Már gyerekkorunkban megtanuljuk, hogy a normál testhőmérséklet felső határa 37
o Celsius, ami ennél kicsit magasabb, az hőemelkedés, afelett pedig következik a láz. Mivel ez az első jele, hogy a szervezet komolyan elkezdett védekezni valamilyen nem kívánatos folyamat, például fertőzés ellen. A másik irányba tekintve szintén igaz, hogy a testhőmérséklet fontos, hiszen a kihűlés is veszélyezteti a szervezet működését. Ez az oka, hogy az orvosok mind a mai napig a testhőmérsékletet tartják a szervezet egyik legfontosabb általános jellemzőjének, s a vizsgálatok során (a pulzus és a vérnyomás mellett) általában ez az első adat, amit felvesznek.
A normál testhőmérsékletet a 19-ik század vége felé fixálták a ma ismert értéken. Egy német orvos, Carl Reinhold August Wunderlich , a tübingeni egyetemen folytatott kutatásokat, s összesen mintegy 25 ezer alany testhőmérsékletét mérte meg. A következtetéseit az 1868-ban megjelent Das Verhalten der Eigenwärme in Krankheiten (A testhő viselkedése a betegségekben) című munkájában adta közre, s ebben szerepelt először a 37
o Celsius, mint az emberi test átlagos normális hőmérséklete. Amikor Európa más országaiban és az Egyesült Államokban is megismételték az orvosok a méréseket a helyi lakosság körében, és ugyanazt az értéket kapták, Wunderlich száma tudományosan rögzült. Sokáig nem is jutott eszébe senkinek, hogy ebben változás következhetne be, de aztán egy nemrégiben közreadott kutatás mégis erre jutott. Az emberi faj elkezdett lehülni.
Közel fél fokot hűltünk 150 év alatt
Néhány hete a Stanford Egyetem kutatói az eLife tudományos folyóiratban arról számoltak be , hogy az emberi test normál hőmérséklete csökkent azóta, hogy Wunderlich először megállapította. Ez azt jelenti, hogy át kell dolgozni azokat a standardokat, amelyeket az orvosok a normál hőmérséklet és a láz meghatározására használnak.
Julie Parsonnet , stanfordi orvosprofesszor és csapata három nagy adatbázis 1862 és 2017 között összegyűjtött adatait elemezte. Ezek több mint 677 ezer testhőmérséklet-mérésről tartalmaznak információt közel 190 ezer embertől. Az első adatkészlet az amerikai polgárháború idejére nyúlik vissza, és a hadsereg katonáinak 1862 és 1930 közötti vizsgálati eredményeit őrzi. A második, az amerikai Országos Egészségi és Táplálkozási Vizsgálat, amely az USA egész népességét érinti 1971 és 1975 között. A harmadik és legfrissebb adatkészlet egy nagy stanfordi kutatásból és integrált adatbázisból származik 2007 és 2017 közötti információkat szolgáltatva.
A kutatók megállapították, hogy a legkorábbi adatbázisban, az uniós hadsereg veteránjainak testhőmérséklete magasabb volt, mint az utóbbi két időszakban feljegyzettek. A hőmérséklet átlagosan 0,03 Celsius fokkal csökkent a férfiak és 0,029 Celsius fokkal a nők esetében évtizedenként a 150 éves időszak alatt. Kizárták a mérési hibákat is, amelyek abból fakadhattak volna, hogy a hőmérők kevésbé voltak pontosak a régebbi időkben, illetve az orvosok korábbi generációi eltérően mérték a testhőmérsékletet . A tudósok ezért összehasonlították a testhőmérsékleteket egyetlen populáción belül, hogy minimalizálják a lehetséges mérési eltéréseket. Például az uniós hadsereg esetében a tendencia továbbra is erős maradt, mert a hőmérsékletek magasabbak voltak a korábban születettek, mint a később születettek körében, körülbelül 0,02 Celsius fokkal évtizedenként.
"A korábbi tanulmányokban a mostanában mért alacsonyabb hőmérsékleteket azzal magyarázták, hogy a 19-ik században alkalmazott mérések tévesek voltak. Én nem hiszem, hogy tévedtek. Azt hiszem, a testhőmérséklet csökkent" - mondta Parsonnet a Time magazinnak . A tudós szerint ugyanis a testhőmérséklet idővel történő megváltozásának van értelme. "Az átlagos magasság megnőtt, ahogy a testtömeg is, s ez megváltoztatja a testhőmérsékletet. Ma jobb a táplálkozás, jobb az orvosi ellátás és jobb a közegészségügy is. Légkondicionálás és fűtés van, tehát kényelmesebben élünk állandó hőmérsékleten 20-22 Celsius fokon, ezért a testünk nem küzd a melegen tartása érdekében. Nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy a normál hőmérséklete ennek eredményeként megváltozik" - fejtette ki a kutató.
Kisebb igénybevétel, alacsonyabb hőmérséklet
Talán a legfontosabb tényező azonban a fertőző betegségek kezelésének fejlődése az elmúlt évszázadban. "Az antibiotikumokkal és oltásokkal megszabadultunk az embereket sújtó számos gyulladásos állapottól , beleértve a tuberkulózist, a szifiliszt, a parodontális betegségeket, a nem gyógyuló sebeket, a vérhast és hasmenést. Ráadásul az általános gyulladást sztatinokkal és nem szteroid gyulladáscsökkentő szerekkel legyőztük, e gyógyszerek mindegyike lehetővé teszi, hogy szinte gyulladásmentesen éljünk" - mondta Parsonnet. Ez viszont hozzájárulhatott az átlagos testhőmérséklet lassú csökkenéséhez, mivel a szervezet mentesült attól, hogy meg kelljen emelnie a hőmérsékletét a betegségek leküzdése érdekében.
Noha a testhőmérséklet csökkenése azt jelzi, hogy a lakosság manapság kevésbé valószínű, hogy fertőzéseket hordoz magában, de ez nem feltétlenül jelenti, hogy egészségesebbek lennénk a korábbi generációknál. Az utóbbi évtizedekben a krónikus betegségek (például a cukorbetegség és a rák) váltak gyakoribbá. Ebből az is következik, hogy az alacsonyabb testhőmérséklet nem jelenti szükségszerűen egy adott ország lakosainak jobb egészségét, egy másikhoz képest, ahol magasabb az átlagos érték.
A megállapítások azonban arra utalnak, hogy az egyetemes "normál" hőmérséklet használatától érdemes elmozdulni a személyre szabottabb hőmérsékleti mutatók felé. Ekkor ugyanis figyelembe vehető a mérést befolyásoló számos tényező, például a magasság , súly, kor, napszak és a külső hőmérséklet. "Jobban megbecsülhetjük, hogy mi az egyén számára a normál hőmérséklet, mint jelenleg. Most egy számot használunk, de ennek az értéknek nincs értelme, mivel a normál hőmérséklet különböző embereknél eltérő lehet" - szögezte le a stanfordi tudós.
Legjobban: