A magyar egészségügynek át kell alakulnia , mert a népesség öregszik, az ellátások általános színvonala romlik, nagy a szakemberhiány, és az ágazatból (a Magyar Orvosi Kamara szerint) hiányzik mintegy 6-700 milliárd forint . Egy ilyen helyzet kedvez a magán befektetéseknek és szolgáltatásoknak. Vajon a magán egészségbiztosítások mit tehetnek hozzá a magyar egészségügy megújulásához? A CIG Pannonia Életbiztosító termékfejlesztésért felelős vezetőjét, Mándoki Ádámot erről kérdeztük.
Nehéz megmondani, hogy mekkora jelenleg a magán egészségbiztosítás piaca, mert a szerződések 95 százalékát céges juttatásként kötik, de beleszámolva az egyéni kötéseket is, mintegy 60 milliárd forintra becsülhető az ilyen szolgáltatást nyújtó 11 biztosítótársaság teljes szerződéses állománya. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint az egészségbiztosítási díjbevételek 2016-ban nem érték el a 4,2 milliárd forintot. A szervezet 2017-es évkönyve pedig csak annyit ír e területről, hogy az egészségbiztosításoknál a díjbevétel közel 13 százalékkal, míg a szerződésszám 5 százalékkal emelkedett. Az egészségbiztosításoknál trendnek tekinthető, hogy növekszik a csoportos biztosítások iránti igény, és az ügyfelek egyre inkább a szolgáltatás-finanszírozó konstrukciókat keresik.
A magán egészségbiztosítások szerepe ma még visszafogott Magyarországon - állapította meg Mándoki Ádám, de a piac már évek óta bízik benne, hogy ezek a szolgáltatások valamilyen módon el fognak terjedni. A nagy ugrás annak ellenére nem következett be, hogy vannak ösztönzők is hozzá. (A legfontosabb, hogy 2012 óta a munkáltatók adómentes juttatásként adhatják dolgozóiknak a visszavásárlási értékkel és lejárati szolgáltatással nem rendelkező egészségbiztosításokat, míg korábban erre csak a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítások esetén volt mód.) Nem egyértelmű, hogy mi akadályozza a gyorsabb növekedést.
Először is valamiféle pszichés vagy szociális gátat kellene átlépnünk. "Talán túlságosan be vagyunk huzalozva abba a rendszerbe, amelyben a sarkon ott a háziorvosi rendelő, ahol ismerős a doktor meg a nővér. Nem tudatosult, hogy az állami rendszeren kívül is van megoldás, és az nem csak a gazdagok kiváltsága" - vélekedett a szakember, aki megjegyezte, hogy a TB-ellátás sem mindig van ingyen, hiszen a paraszolvencia széles körben működik.
Mándoki Ádám úgy látja, a magánellátó intézményeknek elsősorban kiegészítő szerepük lehet, nem pedig a TB-ellátás kiváltása. Ezek a szolgáltatók ott működhetnek eredményesen, ahol a pácienseknek valamilyen másfajta vagy többletigényük van. Például rövidebb várakozási időt akarnak, több mosolyt, minőségi környezetet. Vagy olyan tudásalapú ellátáshoz szeretnének hozzáférni, amire a TB-ellátás keretei között vagy Magyarországon egyáltalán nincs lehetőségük. Az egészségügyi magánbiztosítások legtöbb terméke azonban a járóbeteg szakellátására vonatkozik. A nagyobb beavatkozásokat vagy kórházi ellátást kívánó problémákra a magánszférában jelenleg nincs nagy kapacitás.
A biztosítók ezen a területen is azzal foglalkoznak, amihez a legjobban értenek, kockázatközösségeket építenek - állítja a szakember. Összegyűjtik a hasonló kockázatokkal megoldást kereső ügyfeleket, menedzselik a kockázatközösséget, díjakat szednek be, szolgáltatásokat teljesítenek vagy szerveznek meg. Ennek az a nagy előnye, hogy a háztartási cashflow-t kisimítja. Azaz, ha valamilyen baj történik, váratlan esemény következik be, akkor nem egyszerre kell nagy összeget letenni, hanem előre kalkulálhatóan apránként olyan szolgáltatásokért kell fizetni, amelyeket szintén előre definiáltak. Az egészségbiztosítások pontosan úgy működnek, mint a többi biztosítási termék, s ezért - mivel számos különböző fedezetkombináció építhető ki - hozzákapcsolhatók kiegészítésként például a tisztán halálestre szóló életbiztosításokhoz is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amire viszont feltétlenül érdemes figyelni, hogy a kockázatközösség építéssel a biztosítók tőkét, forrást vonnak be a rendszerbe, ami az erősen forráshiányos egészségügy számára igen fontos. Eközben nem jelentkezik elvonás a társadalombiztosítási oldalon. A munkabérek után a TB-járulékot azok is befizetik akiknek van magán egészségbiztosításuk. Ez a megoldás többletterhelést sem jelent az állami ellátórendszernek, hiszen, ha valaki a magánszolgáltatónál igénybe vett egy ellátást, azt már nem ismételteti meg a TB-szolgáltatóval. Azaz a magán egészségügyi szolgáltatások nem versenytársai, hanem kiegészítői a TB-ellátásnak, amelyen a nyomás így csökken.
