Fő feladatomnak az egészségügy szerkezeti és szervezeti modernizációját tekintem. A jó megvalósításhoz nélkülözhetetlen a megfelelő előkészítés, szervezés, rend a végrehajtásban, valamint a teljesítmény mérése és a minőség-ellenőrzés. (...) Ezért konstruktív együttműködésre törekszem valamennyi kórházigazgatóval, a szakmai kollégiumokkal, az orvosi és a gyógyszerészi kamarával – mondta többek között Pintér Sándor miniszterjelölt a parlamenti meghallgatásán.
Pintér számít a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásoknál is az egyházi szereplőkre, itt jelentősen emelné az egyházi közreműködés arányát. További feladatként jelölte meg a miniszter a népegészségügy megerősítését, az alapellátás jobb illeszkedését a szakellátáshoz, valamint az ügyeleti rendszer racionalizálását.
Ezekkel kapcsolatban kérdésre válaszolva közölte , hogy az alapellátás, valamint az ügyeleti és a sürgősségi rendszer jelenlegi működésének áttekintése folyamatban van, úgyhogy az esetleges átalakításokkal kapcsolatos kérdésekre majd csak akkor fog tudni válaszolni, ha már száz százalékos képük van a helyzetről. Jelezte továbbá, hogy egészségügyi tudományos tanácsadói testületet hoznak létre a Belügyminisztériumon belül.
Fontosabb részletek
Pintér Sándor – a parlamenti meghallgatás műfajának megfelelően – elsősorban a terveit, a cselekvési irányokat vázolta fel, konkrét intézkedések nem hangzottak el. Illetve a felkészültségét, szakértelmét próbálta bizonyítani. A közel kétórásra nyúlt ülés végén a népjóléti bizottság tíz igennel, három nemmel, tartózkodás nélkül támogatta a miniszteri kinevezését.
A fontosabb témák – a részletek említése nélkül – ezek voltak:
- Várólisták csökkentése.
- Szakdolgozói béremelés.
- Hálapénz elleni rendőri fellépés.
- Ügyeleti rendszer átalakítása.
- Szülészet és sürgősségi ellátás az összes kórházban.
- Háziorvosok új feladatai.
- Egészségügy statisztikák rendbetétele.
- Fogyatékkal élők hatékonyabb segítése.
- Minőség-ellenőrzés.
Várólistáktól a háziorvosokig
A várólisták csökkentéséről a belügyminiszter azt mondta, hogy szükségesnek tartja a digitális rendszerek fejlesztését, hogy időpontokra menjenek a páciensek, és ezzel csökkenjen a várakozási idő a rendelőkben. Arról is beszélt, hogy az EESZT-t tovább kell fejleszteni, és lehetővé kell tenni, hogy egy rendszeren belül végig lehessen kísérni a megelőző tevékenységtől a gyógyító tevékenység minden egyes fázisát. E mellett racionalizálni kell az ügyeleti rendszert, amely által szerinte mindenki hamarabb egészségügyi ellátáshoz juthatna.
A béremelésről úgy nyilatkozott, hogy az ország gazdasági ereje határozza meg, hogy az állami szféra munkatársait milyen módon fizetik meg. Pintér bízik benne, hogy a gazdasági fejlődésnek köszönhetően jelentősebb béremelést lehet majd végrehajtani az állami szférában. Egyelőre viszont még nincsenek konkrét döntések a béremelés dinamikájával kapcsolatosan, erről később lesznek egyeztetések – derült ki a Portfolió tudósításából.
Az ügyeleti rendszer átalakításra többféle változat létezik – mondta meghallgatásán Pintér a Népszava szerint. Szerinte a tavaly júliustól pilotként működő Hajdú-Bihar megyei ügyeleti rendszer jól vizsgázott és a közeljövőben egy országrészben is tesztelik. A lap szerint ennek lényege, hogy a megyében kevesebb helyen működik orvosi ügyelet és ott is ahol megmarad, a jelenlegi három fős stábok helyett egyetlen mentőtiszt, vagy kiterjesztett hatáskörű ápoló fogadja az ellátásra szorulót.
