Van-e értelme megrendezni az olimpiát, ha kizárják a helyszíni közönséget, és ez megszünteti a játékok örömünnep jellegét? Szabad-e megrendezni a játékokat, ha egy veszélyes világjárvány közepette a japán orvosok és a világ vezető epidemiológusai is kifejezetten veszélyesnek tartanak egy ennyi ember részvételével zajló nemzetközi eseményt? Szabad-e megrendezni az olimpiát, ha a részvételi nyilatkozattal a sportolókra hárítják a járvány halálos kockázatának terhét? A jelek szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság válasza, hogy a shownak folytatódnia kell . Dick Pound, a NOB egyik magas rangú tisztviselője azt mondta : "hacsak nem lesz Armageddon", a játékoknak menniük kellene.
A jelenlegi helyzet szerint július közepétől, amikor az első csapatok megérkeznek a Japán fővárosba egészen szeptember közepéig, amikor a paralimpia utolsó résztvevője is befejezi munkáját a versenyhelyszíneken, azaz egy kéthónapos időszakban összesen mintegy százezer ember fordul majd meg a versenyeken 206 ország képviseletében. Nem csak a résztvevői összetétel lesz igen színes, hanem a résztvevők otthoni környezetének járvány- és oltási helyzete is. Ezért járványtani szempontból kész rémálom lenne, ha a versenyek többrétegű buborékai nem volnának képesek teljesíteni szűrő, hermetizáló feladatukat. Papíron minden jól működhet, de azt senki sem tudja pontosan, hogyan is lehetne betartani minden szabályt. Sőt, sok helyzetre valószínűleg nincs is szabály.
"Az érkező emberek száma és a betegség világméretű elterjedtsége alapján az olimpia abszolút mértékben szuperterjesztő eseménnyé válhat, amely számos fertőzést eredményezhet, és nemzetközileg is szétterjedhet a betegség, amikor ezek az emberek hazatérnek" - mondta Spencer Fox, a Texasi Egyetem fertőző betegségek modellezésére szakosodott kutatója. "Az alkalmazott óvintézkedések nagyszerűek, de soha nem lehet teljesen lecsökkenteni a fertőzések valószínűségét" - tette hozzá az austini szakember a Bloomberg News szerint.
A szervezők olyan playbookokat (szabálykönyveket) alakítottak ki, amelyek részletezik, hogy az olimpia és a paralimpia résztvevői hogyan versenyezhetnek, mozoghatnak és folytathatnak közösségi tevékenységeket, hogy kézben tartsák a világ legnagyobb Covid-buborékának kockázatait. Összesen hat szabálykönyv alapján kellene zajlaniuk az eseményeknek. Ehhez tartozik még, hogy a játékok résztvevői némileg elszigetelődnek a helyi lakosságtól.
Tokió ugyanakkor kizárta annak lehetőségét, hogy karantént alkalmazzanak és átoltsák a lakosságot a játékok kezdetéig. Csakhogy a szakértők szerint ezek nélkül a vírus elterjedhet. Ha ez megtörténik, az olimpia nemcsak egy olyan jelentős járványkitörés helyszíne lehet, ahonnan a COVID-19 szétáramlik egész Japánba, hanem a világ minden tájáról összegyűjtött újszerű változatok üstjévé is válhat. Nagy a kockázata, hogy a sportolók hazavihetik ezeket az új variánsokat, ami felpörgetheti a járványt - állapította meg a Bloomberg elemzése.
