A magyarok egyre kevesebb tojást fogyasztanak. A rendszerváltáskor mért fogyasztásnak (amikor nagyjából mindenkire és minden napra jutott egy tojás) több mint egyharmada eltűnt. A szakemberek egyelőre nem találták meg e változás egyértelmű okát. Valószínű, hogy a lefelé tartó trend kialakulásához hozzájárult a tojás megítélésének változása is. Elterjedt az a nézet, hogy a tojásfogyasztás nem tesz jót a szívnek a magas koleszterintartalma miatt. A vita korántsem korlátozódik Magyarországra, globális tudományos diskurzus folyik a tojás körül.
A tojás tápanyagsűrűsége óriási, ami nem is csoda, hiszen eredeti funkciójánál fogva (hogy csirke fejlődjék ki belőle) benne van minden összetevő, ami egy szervezet növekedéséhez szükséges. Ráadásul, ha a tojást más ételekkel együtt fogyasztjuk, akkor segíthet a szervezetünknek, hogy több vitaminhoz jusson. Mindemellett a tojás könnyen előállítható, egyszerű hozzáférni és egyáltalán nem drága, a tápértékéhez viszonyítva különösen nem az. Ám a tojásról jó ideje köztudott, hogy magas a koleszterintartalma, amit tudományos vizsgálatok rendszeresen összekapcsolnak a szívbetegségek fokozott kockázatával. Egy tojássárgája körülbelül 185 milligramm koleszterint tartalmaz, ami több mint a fele a 300 mg-os napi ajánlásnak - hívta fel a figyelmet elemzésében a BBC Future.
Minden a koleszterin körül forog
A koleszterin , a májban és a bélben termelődő sárgás zsír, ami testünk minden sejtjében megtalálható. Általában úgy gondolkodunk róla, hogy ez egy rossz anyag, pedig kulcsfontosságú építőeleme a sejtmembránnak. Szükség van rá a szervezetben a D-vitamin, a tesztoszteron és ösztrogén hormonok előállításához is. A koleszterinmennyiséget, amire szükségünk van a saját szervezetünk is képes előállítani, de felvesszük a táplálékunkban is, hiszen az állati eredetű termékek is tartalmazzák. A koleszterint a testünkben a vér lipoprotein molekulái szállítják. Minden emberben más a lipoproteinek kombinációja, és ez az egyedi összeállítás szerepet játszik abban, hogy az adott egyénnél mekkora a szívbetegség kialakulásának kockázata. Az alacsony sűrűségű lipoproteint (LDL) nevezik "rossz" koleszterinnek. (Ez a májból átjut az artériákba és a test szöveteibe, ami végül a koleszterin felhalmozódását eredményezheti az erek falában, megnövelve a szív- és érrendszeri megbetegedések fenyegetését.)
Nincs viszont egyértelmű álláspont. Az amerikai és brit étrendi ajánlások például már nem tartalmazzák a koleszterin korlátozását. Ehelyett a hangsúlyt a telített zsírok fogyasztásának limitálására helyezik, mert valójában ezek növelik meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. Különösen a transzzsírokat tartalmazó élelmiszerek emelik meg az LDL-szintünket. A tojás viszont a garnélarák mellett az egyetlen magas koleszterinszintű, de alacsony telített zsírtartalmú élelmiszer.
A tojások egészségi hatásairól folytatott vitát részben az változtatta meg, hogy kiderült, a testünk képes kompenzálni az elfogyasztott koleszterint. Ezért a tudósok közül sokan azt gondolják, hogy az emberek egy részének az étkezés során elfogyasztott koleszterin nem jelent problémát. Elizabeth Johnson, a bostoni Tufts Egyetem táplálkozástudományi szakértője és kollégái 2015-ben 40 idevágó tanulmányt tekintettek át, de nem találtak meggyőző bizonyítékot az étrendi koleszterin és a szívbetegség kapcsolatáról.
Sőt, ha a koleszterin tojásból származik, még előnyös is lehet. Ezenkívül pedig némi koleszterin valóban hasznos a szervezetünknek. A nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin a májba jut, ahol lebomlik és távozik a testből. Az orvosok úgy gondolják, hogy a HDL-nek védőhatása van a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, mivel megakadályozza a koleszterin felszaporodását a vérben.
Egy idei kutatás azonban megkérdőjelezte a közelmúltig tartó egyetértést, miszerint a tojás nem káros az egészségre. A tanulmányban 30 ezer felnőtt adatait vizsgálták, akiket átlagosan 17 évig kísértek figyelemmel, és kiderítették , hogy minden további fél tojás naponta erősen kapcsolódik a szívbetegségek és a halál magasabb kockázatához. (A vizsgálatok során ellenőrizték az alanyok étrendjét, az általános egészségi állapotukat és a testmozgásukat, hogy megpróbálják elszigetelni a tojás hatásait.) "Megállapítottuk, hogy minden plusz 300 mg koleszterin fogyasztása, függetlenül attól, hogy honnan származik, 17 százalékkal emelte meg a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, illetve 18 százalékkal nőtt a bármilyen okból eredő halálozás kockázata. Azt is megállapítottuk, hogy napi fél tojás 6 százalékkal növeli a szívbetegség kockázatát, 8 százalékkal pedig a halálozásét" - mondta erről Norrina Allen, a tanulmány egyik szerzője, a Northwestern egyetem kutatója.
Csakhogy ebben az ügyben úgy látszik, hogy senki sem tud előállni Kolumbusz tojásával. Kínában ugyanis egy félmillió felnőttet érintő elemzés , amelyet 2018-ban publikáltak, az előbbinek éppen az ellenkezőjét találta, azaz a tojásfogyasztás a szívbetegségek alacsonyabb kockázatával társult. Azoknál, akik minden nap ettek tojást, 18 százalékkal alacsonyabb volt a szívbetegség miatti halál kockázata, és 28 százalékkal alacsonyabb a stroke miatti halál kockázata, mint azoknál, akik nem etettek tojást. (A kutatás azonban arról nem mondott semmit, hogy a tojás tette egészségesebbé az embereket, vagy az egészségesebbek ettek tojást.)
A kutatók még messze vannak attól, hogy megértsék, hogy a tojások miért hatnak ránk különféleképpen, a legfrissebb kutatások túlnyomó többsége azonban azt mutatja, hogy nem jelentenek veszélyt, sőt sokkal valószínűbb, hogy egészségi előnyökkel járnak. Ennek ellenére valószínűleg nem az a legegészségesebb étrend, ha minden nap tojást reggelizünk .
Legjobban: