Az agynak az a része (a légzési központ), amely az automatikus levegővétel folyamatát vezérli, naponta 20 ezerszer kapcsolja be a légzőizmainkat, s ezzel alkalmanként 500 ml levegőt cserél a tüdőnkben. Így összesen az átlagos felnőtt tüdejében naponta mintegy 10 ezer liter (10 köbméter) levegő fordul meg.
Csakhogy a belélegzett levegő nem tiszta . A környezeti (kültéri) levegő többek között látható és láthatatlan részecskéket, vegyszereket és mikrobákat tartalmaz. Testünk alkalmazkodik ezeknek a szennyező anyagoknak a jelenlétéhez, illetve kiszűri a zömüket. De egy részük a szűrőrendszeren is áthatolva mégis bejut a tüdőbe.
Hogy mennyire fenyeget ez bennünket? A Levegő Munkacsoport és a Greenpeace tavaly novemberi budapesti légszennyezettség-mérése szerint a levegő minősége sokkal rosszabb, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Ez úgy derült ki, hogy a mérésekhez egy újfajta, a rendkívül apró részecskék számát és átlagos méretét meghatározó műszert használtak. Ezek a részecskék elsősorban a forgalmas utak mentén találhatók meg a levegőben. Az átlagos átmérőjük 20-40 nanométer, a tömegük pedig annyira elenyésző, hogy a hivatalos mérőállomások adataiban akkor is elhanyagolható szerepet játszanak, ha hatalmas mennyiségben vannak jelen. Budapest forgalmas útjai mentén egy köbcentiméterben általában több mint 30 ezer részecske található, de helyenként a számuk elérte a 470 ezret is, miközben egy viszonylag tiszta levegőjű helyeken ez az érték mindössze 2000 körüli.
Mi történik, ha levegőt veszünk?
A levegővétellel a kiszűretlen részecskék is a tüdőbe jutnak, és irritációt okoznak, hiszen az immunrendszerünk idegen testként azonosítja őket, és gyulladásos reakciót indít a semlegesítésükre. De ez a védelmi mechanizmus károsíthatja a tüdőt is. Tudjuk, hogy egyes részecskék végül áthatolnak a tüdő apró pórusain, bejutnak a véráramba és eljutnak különböző szervekbe. A szennyezés egy része csapdába esik például a vesében, a szívben, az agyban vagy a csontokban. Ott az immunrendszer rátámad az idegen testekre, és az immunsejtekben tárolja el őket. De nem mindegyiket sikerül a szervezetnek kiürítenie.
A szennyező anyagok közül egy kevés eljuthat például a placentába és a magzatba, vagy akár az agyunkba is. Úgy néz ki, hogy ezeket a szerveinkbe behatoló idegen testeket nem lehet megsemmisíteni. Ami azt jelenti, hogy felhalmozódnak, és krónikus, folyamatos alacsony szintű gyulladást okoznak, ami negatív hatással van egészségünkre - állítja Otavio Ranzani, a Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) kutatója.
A tüdő az a szervünk, amely a leginkább ki van téve a belélegzett levegőnek, és benne a szennyezőanyagoknak. Emiatt a rossz levegő elsősorban a légzőszervi betegségekkel küzdő embereket érinti. A bronchitis , az asztma, a krónikus légúti megbetegedések és az összes allergiás betegség (például az orrnyálkahártya allergiás gyulladása, a rhinitis) is súlyosbodhat a szennyezés szintjének bármilyen növekedése révén. A szennyezés a váladék eltávolítását is megzavarja a tüdőből, elősegítve ezzel a fertőzéseket, például a tüdőgyulladást.
A szív a másik létfontosságú szerv, amelyet a szennyezés érint. Azokban a napokban, amikor a levegőszennyezés magas, a stresszhormonok felszabadulása és a helyi gyulladások miatt megnő a hirtelen szívhalál , a ritmuszavarok, az infarktus és a stroke kockázata. A krónikus gyulladás felgyorsítja az öregedési folyamatot, és artériáink megkeményedéséhez vezet, megkönnyítve a koleszterin megtapadását a verőerek falán. Ez magyarázhatja, hogy a levegőszennyezés miért kapcsolódik a krónikus szív- és érrendszeri zavarokhoz, például a magas vérnyomáshoz, az angina pectorishoz és a szívelégtelenséghez.
A légyszennyezés sok szervünket megtámadja
Kimutatták, hogy a levegőszennyezés összekapcsolódik a figyelmetlenséggel, a rossz iskolai teljesítménnyel és a demenciával is. Mindazoknak, akik erős légszennyezésnek vannak kitéve - akár fiatalok, akár idősek - nagyobb a kockázatuk, hogy a kognitív képességeik gyorsabban fognak romlani. A szennyezés testünk sejtjeit is érinti. Ezzel hozható összefüggésbe a hajhullás, a szem irritációja, a rossz spermaminőség és az alacsony termékenységi ráta is.
A fentieken túl a levegőszennyezés a csontokra is rosszul hat. Egy közelmúltban bemutatott tanulmány során - amelyet Ranzani és az ISGlobalnál dolgozó kollégái készítettek - a dél-indiai Hyderabad környékén, 28 faluban több mint 3700 embert vizsgáltak meg. A kutatók megbecsülték, hogy mekkora lehetet a finom részecskékből álló levegőszennyezésnek való kitettségük. A területen a részecskeszintek jóval magasabbak voltak, annál, amit a WHO ajánl . Az is kiderült, hogy a finomszemcsés levegőszennyezés, 2,5 mikrométer méretű részecskékből és fekete szénből állt. Ezután megtudakolták a résztvevőktől, hogy a főzéshez milyen tüzelőanyagot használnak.
Végül ezeket az információkat összehasonlították a résztvevők csontsűrűségével, amit a gerinc alsó részében és a bal csípőcsontban mértek. Azt tapasztalták, hogy ahol a finom szemcsékkel szennyezett levegőnek való kitettség magas volt, a csonttömeg alacsonyabb értéket mutatott. "A részecskék belégzése csonttömeg-veszteséghez vezethet a levegőszennyezés okozta oxidatív stressz és gyulladás miatt" - adott magyarázatot Ranzani az eredményeikre. A kutatásról szóló beszámoló a JAMA Network Open folyóiratban jelent meg nemrégiben.
További adalék , hogy amikor légúti fertőzés (például a koronavírusok okozta betegség vagy influenza) jelenik meg, a légszennyezés hatásai miatt egyébként is irritált légzőrendszerben könnyebben képesek elszaporodni a kórokozók, és súlyos betegséget okozni. Sőt egyes kutatók azt is felvetették , hogy a súlyos légszennyezettség lehet az egyik eleme a koronavírus-járvány kitörésének, és egyes esetekben a súlyos betegség kialakulásának, hiszen a kórokozók befogadó közegre találtak. A járványnak amúgy van egy pozitív hozadéka is: a városi élet megbénulása miatt ugyanis olyannyira lecsökkenhet a légszennyezés (ahogy ezt Kínában láthattuk ), hogy akár emberéletekben lesz mérhető.
Legjobban: