törvényesen fogyasztható szer, mégis 1,9 pontot adtak a lehetséges 3-ból, mert az alkohol igen erős hatást gyakorol a központi idegrendszerre. Állatkísérletekből például kiderült, hogy az agy dopaminszintjét a jutalmazási központ stimulálásával 40-360 százalékkal is megemelheti. Sőt, minél inkább berúgtak az állatok, a dopaminszint annál nagyobb mértékben emelkedett.
Azoknak az embereknek mintegy 22 százaléka, akik szeszesitalt fogyasztanak az életük során valamikor, bizonyos mértékben alkoholfüggővé válnak. A WHO becslése szerint 2002-ben 2 milliárd ember fogyasztott alkoholt, és 2012-ben több mint 3 millió ember halt meg az ivás okozta bajok miatt. Az alkoholt más szakértők a legkártékonyabb szerek rangsorának élére sorolták. Az új adatok szerint az USA-ban minden 12-ik felnőttnek akadnak problémái az alkohollal - ez valamivel 8 százalék feletti érték. Mi magyarok ennél nagyobb mértékben szembesülünk ezzel a problémával, mert az alkoholbetegek száma akár az egymilliót is elérheti .
4. Barbiturátok
Barbiturátok csoportjába olyan gyógyszerek tartoznak, amelyeket kezdetben a szorongás kezelésére és például az elalvás segítésére használtak. Mivel megzavarják az agyban a kémiai jelátvitelt , hatásukra a különböző agyterületek leállnak. Kis adagokban a barbiturátok eufóriát okoznak, de nagyobb dózisokban akár halálosak is lehetnek, mert elnyomják a légzést. A barbiturátfüggőség gyakori volt, amikor a gyógyszerek még kaphatók voltak vény nélkül is, ami azután drasztikusan csökkent, hogy más gyógyszerekkel helyettesítették őket. Ez rávilágít arra is, hogy ha egy addiktív kábítószer nem érhető el széles körben, akkor kevés kárt okozhat.
Míg 30-40 éve tehát a barbiturát hatóanyagú gyógyszerek voltak népszerűek, mostanában a benzodiazepin vegyületre épülő nyugtatók, altatók és szorongáscsökkentők. Magyarországon kétszázezerre tehető azok száma, akik valamilyen gyógyszerfüggésben szenvednek, véli Zacher Gábor toxikológus. Vannak kutatások, amelyek ennél is magasabbra teszik ezt a számot. Szemelyácz János addiktológus becslése szerint például csaknem egymillió magyar lehet gyógyszerfüggő, vagyis annyian vannak, mint az alkoholisták.
3. Nikotin
A nikotin a dohány fő összetevője. Amikor valaki elszív egy cigarettát, a nikotin gyorsan felszívódik a tüdőben, és az agyba kerül. Amerikai felmérések szerint azoknak a több mint kétharmada, akik kipróbálták a dohányzást, az életük során valamikor függővé váltak. A WHO becslése szerint 2002-ben több mint 1 milliárd dohányos volt, és becslések szerint a dohányzás 2030-ra évente több mint 8 millió embert fog megölni. A laboratóriumi kísérletek során kiderült, hogy a véráramba jutó nikotin az agy jutalmazási rendszerében a dopamin szintjét 25-40 százalékkal növeli. Miután a cigaretta elvesztette régi vonzerejét a dohányipar új termékekkel , például e-cigarettákkal próbálja kihasználni a nikotinfüggést.
2. Kokain
A kokain lényegében megakadályozza, hogy a neuronok kikapcsolják a dopamin-jelet, ami az agy jutalmi útjának rendellenes aktiválódásához vezet. Állatokkal végzett kísérletek során a kokain a dopaminszintet a normális érték több mint háromszorosára emelte.
A kokain növeli az eufóriát, az izgalmat és az éberséget, és az amerikai kábítószerellenes ügynökség (DEA) szerint rendkívül addiktív a rendszeres fogyasztók körében. A kiütésig tartó kokainhasználat arra utal, hogy a dózisokat folyamatosan pótolni kell a "magas" érték fenntartásához. Ezt azonban gyakran "összeomlás" követi, ami fizikai és szellemi fáradtságot, depressziót és súlyos sóvárgást okozhat. A depresszió és a sóvárgás a kokain elvonásának két alapvető jellemzője, s ezért, akik függővé válnak, igen nehezen szabadulnak meg tőle segítség nélkül. Az ilyen (közismert embereket érintő) ügyek hullámai a magyar nyilvánosságot is elérték.
A crack-kokain a szakértők szerint a harmadik leginkább károsító szer, és a porított kokain, ami enyhébb hatású, az ötödik legnagyobb kárt okozó anyag. A kokaint kipróbálók mintegy 21 százaléka lesz függő. Becslések szerint világszerte 14-20 millió ember használja a szert, és 2009-ben a kokainpiac mintegy 75 milliárd dollár értékű volt.
1. Heroin
Nutt és munkatársai a heroint nevezték meg a legaddiktívabb szernek, ami 3-ból 3 pontot kapott. A heroin egy opiát, amely az agy dopaminszintjét akár 200 százalékkal is megnövelheti a kísérleti állatoknál. Amellett, hogy a vitathatatlanul a leginkább addiktív drog, a heroin ráadásul veszélyes is, mert a halált okozó dózis csak ötször nagyobb, mint ami a "betépéshez" szükséges. A heroint a károkozás szempontjából a felhasználók és a társadalom számára is a második legveszélyesebb drognak tekintik. Az illegális opiátok - köztük a heroin - piacát 2009-ben 65 milliárd dollárra becsülték.
A heroin abban az értelemben tényleg rendkívül addiktív drog, hogy a kipróbálóik közel negyede függő lesz. A heroin elvonási tünetei fizikailag és érzelmileg nagyon nehezen elviselhetők. A tünetek sokrétűek : influenzaszerű hatások, depresszió, álmatlanság és szorongás gyakran megjelennek a heroin használatának megszakítása után, ha pedig a függőség létrejött, igen erős a késztetés a szer használatának folytatására, amit már nem csak a kellemes érzések elérése, hanem nagymértékben a kellemetlenségek elkerülése motivál.
Metamfetamin
A kokainhoz hasonló egyéb addiktív stimulánsok is egyre nagyobb problémát jelentenek, mivel egyre szélesebb körben elérhetőek. Közéjük tartozik például a metamfetamin és amfetamin. Mondhatnánk, hogy listán vagy versenyen kívül indulnak, de az új amerikai felmérések szerint a legnagyobb gond szinte már ezekkel van.
A metamfetamin (met) egy erős stimulálószer, amelyet illegális laboratóriumokban porított vagy kristályos formában (kristály-met) állítanak elő. Elfüstölve, felszívva és injektálva is használják. Nagyon intenzív, euforikus betépés érhető el vele. A met megnöveli az összpontosítást, csökkenti az alvásigényt és az étvágyat, növeli az izgalom és az öröm szintjét. Nagy mennyiségben pszichotikus mellékhatásai is lehetnek, vagy agressziót és erőszakot okozhatnak. A megnövekedett dózisok drogfüggőséghez vezethetnek. Nem véletlenül használták (vagy talán használják ma is) a metet harci drogként . Igaz vannak már erre a célra jobbak, például a szíriai háborúban elhíresült Captagon .
Legjobban: