A közelmúltbeli szakpolitikai intézkedések – az állam hosszú távú nyugdíjkötelezettségeinek növelése miatt – súlyosbítják a fenntarthatósági kihívást. A 13. havi nyugdíj 2021-es és 2022-es újbóli bevezetése növeli a nyugdíjkiadásokat.
Az uniós források felszabadításáról fontos döntések születtek Brüsszelben, viszont legalább ennyire fajsúlyos – a brüsszeli döntésekkel összefüggő – dokumentumok is napvilágra kerültek. Így például Magyarország helyreállítási tervének elemzése az Európai Bizottság részéről, melyből részletesen kiolvasható, hogy hazánk milyen nagyszabású tervekre, átalakításokra és reformokra készül, amit az EU az országspecifikus ajánlásaiban már évekkel ezelőtt elvárt – derül ki a Portfólió elemzéséből.
Ezen reformcsomag részeként a kormány ígéretet tett többek között arra is Brüsszelnek, hogy hozzányúl a nyugdíjrendszerhez.
Az Európai Bizottság a friss döntéseinek megalapozása érdekében részletesen kiértékelte Magyarország helyreállítási tervét, és az erről megjelent uniós dokumentum többek között megállapítja, hogy "a magyar népesség elöregedése és az államadósság Covid19-válság alatti növekedése fokozta a hosszú távú költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokat".
Egyre nagyobbak a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségek
Ezzel kapcsolatban a Bizottság szakemberei értékelik is a mostani helyzetet. "Az előrejelzések szerint a nyugdíjkiadások a GDP mintegy 8 százalékának megfelelő 2019-es értékről 2070-re jelentősen, a GDP 12 százaléka fölé emelkednek. Az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos mutatók középtávon közepes, hosszú távon pedig magas fenntarthatósági kockázatokat jeleznek.
A közelmúltbeli szakpolitikai intézkedések – az állam hosszú távú nyugdíjkötelezettségeinek növelése miatt – súlyosbítják a fenntarthatósági kihívást. A 13. havi nyugdíj 2021-es és 2022-es újbóli bevezetése növeli a nyugdíjkiadásokat.
A rendszer a méltányossággal kapcsolatban is kihívásokkal néz szembe: az adó- és nyugdíjrendszer elmúlt évtizedben bekövetkezett változásai az előrejelzések szerint növelni fogják a magas keresetűek nyugdíjára fordított kiadásokat, és fokozzák a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségeket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Magyarország helyreállítási tervet nyújtott be
Ezen intézkedések közé tartozik a nyugdíjra jogosító jövedelem és a nyugdíjak felső határának eltörlése, valamint az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, amely növeli a magas keresetűek nyugdíjra jogosító jövedelmét. Ugyanakkor a nyugdíjminimum 2008 óta változatlan maradt, ami azok helyzetét érinti, akiknek pályafutásuk alatt nem volt folyamatos munkaviszonyuk és akik alacsony átlagkeresettel rendelkeztek.
A Magyarország által benyújtott helyreállítási terv kilenc komponensből áll és ennek első pontja a demográfia, valamint köznevelés témája, mely magában foglalja a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának és megfelelőségének javítását célzó reformot is. E reform egy olyan, érdekelt felek és nemzetközi szakértők bevonásával zajló, átlátható folyamatot indít el, amely várhatóan segíteni fogja a hatóságokat a nyugdíjrendszer kihívásainak kezelésére irányuló hatékony intézkedések kidolgozásában. A javasolt intézkedés célja, hogy megfelelő nyugdíjakat biztosítson az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok számára, és ezáltal javítsa a nyugdíjrendszer méltányosságát.
"Ezek az intézkedések várhatóan visszafogják a GDP-arányos nyugdíjkiadások jelenleg előre jelzett növekedését, vagyis javítják a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú fenntarthatóságát" – vetíti előre a bizottsági értékelés. Az országspecifikus ajánlással összhangban az intézkedések várhatóan megőrzik a megfelelőséget és csökkentik a nyugdíjrendszeren belüli egyenlőtlenségeket.
