Az ekcéma (amelynek legismertebb és leggyakoribb formája az atópiás dermatitisz) jellemzője a száraz, erősen viszkető bőr, amely folytonos vakaródzásra , dörzsölésre készteti a beteget. Emiatt pedig a bőr megvastagszik, és ahol meghajlik (például a ráncoknál vagy a végtagok hajlataiban) kisebesedik. Mivel a tünetek már csecsemőkorban is jelentkezhetnek, komoly szenvedést okozhatnak a kicsiknek, akikkel még nem lehet azt megértetni sem azt, hogy ne nyúljanak a viszkető felülethez, sem azt, hogy türelemmel el kell viselniük a kellemetlenséget, amíg a kezelés hat. Az atópiás bőrgyulladás tünetei időnként visszavonulnak, de aztán újra fellángolhatnak.
Az ekcémának azonban sokféle előfordulási formája van (atópiás ekcéma, kontakt ekcéma, csecsemőkori szeborreás ekcéma, azaz koszmó, felnőttkori szeborreás ekcéma, nummularis ekcéma, neurodermatitis, stasis ekcéma, dyshidroticus ekcéma, asteatoticus ekcéma). Hasonló ugyan a pikkelysömör megjelenése is, de annak a betegségnek nincs köze az ekcémához.
Gyakori bőrbetegség, egyes becslések szerint a világátlagnak megfelelően Magyarországon is tíz emberből egynél az élete során megjelennek a tünetek. Bár nincs hiány a gyógykenőcsökben és testápoló krémekben, amelyek segítenek enyhíteni az ekcéma krónikus tüneteit, (illetve újabban a probiotikumok fogyasztását is fontos eszköznek tartják a megelőzésben), de még mindig nem tisztázták a gyógyulás lehetőségeit.
Egy fehérjehiány okozza a bajt
A változást hozó kutatások 2006-ban kezdődtek, amikor a tudósok erős kapcsolatot találtak az ekcéma kialakulásának kockázata és egy bizonyos bőrben található fehérje hiánya között. Tavaly pedig már ezen a nyomon eljutottak odáig, hogy pontosan megmutassák, mi megy zajlik rosszul a bőrben, s ezzel közelebb vihetnek minket az ekcéma gyógyításához - írja a Science Alert .
Az elmúlt évtizedben a tudósok már rájöttek, hogy az ekcéma a filaggrin (filamentáló fehérje) genetikai hiányával jár. Ez a fehérje segít kialakítani az egyes bőrsejteket, és fontos szerepet játszik a bőrünk barrier (azaz feltartóztató) funkciójában. Ha valakinek olyan genetikai mutációja van, amely megakadályozza a megfelelő filaggrin -ellátást, olyan bőrbetegségekre lehet hajlamos, mint az ekcéma vagy az ichthyosis vulgaris, ahol a bőrsejtek nem hámlanak le, hanem olyan mintázatban halmozódnak fel, amely a halpikkelyre hasonlít. A közelmúltig azonban a kutatók nem voltak biztosak abban, hogyan fejlődik ki az ekcéma, ha hiányzik a filaggrin nevű fehérje.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az áttörés 2016-ban következett be, amikor a Newcastle-i Egyetem tudósai a GSK Stiefellel együttműködve nyomon követték a fehérjék és a molekuláris útvonalak egész sorozatát, amelyek bőrproblémákhoz vezettek.
A laboratóriumi bőr nem műbőr
Ezeknek a mechanizmusoknak a felderítéséhez a csapat egy laboratóriumban létrehozott háromdimenziós élő bőrrel egyenértékű (LSE) modellt használt. Megváltoztatták a laboratóriumi "bőr" felső rétegét, hogy filaggrin-hiányossá tegyék, éppen olyanná, mint ami a genetikai mutációt hordozóknál megfigyelhető. Megállapították, hogy ez a hiányosság önmagában számos molekuláris változást idézhet elő a bőr fontos szabályozó mechanizmusaiban: befolyásolja a sejtstruktúrát, a gátfunkciót , és azt is, hogy a sejtek hogyan gyulladtak be és reagáltak a stresszre.
"Először 17 olyan fehérjét azonosítottunk, amelyek az LSE kultúrákban a (filaggrin eltávolítás) után szignifikánsan differenciáltan fejeződnek ki" - jelentette a kutatócsapat. Ezután a tényleges emberekből származó bőrmintákban lévő fehérjék elemzésével igazolták kezdeti eredményeiket, összehasonlítva az ekcémás és az egészséges alanyok között. Megállapították, hogy a természetes bőrben észlelt fehérjék közül néhány azonos módon változott meg, mint a laboratóriumi modellben.
Ez is érdekelhet
Miután a tudósok biztosan tudják, hogy mi történik a bőrben, ha a hibás filaggrin gén jelen van, elkezdhetik keresni azokat a gyógyszereket, amelyekkel megakadályozhatják a már ismert változások kialakulását. "Ez a fajta kutatás lehetővé teszi, hogy a tudósok olyan kezeléseket dolgozzanak ki, amelyek alapvetően a betegség gyökerét célozzák meg, nem pedig csak a tüneteket" - fogalmazta meg Nina Goad a brit bőrgyógyászok szövetségének képviselője. Ugyanakkor a Brown University szakemberei a közösségi médiát kezdték használni annak feltárására, hogy a betegek hogyan élnek együtt az ekcémával.