Míg Japánban jóval alacsonyabb az átviteli arány, mint a többi fejlett országban, az oltási kampány még csak most kezdődik. Eddig a lakosság alig több mint 7 százaléka kapott legalább egy oltást , és 2,2 százalék jutott hozzá mind a két dózishoz. Egyelőre az sem világos, hogy pontosan hány ember érkezik Japánba, és a szervezők még arról sem döntöttek, hogy hány hazai nézőt engednek be a helyszínekre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A buborék annyit ér, amennyire komolyan veszik
A buborékokban rendezett sporteseményekről számos tapasztalat gyűlt össze, amelyek között sikertörténetek és figyelmeztető példák egyaránt vannak. Emlékezetes például, hogy a tavaly decemberi dániai női kézilabda Európa-bajnokságon az orosz csapat kapitánya, Ambros Martin (jelenleg a Győri Audi-ETO KC vezetőedzője) kilépett a csapatok és a közvetlenül velük dolgozó szakemberek számára kialakított vörös buborékon kívülre , és beszélgetésbe elegyedett az orosz szövetség főtitkárával, Gyenyisz Bogomolovval. A sportvezető is a buborékon belül volt, de annak kék zónájában, amely a külvilág és a csapatok között helyezkedett el. Egy ideig kérdéses volt, hogy Martin visszamehet-e egyáltalán a csapathoz, vagy a sportolók kapitány nélkül maradnak.
Egy másik nagy sportesemény, ahol a buborék szintén nagy figyelmet kapott, az Australian Open teniszverseny volt, ahol már az országba való belépést is igen szigorúan vették. Sőt egyes sportolókat karanténba irányítottak, ahol ugyan volt lehetőségük tréningezni, de a bezártság sokat rontott a mentális állapotukon és az esélyeiken. Korábban a US Open teniszbajnokságon pedig a végső győzelemre esélyes Babos Tímea és Krisztina Maldenovics párosát negatív tesztjeik ellenére kizárták a versenyből , mert Mladenovics egy olyan versenyzővel kártyázott, aki később pozitív Covid-tesztet produkált.
Sok tapasztalat gyűlt össze azzal kapcsolatban is, hogy milyen módszerekkel lehet a leghatékonyabban megóvni a sportolókat a fertőzéstől, de arról is, hogy milyen intézkedések hatnak legkevésbé a versenyzők teljesítményére. Ez azonban nem egyszerű kérdés, mert a különféle megoldások más és más módon érintik a különböző kultúrákból érkező versenyzőket, vagy máshogyan hatnak az egyéni és a csapatsportolókra.
Egy amerikai felmérés megmutatta, hogy a kockázat mértéke sportágaktól függően is változik. A sok fizikai kontaktussal járó amerikai futballiga (NFL) legutóbbi szezonjáról készült tanulmányból például kiderült, hogy a játékosok a meccsek során nem terjesztették tovább a vírust, ugyanakkor a középiskolai birkózó bajnokság versenyei szuperterjesztő eseményeknek bizonyultak. Az olimpián 33 sportág (az amerikai futball nem tartozik közéjük, a birkózás igen) versenyzői vesznek részt 42 helyszínen.
Közösségi veszélyek
A helyzetet tovább bonyolítja az olimpia közösségi jellege. Az olyan helyeket, mint az olimpiai falu, nem arra tervezték, hogy elkülönítsék az embereket, hanem éppen ellenkezőleg, hogy találkozzanak, elegyedjenek, beszélgessenek. De a hosszú beszélgetéseket és a kollektív étkezéseket nem tiltják, a szexről nem is beszélve (a szervezők is tisztában vannak ezzel, hiszen 150 ezer igyen kondomról gondoskodnak), ami mindig része volt ennyi fiatal és energiától duzzadó ember találkozásának, így nem teljesen világos, hogy a járványügyi szabályokat miként fogják érvényesíteni, betartani.
A szakember arra célzott, hogy nem csak a sportolókkal és sportvezetőkkel kell törődni, hiszen a játékok lebonyolításához önkéntesek ezreire lesz szükség, ahogy helyi személyzetre is, akiknek rendszeresen be kell lépniük és el kell hagyniuk az olimpiai buborékot, hogy olyan hétköznapi feladatokat végezzenek, mint a főzés, a takarítás, és segíteniük kell a játékokhoz kapcsolódó eljárások lebonyolítását is. A playbookokban nincsenek ezekre a munkatársakra vonatkozó egyértelmű instrukciók, márpedig az Olimpiai Szervező Bizottság és a tokiói önkormányzat szerint valószínűleg több mint 150 ezer főről lesz szó - közölte a Bloomberg .
