Az Amerikai Szívtársaság folyóirata számolt be arról a nemzetközi kutatásról, amelyből kiderül, hogy a megszakadtszív-szindrómában szenvedő emberek közül minden hatodik rákos lesz. Ráadásul e betegeknél igen valószínűtlen, hogy az esemény bekövetkezése után öt évet túlélnek.
Miközben a megszakadt szív érzelmi reakcióként hangzik, amely közvetlenül kapcsolódik egy szeretett személy elvesztéséhez, a valóságban közvetlen fiziológiai reakció alakul ki a szervezetben. A megszakadtszív-szindróma másik neve takotsubo-kardiomiopátia . A betegséget először Japánban írták le, és innen származik a neve is: a pumpálást végző kitágult bal kamra ugyanis a tintahalak befogásához használt japán edény, a takotsubo alakját veszi fel. Ezt a változást erős érzelmi vagy fizikai stressz váltja ki. Noha a fájdalmak infarktusnak érezhetők, nincs tényleges szívizom-károsodás vagy elzáródás.
A fizikai és érzelmi stressz negatív hatása
A tanulmány szerint az 1604 megszakadtszív-szindrómás beteg közül 267-nél, vagyis minden hatodiknál rosszindulatú daganatot találtak az emlőben, a gyomor-bélrendszerben, a légutakban, a belső nemi szervekben és más területeket is. A tanulmány kimutatta, hogy a fizikai és érzelmi stressz nyilvánvalóan erős kapcsolatban van ezzel a betegséggel és a rákkal. Dr. Christian Templin, a tanulmány egyik vezető szerzője, a zürichi Andreas Gruntzig szívkatéter központ igazgatója kijelentette: "A megszakadtszív-szindrómában szenvedő páciensek számára fontos a rákszűrés. Vizsgálatunknak fel kell hívnia az onkológusok és hematológusok figyelmét, hogy a megszakadtszív-szindrómát fontolóra kell venni olyan rákkal diagnosztizált vagy kezelésen átesett betegeknél, akik mellkasi fájdalmat , illetve légszomjat tapasztalnak vagy rendellenesség mutatkozik az elektrokardiogramjukban."
A megszakadtszív-szindróma intenzitása meglehetősen változatos, a legerősebb szerelmi bánat miatti jelenségek időnként évtizedekig fennmaradhatnak. A totális rajongást a pszichológiai limerenciaként ismeri (habár ezt a tudomány nem azonosította önálló betegségként), amely egy másik személy iránti csillapíthatatlan és szüntelen vágyakozás állapotát jelenti. Dr. Wakin Albert, a limerencia szakértője, a connecticuti Sacred Heart University pszichológiai professzora rámutatott, hogy ismertek olyan esetek, amikor a limerencia hatvan éven át kínzott embereket.
Számos párhuzam van a limerencia és más közismert rendellenességek, például a rögeszmés-kényszeres személyiségzavar ( OCPD ), valamint a kábítószerrel való visszaélés között, és sok esetben előfordulnak ezek kombinációi. Míg az orvosok továbbra is azon dolgoznak, hogy pontosabbá tegyék a korrelációt a rák és a megszakadtszív-szindróma között, azt is ki kell még mutatni, hogy a nyilvánvalóan meglévő kapcsolat ok-okozati összefüggést is jelent-e.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kardiogén sokk
E betegek haláláért azonban legtöbbször nem a később megjelenő rák a felelős, hanem az egytizedüknél kialakuló, úgynevezett kardiogén sokk. Ilyenkor a szív egyszer csak nem képes a test igényeinek kielégítésére elegendő vért pumpálni. A kardiogén sokk a súlyos szívroham után a halálozás második legfontosabb ismert tényezője. Ennek szerepéről és kockázatairól a megszakadtszív-szindrómában szenvedőknél azonban egészen egy tavalyi vizsgálatsorozatig - amelyről szintén az Amerikai Szívtársaság lapja számolt be - csak kevés információjuk volt az orvosoknak.
A kutatók vizsgálataikhoz a betegség legnagyobb adatbázisát, a Nemzetközi Takotsubo Nyilvántartást használták. A kutatók megállapították, hogy a megszakadtszív-szindrómás, kardiogén sokk nélküli betegekhez képest milyen komplikációt tapasztaltak, és mekkora valószínűséggel. "Ennek azért van jelentősége, mert a kórházba történő bejelentkezéskor könnyen kimutatható előzmények és paraméterek hasznosak lehetnek a megszakadtszív-szindrómában szenvedő betegek azonosításában, akiknél nagyobb a kardiogén sokk kialakulásának kockázata. Az ilyen betegek esetében a szoros megfigyelés felfedheti a kardiogén sokk kezdeti jeleit és lehetővé teszi az azonnali kezelést" fejtette ki Templin.
Ez is érdekelhet
Noha a megszakadtszív-szindróma kialakulásának pontos mechanizmusát ma sem ismerjük, az orvosok feltételezik, hogy a fizikai vagy érzelmi stresszt követő magas stresszhormon szint hatására lép fel. Az érzelmi stresszor lehet negatív (például egy szeretett ember halála) vagy pozitív (például kiderül, hogy nyert a lottón). Az esetek nagyjából harmadában a szindróma ismert stresszor nélkül jelentkezik. A megszakadtszív-szindróma leggyakrabban az idősebb nők körében fordul elő. Noha a szindrómát először Japánban fedezték fel, a nemzetközi nyilvántartás az eseteket a világ minden táján dokumentálta.