A magánbiztosítások emellett segítik a szolgáltatásokhoz való hatékonyabb hozzáférést. A TB-ellátásában kötött ellátási utak vannak, amelyeket jellemzően a lakóhely határoz meg különösen a szakorvosi rendelés vagy kórházi kezelés esetében. Emiatt az is kötött, hogy mennyit kell várakozni , milyen orvosok kezelik a beteget, milyen felszereltségű és állapotú intézményben. A magánszolgáltatóknál viszont a beteg - persze annak tudatában, hogy fizetnie kell - válogathat a különféle szolgáltatásokra adott ajánlatok között. A választását pedig olyan igények fogják befolyásolni, hogy milyen messze van a lakóhelyétől a szolgáltató, mennyit kell várakozni, vannak-e a problémája megoldására felkészült orvosok, vannak-e megfelelő műszerek, megfelelő-e a környezet és a kényelem stb.
Ez jobb helyzet, mint a TB-ellátás esetén, de a magánembereknek elég rossz az alkupozíciójuk, legfeljebb az akciókat figyelhetik, ha csökkenteni akarják a költségeiket. A helyzetüket javíthatják a magán egészségbiztosítással, hiszen a biztosító társaságok ellátásszervező cégekkel szerződnek, amelyek sok ügyfelet visznek a szolgáltatókhoz, s így lenyomhatják az árakat. Ez azt is jelenti, hogy a beteg választhat a biztosító partneri körébe tartozó szolgáltatók közül, hogy hol szeretné elvégeztetni a vizsgálatokat vagy a kezeléseket. Nem kell ezeket felkutatnia, hiszen a biztosítók, illetve a velük együttműködő ellátásszervezők felkínálják neki a lehetőségeket. Ez nagyon komoly könnyebbséget jelent az ellátására váróknak, hiszen csak egyetlen telefonszámot kell felhívni.
A biztosítások ma már nagyon sok mindenre kiterjednek. Jellemzően szakrendeléseket, szűrővizsgálatokat , diagnosztikai szolgáltatásokat vesznek igénybe a biztosítottak, de vannak olyan konstrukciók is, amelyek háziorvosi jellegű ellátásokat kínálnak, és a gyorsabb lefolyású betegségek széles körére vonatkoznak. Mivel komoly hiány van háziorvosokból, elképzelhető, hogy az igény növekedni fog a viszonylag egyszerűbb ellátások iránt is - mondta a CIG Pannónia termékfejlesztési vezetője.
Arra nem lehet számítani - vélekedik -, hogy a magán egészségbiztosítási piac őrült ütemben fog bővülni, de a következő években mindenképpen teret fog nyerni. A fejlődés egyik természetes korlátja, hogy a magánszolgáltatók piaci alapon helyezik el magukat a térképen. Azaz a járóbeteg szakrendelések elsősorban Budapesten és a nagyobb városokban érhetők el, illetve vannak olyan konstrukciók is, amelyek házi viziteket tartalmaznak. Ezt a területi egyenlőtlenséget a biztosítások nem képesek eloszlatni, hacsak nem azzal, hogy a biztosításon keresztül létrejövő pótlólagos kereslet területi terjeszkedésre ösztönzi a szolgáltatókat.
Végső soron a biztosítók nem szolidaritási alapon működnek, mint a TB, s arra kell szolgáltatásokat kidolgozniuk, amire van kereslet. A kínálat ebből a szempontból ma már elég színes Magyarországon. Sok termékben van például olyan ösztönző, ami évi egyszer szűrővizsgálatra hívja a pácienst, hiszen a biztosítónak az a legjobb üzlet, ha az ügyfele egészséges. Ezért a jövőben az egészséges életmódra való ránevelés a biztosítók nagyon fontos tevékenysége lehet. A technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre több adat lesz hozzáférhető az életünkről (táplálkozás, testedzés, dohányzás, testtömegindex stb.) akár valós időben is, s ez az ügyfelek és a biztosítók együttműködése alapján akár olyan programokat is megalapozhat, amelyek az egészségesebben élő, azaz a kockázatainak mérséklésére törekvő embereket jutalmazzák. Így kevesebbet fizethetnek, akik olyan szerződést kötnek, amelynek díja időről időre alkalmazkodik a feltárt kockázataikhoz és az erőfeszítéseikhez - jelezte Mándoki Ádám.
A Portfolio és a Gemius 2016-os felméréséből kiderül, hogy hazánkban a megkérdezettek 18 százalékának van egészségbiztosítása. A piac fejlődése pedig gyorsulva folytatódik az egyik nemzetközi szereplő, a MediHelp szerint . Nyugat-Európában ötből legalább négy embernek van valamilyen magán egészségbiztosítása. De nem csak a tehetős országokban lehet sikere az ilyen ellátásoknak. Romániában például 40 százalékos a penetráció. A MediHelp becslése szerint Magyarországon 3-5 éven belül 25 százalékra bővülhet azok köre, akik a magán egészségbiztosítást igénybe veszik.
Ez is érdekelhet
E szolgáltatások jövője részben attól függ, hogy a jelenlegi tendencia folytatódik-e, s a cafeteria vagy egyéb munkáltatói programok részeként mind több cég kínál-e ilyen juttatást az alkalmazottainak. További kérdés, hogy az állami és a magán egészségügyi szolgáltatások határvonalai élesebben szétválnak-e, a biztosítók valóban és tartósan elő tudnak-e állni olyan, a betegek számára többletértéket teremtő konstrukciókkal (például a gyógyítás minőségének és körülményeinek javításán keresztül), amelyek képesek növekedő keresletet generálni e biztosítási termékek iránt hosszú távon is.