A kockázatok kézbentartása karantén és átoltottság nélkül csak a rendszeres, gyakori tesztelésekkel és a buborékszabályok szigorú betartásával képzelhető el. Hasimoto Szeiko, a japán olimpiai rendezvények, a Tokió 2020 elnöke már jelezte, hogy a Japánba beutazóknak negatív Covid-tesztet kell produkálniuk, és legalább négynaponta további teszteken kell átesniük, de fontolóra veszik a sportolók gyakoribb tesztelését . Szakemberek szerint azonban az volna az ideális, ha az összes résztvevőt és a személyzetet is beoltanák, de a jelenlegi helyzet szerint erre aligha kerül sor. Így a játékokon nem csak az egyes versenyszámokban elért eredmények és helyezések miatt kell majd izgulni.
Erre bizonyíték, hogy a játékosok részvételi nyilatkozatában a 2016-os riói játékok idején a súlyos fertőzésre vagy halálesetre még semmiféle passzus nem szerepelt. Most viszont állítólag azt kell a résztvevőknek elfogadniuk: hogy saját felelősségükre vesznek részt a játékokon, "beleértve a játékokon való részvételre gyakorolt minden hatást, súlyos testi sérülést vagy akár halált is, amit olyan egészségügyi kockázatok vonhatnak maguk után, mint a koronavírus, más egyéb fertőző betegség vagy az extrém hőhatás".
A nagypolitika és a tudományos kétségek
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke, Thomas Bach a minap közölte, hogy az olimpiai falu lakóinak 75 százaléka már be van oltva , és ez az arány jóval 80 százalék felett alakul majd a játékok idejére. Közben az Európai Unió és Japán vezetőinek csúcstalálkozóján Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy az EU engedélyezte 100 millió adag vakcina Japánba történő exportját, amivel kinyilvánították támogatásukat. Joe Biden amerikai elnök pedig azt üzente, hogy büszkén támogatja az olimpiai játékokon résztvevő amerikai sportolókat. Ezenkívül a Kínai Olimpiai Bizottság is felajánlotta, hogy Peking, a 2022-es téli olimpiai és paralimpiai játékok házigazdája segít a szükséges oltóanyagok előteremtésében. Azaz a nagypolitika már úgy tűnik, eldöntötte, hogy tartsák meg a játékokat a járvány jelentette kockázatok ellenére is.
A szakértők, köztük Michael Osterholm, a Minnesotai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója és számos más tudós "sürgős cselekvésre" szólított fel az olimpiai játékokhoz kapcsolódó COVID-19 kockázatok miatt és azok mérséklése érdekében. A kutatók a New England Journal of Medicine folyóiratban azt írták, javasolják az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), hogy "azonnal hívjon össze egy sürgősségi bizottságot", amely tanácsot ad a tokiói olimpia kockázatkezelési megközelítésével kapcsolatban. Erre azért van szükség, mert az olimpiai játékok lebonyolítására vonatkozó jelenlegi tervek "nem a legjobb tudományos bizonyítékok alapján készültek" - szögezték le a kutatók.
A növekvő aggodalmat jelzi, hogy a japán orvosok az országban egyre súlyosbodó járvány miatt a játékok lemondását sürgetik. A probléma annyira komoly, hogy az Aszahi Shimbun , Japán egyik vezető lapja, amely a júliusi olimpiai játékok szponzora is, vezércikkben szólított fel az esemény lemondására. Pár nappal később újabb vezércikkben követelte a tudományos bizonyítékokat, amelyek alapján a játékok biztonságosan megrendezhetők.