A belügyminiszter szervezni szeretne, rendszereket építeni, és az ismereteket megosztani az orvosokkal, hogy jobb legyen az egészségügyi ellátás. Később képviselői kérdésre azt is mondta, hogy minden kórházban szeretnének szülészeti és sürgősségi ellátást. Hogy ezen felül még milyen gyógyító osztályok működhetnek majd a jövőben egy-egy intézményben, az azon múlik majd, hogy az oda tartozók között milyen megbetegedések fordulnak elő, milyen betegségek gyógyítására lesz ott orvos.
Az orvoslétszámot meghatározó statisztikákat is rendbe kell tenni. Mint mondta: „Nem tudjuk pontosan azt, hogy hány orvos szolgál ma Magyarországon”. És erről minden szervezetnek és hatóságnak eltérő számai vannak.
A fogyatékkal élők esetében elsősorban az önálló élethez és munkavégzéshez szükséges eszközök megteremtése lesz a cél, hogy akár 60-70 százalékra emelkedhessen közöttük a munkavállalók aránya.
A háziorvosok új feladatai
A háziorvosi ellátást a telemedicina segítségével kiterjesztenék, és a távdiagnózisok felállításához is mesterséges intelligenciát alkalmaznának az egészségügyben. A cél az, hogy a háziorvosok minél több terhet tudjanak levenni a szakrendelőkről, kórházakról a praxisközösségek keretében.
Mint arról beszámoltunk, a kormány januárban jelentette be, hogy a háziorvosok is béremelést kapnak, ennek mértékét pedig attól tették függővé, hogy milyen formában vállalnak praxisközösséget.
Friss hír, hogy a háziorvosok szerint is bővülnie kellene a náluk elérhető szolgáltatásoknak és hangsúlyosabbnak kellene lennie a prevenciós munkának. Például az a háziorvos, akinek diabetológus szakvizsgája is van, az alapellátásban is kezelhesse a betegeket, és ne kelljen a szakrendelőbe küldeni őket.
A modernizáció kulcskérdése
Pintér szerint az egészségügy modernizálásának kulcskérdése az intézmények gazdálkodásának és szolgáltatásaik minőségének ellenőrzése. Ez egyébként már régóta az egészségügyi közgazdászok egyik vesszőparipája . Hogy például csak az a kórház kapjon pénzt az államtól, amelyik megfelel az egységes szakmai kritériumoknak, egy jelentősen megerősített szakmai ellenőrzés mellett. Noha ennek módjáról, a konkrét tervekről egyelőre nem esett szó, ebben a tekintetben támpont lehet az új egészségügyi államtitkár, Takács Péter személyének háttere (lásd keretes írásunkat) és korábbi megszólalásai.
Kicsoda az új egészségügyi államtitkár?
Takács Péter egészségügyi államtitkárként az egészségügy tényleges irányítója lesz a Belügyminisztérium kötelékében. A szakember 43 éves, négy gyermeke van. 2020-tól az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) Alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyetteseként dolgozott. Ezt megelőzően egy évig vezette az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelőt megbízott főigazgatóként, illetve 2015-2017 között finanszírozási osztályvezetője és járóbeteg-ellátási igazgatója is volt. Korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségpolitikai főosztályvezetője is volt 2017 és 2019 között. Takács a Semmelweis Egyetem hallgatói önkormányzatot vezette négy éven át, a Magyar Rezidens Szövetséget pedig két esztendőn keresztül elnökölte. Tíz évig volt a Magyar Orvosi Kamara országos elnökségének tagja. |
Takács a konferencián a Nemzeti Laboratóriumi Hálózat kialakításáról is beszélt. A Portfólió szerint a tervek arról szólnak, hogy a most működő 270 labor helyett 80 is elegendő lenne, a nagy szaktudást igénylő, legköltségesebb vizsgálatokat pedig nyolc regionális laboratóriumban végeznék.