Az Eurostat adatai szerint Magyarország a harmadik abban az uniós rangsorban, amely az ezer lakosra jutó szívhalálozás szerint állítja sorba az EU tagállamait 2016-os adatok alapján. A 3670-es szám igen magas az 1190-es EU-átlaghoz képest, és elérhetetlenül távol vagyunk a Franciaországban mért 470-es értéktől. Nagy-Britaniának is átlag alatti a szívhalálozás 1050-es mutatója, de 50 év óta először növekedést mértek. Az egészségügyi tisztviselők fel is szólították a felnőtt lakosságot, hogy ellenőrizzék a szívroham vagy agyvérzés kockázatát egy ingyenes online eszköz használatával.
Ha az eszköz úgy becsüli, hogy a "szívéletkora" meghaladja a tesztet kitöltő valós életkorát, akkor azt tanácsolják, hogy a szívrohamra vagy stroke-ra való fokozott esélyük miatt csökkentsék a kockázatukat. A tesztet a 30 évnél idősebbek több mint 1,9 millió alkalommal végezték el az angol közegészségügyi szervezet, a Public Health England (PHE) jelentése szerint, és ötből négy kitöltőnek (78 százalék) a tényleges életkoránál magasabb a szívéletkora. Több mint egyharmaduk (34 százalék) szívéletkora több, mint öt évvel meghaladta a valós életkorukat, 14 százalékuknál pedig 10 évvel volt magasabb ez az érték.
Jamie Waterall professzor, a PHE szív- és érrendszeri betegségekért felelős országos vezetője elmondta a The Independentnek , hogy milliókat veszélyeztetnek a keringési betegségek, de az emberek nem tudnak róla, ami valódi kockázatot jelent az egészségi állapotukra vagy és komolyan növeli az idő előtti halálozás esélyét. "A szívéletkor felmérése egyszerű módja annak, hogy kiderítésék, veszélyezteti-e őket a szívroham vagy stroke. Megfelelő életmódváltoztatásokkal azonban csökkenthetik a kockázatukat, még mielőtt túl késő lenne" - tette hozzá.
"A szívproblémák a fiatalabb korosztályt is érinthetik, de gyakoribbak a 45-50 éven felülieknél. Jó, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód egyaránt növelik a szívproblémák rizikóját, ezért, ha ezek bármelyike jellemző ránk, akkor különösen fontos, hogy komolyan vegyük a mellkasi fájdalmat" - fogalmazott közleményében dr. Csanádi Zoltán , a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
A magyar adat 3,5-ször rosszabb az európai átlagnál
Érdemes belegondolni, hogy a magyar szívhalálozási adat 3,5-ször magasabb, mint a brit, azaz minden bizonnyal sokkal több embernek volna szüksége olyan életmódváltásra, olyan új életviteli stratégiára, amely mérsékli a szívbetegség és a szívhalál kockázatait. Ehhez először is érdemes megmérni a szívéletkorunkat. (A brit kalkulátor ezen a linken elérhető , s olyan egyszerűek a kérdések, hogy az angolul egyáltalán nem tudók is könnyen megválaszolhatják egy internetes fordító segítségével.) A kalkulátor azt is megmondja, hogy a jelenlegi állapotunkból kiindulva hány éves korunkig élhetünk átlagosan a szívroham, vagy a stroke bekövetkezése nélkül.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szinte biztos, hogy a legtöbben a valós életkoruknál magasabb értéket kapnak a szívéletkorra. Ebben az esetben két dolgot tehetnek. Vagy elmennek tanácsért a háziorvosukhoz, ami mindenképpen javasolt. Vagy megfontolják, és követik azokat az életviteli stratégiákat , amelyeket a keringési rendszerrel foglalkozó orvosi szövetségek szinte egységes tartalommal javasolnak szerte a világon.
A legutóbb például az Európai Kardiológiai Társaság mutatott be egy felmérést , amely bizonyította, hogy aki 20 éven át ülő életmódot folytatott, annak kétszer akkora a kockázata a halálozásra, mint aki aktív volt. Dr. Trine Moholdt, a Trondheimi Tudományos és Technológiai Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője kifejtette: "Megállapításaink azt mutatják, hogy a mozgásból származó maximális egészségi előnyök elérése, illetve a korai szív- és érrendszeri halálozás elleni védelem érdekében folyamatosan aktívnak kell lennünk fizikailag. A kockázatokat az is csökkentheti, ha egy későbbi életszakaszban kezdünk fizikai tevékenységet folytatni, még akkor is, ha korábban nem voltunk aktívak."
A kutatás azt is feltárta, hogy a fizikai fitnesz sokkal fontosabb, mint a testmozgás mennyisége. Ahhoz pedig, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben Moholdt szerint olyan tevékenységeket kell végeznünk, amelyeket szeretünk, és több mozgást visznek a mindennapi életünkben. Például sétáljunk el a boltokba vezetés helyett, korábban szálljunk le a tömegközlekedési eszközökről, illetve a felvonó helyett lépcsőt használjunk. "Azt javaslom mindenkinek, hogy hetente legalább néhányszor menjen ki a szabad levegőre" - tette hozzá.