A NOB kiadott egy nyilatkozatot, amely szerint a játékokra való felkészülés során különböző COVID-19-ellenes intézkedéseket vett fel a hivatalos eljárásokat tartalmazó playbookokba, amelyek többek között a napi COVID-19-tesztelést, a kizárólag erre a célra fenntartott járműveken való utazást és az étkezésre kijelölt különleges helyszíneket is magukban foglalják. A nyilatkozat hozzátette, hogy a szabályok előírják a maszkviselést, a személyes higiéniát, a fizikai távolságtartást, és a világjárvány idején tartott több száz más sportesemény tapasztalataiból merítenek, amelyeket biztonságosan, a résztvevőkre és a helyi lakosságra nézve minimális kockázattal tartottak meg.
A már említett cikkben Osterholm és társai azt írták: "Úgy véljük, a NOB elhatározása, hogy megtartják az olimpiai játékokat, nem a legjobb tudományos bizonyítékok alapján történt. A playpookok fenntartják, hogy a sportolók saját felelősségükre vesznek részt a játékokon, miközben nem tesznek különbséget sem a sportolókra leselkedő különböző kockázati szintek között, sem pedig nem ismerik fel az olyan intézkedések korlátait, mint a hőmérőzés és az arc eltakarása".
A kockázatok komolyságát jelzi, hogy például az Egyesült Államok atlétikai csapata lemondta olimpia előtti edzőtáborát Japánban. A játékok lemondása azonban nem ilyen egyszerű ügy. Szuga Josihide miniszterelnök, a közvélemény nyomására kijelentette, hogy a kormány "nem az olimpiát helyezi előtérbe". Ám hozzátette, hogy végül a döntést a NOB fogja meghozni - jelentette a BBC.
Túl sok pénz van az asztalon
A NOB és a fogadó város, Tokió között a szerződés egyszerű: van egy cikk a törlésről, és az csak a NOB-nak ad lehetőséget a lemondásra, a fogadó városnak nem. Az olimpiai játékok ugyanis a NOB 'kizárólagos tulajdonát képezik'. A játékok tulajdonosaként pedig a NOB mondhatja fel a szerződést" - közölte a brit közszolgálati médiummal Alexandre Miguel Mestre nemzetközi sportjogász.
A törlés igazolásának egyik oka - a háborútól vagy a polgári rendbontástól eltekintve - az, hogy ha "a NOB-nak megalapozott oka van azt hinni, hogy saját belátása szerint a játékok résztvevőinek biztonságát bármelyik fél vagy bármilyen ok fenyegeti". A járvány elvben ilyen fenyegetésnek tekinthető. Az olimpiai charta ugyanis azt is előírja, hogy a NOB-nak védenie kell a sportolók egészségét, és elő kell mozdítania a biztonságos sportolást - fogalmazott Mestre. A NOB mindezek ellenére úgy tűnik, eltökélt a játékok megrendezését illetően.
Ez is érdekelhet
Egy másik sortjogász, Jack Anderson, a Melbourne-i Egyetem professzora ehhez hozzátette, hogy az olimpia a legnagyobb sportesemény, milliárdok forognak kockán Japán és a NOB számára is csak a műsorszórási jogdíjak és a szponzoráció miatt. Egy ilyen hatalmas eseménynél hatalmasak a szerződési kötelezettségek is minden fél számára. Ezért az egyetlen reális forgatókönyv a lemondásra, ha Japán a NOB-bal közösen mondja le a játékokat a szerződésük keretein belül maradva. Ekkor a biztosítási díjak a veszteségek egy részét fedeznék. A szakértők szerint, ha a lemondás bekövetkezne, az minden idők legnagyobb biztosítási kifizetéseit eredményezné. De erről egyelőre szó sincs. Talán azért sem, mert Japán maga számára egy új korszak nyitányát remélte az olimpiai játékoktól, és az ország vezetői nem könnyen eresztik el ezt az álmot. Ezért minden arra utal, hogy meg fogják gyújtani az olimpiai lángot. De, hogy utána mi következik, az egyáltalán nem világos.
