Piszkos ügyek: ha a szappan mesélni tudna

Aki kizárólag hagyományos szappant használ a tisztálkodáshoz, megkockáztatja, hogy a lefolyó eltömődik. Különösen ott, ahol kemény a víz. De mi ennek az oka?

A besűrűsödő szappanmaradékok eltávolítására ritkán kell erős vegyszereket bevetni: többnyire elég a sima ecet és a forró víz alkalmazása. De a szappannal kapcsolatos ismeretek itt még nem érnek véget, úgyhogy mélyebbre is nézünk, hogy megértsük a tisztálkodás és mosás következményeit és a lerakódások kialakulásának tudományos hátterét.

szappan
A szappan felületaktív anyag, amely vonzza a zsírokat és olajokat, de taszítja a vizet

A tisztításhoz általában vizet használunk. A víz számunkra ártalmatlan, sőt az életet jelentő anyag, de valójában az egyik legerősebb oldószer. Van azonban egy fizikai tulajdonsága, amely akadályozza, hogy oldási képességét a tisztításban hasznosíthassuk. Ez pedig a felületi feszültség. A víztömegben minden molekula mellett más vízmolekulák helyezkednek el, a felszínen azonban a molekulákat értelemszerűen csak a vízoldali vízmolekulák veszik körül. Amikor a felszínen lévő vízmolekulák behúzódnak a víztömeg belsejébe, feszültség keletkezik. Ez akadályozza meg, pontosabban lassítja le, hogy a tisztítandó felületet benedvesítsük.

A felületi feszültség létezéséről többféleképpen is könnyen meggyőződhetünk. Ha egy poharat csurig töltünk, majd utána öntünk még egy keveset, a víz nem fog kifolyni, hanem kidomborodik a pohárból, amit a felületi feszültség tesz lehetővé. De hasonlót látunk, amikor egy felületre kiöntünk egy kis vizet, amely gyöngyökre szakadva áll meg ahelyett, hogy megnedvesítené az anyagot, amelyre rákerült. Azaz a tisztításhoz csökkenteni kell a munkafelületen a felületi feszültséget. Azokat a vegyszereket, amelyek hatékonyan képesek erre, felületaktív anyagoknak hívjuk.

A felületaktív anyagokat ionos (elektromos töltési) tulajdonságaik alapján osztályozzák: vannak anionos (negatív töltésű), nemionos (töltéssel nem rendelkező), kationos (pozitív töltésű) és amfoter (pozitív vagy negatív töltésű) anyagok. A szappan egy anionos felületaktív anyag. Az egyéb anionos és nemionos felületaktív anyagok a mai mosószerek fő összetevői.

Mik is a szappanok?

A szappanok a zsírsavak vízben oldható nátrium- vagy káliumsói. A szappanok zsírokból és olajokból vagy zsírsavakból készülnek, kémiailag erős lúgokkal kezelve. A szappangyártásban használt zsírok és olajok állati vagy növényi eredetűek. Minden zsír vagy olaj különböző trigliceridek keverékéből áll. A trigliceridmolekulában három zsírsavmolekula kapcsolódik egy molekula glicerinhez. A triglicerideknek sokféle típusuk van, és mindegyik típusnak megvan a saját zsírsavkombinációja.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A zsírsavak a zsírok és olajok komponensei, amelyeket szappan készítéséhez használnak. Ezek a gyenge savak két részből állnak. Egy karbonsav csoportból, amely egy hidrogénatomot (H), két oxigénatomot (O) és egy szénatomot (C), továbbá a karbonsavcsoporthoz kapcsolódó szénhidrogénláncot tartalmaz. Általában hosszú szénláncú (C) atomokból áll, amelyek mindegyike két hidrogénatomhoz (H) kapcsolódik.