Kockázatcsökkentés
Először is tisztázni kell, hogy melyek a keringési betegségeknek azok a kockázati tényezői, amelyeket nem tudok megváltoztatni. Először is az életkor, hiszen a szívbetegség kockázata növekszik az öregedéssel. A 45 és annál idősebb férfiak, valamint az 55 éves és idősebb nők nagyobb kockázatot viselnek. Ebből már látható, hogy a nem is befolyásolja a kockázatokat. Például az ösztrogén bizonyos fokú védelmet nyújt a nőknek a szívbetegségek ellen, de a cukorbetegség náluk erősebben növeli a szívbetegségek esélyét, mint a férfiaknál. A faji vagy etnikai hovatartozás is hatással van e betegségek kialakulásának esélyére. A magyar lakosság ebből a szempontból a kevésbé veszélyeztetett, hiszen kevés afroamerikai vagy dél-ázsiai ember él itt. Családi történet is fontos, hiszen azoknak nagyobb a kockázatuk, akiknek közeli családtagja már korán szívbetegségben szenvedett.
Sok olyan tényező van azonban, amelyekre hatással lehetünk, és csökkenthetjük a kockázatainkat. A legfontosabbak a következők.
A vérnyomás ellenőrzése. A magas vérnyomás a szívbetegség egyik fő kockázati tényezője, ezért fontos a rendszeres ellenőrzése. Fiataloknál évente, egészséges 50 év felettieknél havonta, vagy akinél az optimálisnál már magasabbak az értékek az állapotuktól függően ennél is gyakrabban indokolt a mérés. Az életmód megváltoztatása fontos eszköze a magas vérnyomás megelőzésének, szabályozásának.
A koleszterin- és trigliceridszint karbantartása. A magas koleszterinszint hozzájárul az artériák elzáródásához, amivel növeli a koszorúér-betegség és a szívroham kockázatát. Az életmód megváltoztatása csökkentheti a koleszterinszintet. A magas trigliceridszint szintén növeli a koszorúér-betegség kockázatát, különösen nőknél.
Az egészséges testsúly megtartása. A túlsúly vagy az elhízás növeli a szívbetegség kockázatát. Ennek elsősorban az az oka, hogy összekapcsolódik a szívbetegségek más kockázati tényezőivel, beleértve a magas koleszterin- és trigliceridszintet, a magas vérnyomást és a cukorbetegséget. A testsúly kontrollálása csökkentheti ezeket a kockázatokat.
Egészséges táplálkozás. Szükség van a telített zsírok, a magas nátriumtartalmú ételek és a hozzáadott cukor fogyasztásának korlátozásárat. Ezzel szemben sok friss gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát kell fogyasztani. A DASH-diéta jó példa az olyan étkezési tervre, amely segíthet csökkenteni a vérnyomást és a koleszterinszintet, azaz a szívbetegség kockázatát.
Rendszeresen testgyakorlás. Az edzésnek számos előnye van , ideértve a szív megerősítését és a vérkeringés javítását. Segíthet az egészséges testsúly fenntartásában, valamint a koleszterin és a vérnyomás csökkentésében. Mindezek pedig csökkenthetik a szívbetegség kockázatát.
Óvatosan az alkohollal. A túl sok alkoholfogyasztás emeli a vérnyomást, illetve sok üres kalóriát visz be a szervezetbe, ami elősegíti a súlygyarapodást. Mindkettő növeli a szívbetegség kockázatát. A férfiaknak naponta legfeljebb kettő, a nőknek pedig egy alkoholtartalmú ital az elfogadható határ.
Zéró tolerancia a dohányzásnál. A cigarettázás növeli a vérnyomást, és fokozza a szívroham és a stroke kockázatát. Aki nem dohányzik, ne próbálkozzon vele. Aki dohányzik , az a leszokással jelentősen csökkenti a szívbetegség kockázatát. Érdemes szakembertől tanácsot, segítséget kérni a leszokás legmegfelelőbb módjának kiválasztásához.
Stresszkezelés. A stressz sok szálon kapcsolódik a szívbetegséghez. Fokozhatja a vérnyomását. De az extrém stressz a szívroham kiváltó tényezője is lehet. A stressz miatti gyógyszertúladagolás, alkoholfogyasztás és dohányzás szintén káros a szívre. Ellenben a testmozgás, a zenehallgatás, illetve a nyugodt vagy békés összpontosítás, meditáció pozitív hatást gyakorolhat.
A cukorbetegség kezelése. A diabétesz miatti magas vércukorszint az idő múlásával károsíthatja az ereket, sőt azokat az idegeket is, amelyeknek a szívet és az erek kontrolljában van szerepük. Ezért fontos a cukorbetegség tesztelése, és ha kimutatják, ellenőrzés alatt tartása.
Ez is érdekelhet
Elegendő alvás. A kevés vagy rossz minőségű alvás növeli a vérnyomás, az elhízás és a cukorbetegség kockázatát. Ez a három dolog pedig magával hozza a szívbetegség növekvő kockázatát. A legtöbb felnőttnek szüksége van 7-9 óra éjszakai alvásra. Ebben segítenek a helyes szokások . Gyakori alvászavarok esetén érdemes orvoshoz fordulni. A szívbetegség kialakulásához leginkább az alvási apnoe járul hozzá, amely alvás közben rendszeresen röviden leállítja a légzést. Ez a zavar akadályozza a pihenést, és növeli a szívbetegség kockázatát.