Az alkáli sók egy alkálifém (például nátrium vagy kálium) oldható sói. Eredetileg a szappangyártás során használt lúgokat a növények hamujából nyerték, de manapság már kereskedelmi forgalomban is kaphatóak. Ma az alkáli kifejezés olyan anyagot ír le, amely kémiailag egy lúg (a sav ellenkezője), amely savval reagál, azt semlegesíti. A szappangyártáshoz általában használt lúg a nátrium-hidroxid (NaOH), amelyet jó sok néven ismerünk (lúgkő, marónátron, nátronlúg, marószóda, zsírszóda vagy marólúg), illetve a kálium-hidroxid (KOH) vagy marókáli.

Hogyan készülnek a szappanok?

A zsírok és olajok szappanosítása a legszélesebb körben használt szappankészítési módszer. Ez úgy hangzik, mintha önmagával határoznánk meg, pedig csak arról van szó, hogy az eljárás olyannyira összekapcsolódott a szappankészítéssel, hogy nem is kerestek neki másik nevet. A szappanosítás (szappanfőzés) során a zsírokat és olajokat felmelegítik és alkálisóoldattal reagáltatják, aminek eredményeként szappan (színszappan) és víz áll elő, plusz glicerin.

A másik fő szappangyártási eljárás az alkáli zsírsavak semlegesítése. A zsírokat és olajokat nagynyomású gőzzel kezelik, és a hidrolízis során nyers zsírsavakat és glicerint kapnak. A zsírsavakat ezután desztillációval tisztítják és alkálisókkal semlegesítik, így szappant és vizet (színszappant) állítanak elő.

Az egyre népszerűbb antibakteriális szappanokat nem érdemes otthoni környezetben használni, mert az emberek túl rövid ideig mosnak velük kezet. Ahhoz, hogy a kórokozókat elpusztítsuk, legalább 20-30 másodpercig kellene szappanozni a kezünket, a legtöbben azonban alig hat másodperc alatt végeznek a kézmosással. Részletek!

Ha a lúg a nátrium-hidroxid, akkor nátriumszappan ( nátronszappan ) keletkezik. Ezek a "kemény" szappanok. Ha pedig a lúg kálium-hidroxid, akkor káliumszappan a végtermék. Az e körbe tartozó szappanok lágyabbak és egyes folyékony kézi szappanokban és borotválkozó krémekben is megtalálhatóak. A szappanmolekula karboxilát végződését a víz vonzza. Ezt nevezik a hidrofil (vízszerető) végnek. A szénhidrogénlánc viszont az olajokat és a zsírokat vonzza, míg a vizet taszítja. Ez a molekula hidrofób (víztaszító) vége. A szappanmolekulák tehát képesek rá, hogy feldarabolják, és elválasszák egymástól a zsírcseppeket, illetve lehetővé teszik, hogy az így létrejött molekulacsoport (micella) a vízben mozoghasson, leválhasson a felületről. Ez pedig maga a tisztítás.

Hogyan befolyásolja a vízkeménység a tisztítási műveletet?

Bár a szappan jó tisztítószer, kemény vízben való felhasználásakor csökken a hatékonysága. A víz keménységét ásványi sók - elsősorban kalcium (Ca) és magnézium (Mg), de néha vas (Fe) és mangán (Mn) - jelenléte okozza. Az ásványi sók a szappannal reagálnak, így szappanos film vagy seprőként ismert oldhatatlan maradvány képződik. A szappanlepedéket nem lehet könnyen lemosni. Ebből keletkezik a lerakódás a mosdók és kádak lefolyóiban, illetve a mosógépek belsejében is. Valamikor általános volt a mosószappanok használata. Ezek azért is veszítettek jelentőségükből, mert a keményvizes környezetben hozzájárultak a szappanlerakódás képződéséhez. Ez pedig olykor a textíliákon is megjelent, mert a szappanmolekulák nem igazán sokoldalúak, és nem képesek alkalmazkodni a mai szövetszálak sokaságához, a különféle mosási hőmérsékletekhez és a vizek eltérő tulajdonságaihoz. Kézmosásra, mosakodásra azonban ma is éppen annyira kiválóak, mint régen.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.