Az amerikai nemzeti egészségügyi intézet (NIH) kutatói egy új gyulladásos rendellenességet fedeztek fel, amely a vakuólum, E1 enzim, X-hez kötött, autogyulladás és szomatikus szindróma nevet kapta, de nyilvánvalóan egyszerűbb a VEXAS rövidítést megjegyezni. A rendellenességet - amelyről a kutatási eredmények nemrég jelentek meg a New England Journal of Medicine orvosi folyóiratban - az UBA1 gén mutációi okozzák.
Az Egyesült Államokban csaknem 125 millió ember él valamilyen krónikus gyulladásos betegséggel, és Magyarországon is milliókról lehet ezt elmondani. E betegségek közül soknak átfedő tünetei vannak, ami gyakran megnehezíti a kutatók számára az érintettek specifikus gyulladásos betegségének diagnosztizálását.
Senki sem tudta, hogy mi bajuk lehet
Az NIH-en belül működő emberi genomkutató intézet (NHGRI) szakemberei és más NIH intézetek munkatársai egy teljesen új megközelítést vezettek be ennek a kihívásnak a leküzdésére. Több mint 2500, diagnosztizálatlan gyulladásos betegségben szenvedő egyén genomszekvenciáját vizsgálták meg, különös figyelmet fordítva az ubikvitináció folyamatához kapcsolódó, több mint 800 génkészletre, amely segít szabályozni mind a sejt különböző fehérjefunkcióit, mind pedig az immunrendszert. Ezzel találtak egy gént, amely a potenciálisan életveszélyes VEXAS-hoz kapcsolódik. Eddig a csoport által tanulmányozott VEXAS-betegek 40 százaléka meghalt, most feltárták a súlyos állapot pusztító következményeit - számolt be róla a MedicalXpress orvosi hírportál.
A kutatók általában akkor beszélnek arról, hogy új betegséget fedeztek fel, ha több hasonló tünetet mutató beteget találnak, majd sikeresen keresnek egy vagy több gént, amelyek szerepet játszhatnak a kór kiváltásában . Ez azonban nem volt életképes lehetőség az NIH kutatócsoportja számára. "Sok diagnosztizálatlan gyulladásos betegünk volt, akik az NIH Klinikai Központjába érkeztek, de képtelenek voltunk diagnosztizálni őket. Ekkor az az ötletünk támadt, hogy csináljuk fordítva. A tünetek helyett a gének listájával kezdjük a munkát. Ezután tanulmányozzuk a diagnosztizálatlan egyének genomját, és nézzük meg, hogy ez hova vezet minket" - mesélte a portálnak David B. Beck, az NHGRI klinikai munkatársa és a tanulmány vezető szerzője.
Végül 2560 diagnosztizálatlan gyulladásos betegségben szenvedő beteg genomszekvenciáját nézték át, és több mint 1000 alanynál visszatérő lázat és az egész testet érintő gyulladást találtak. "Az volt a célunk, hogy kiderítsük, a 2560 beteg közül vannak-e, akiknél megtalálhatók ugyanazok a génvariációk. A klinikai hasonlóságok vizsgálata helyett a több betegnél is előforduló olyan genetikai hasonlóságokat használtuk ki, amelyek segíthetnek egy teljesen új betegség felfedezésében" - jelentette ki Daniel Kastner, az NHGRI kutatási programigazgatója, a cikk másik vezető szerzője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mozaikosság egy elég rossz helyen
A 800 gén közül egy kiemelkedett. Három középkorú férfi betegnek ritka és potenciálisan káros genomiális variánsai voltak az UBA1 génben . Úgy tűnt, hogy mindhármuknak két példánya is van az UBA1 génből, az egyik példányban mutáció található, ami nem volt váratlan, mert az embereknek általában kettő van minden génjükből. Az UBA1 gén azonban az X kromoszómában található, és a férfiaknak csak egy X kromoszómájuk (és egy Y kromoszómájuk) van.
Ez csak akkor lehetséges, ha mozaikosságról van szó. A mozaikosság akkor fordul elő, amikor egyes embereknek olyan sejtcsoportjaik vannak, amelyek mutációi eltérnek a szervezet többi részétől. A csapat azt jósolta, hogy a betegek szervezetében vannak olyan specifikus sejtek, amelyek normális formájában hordozzák az UBA1 gént, más sejtek pedig mutált formában.
DNS-szekvenálás segítségével a kutatók megállapították, hogy a mozaikosság valóban jelen van a betegek mieloid sejtjeiben, amelyek a szisztémás gyulladásért felelnek és a fertőzések elleni első védelmi vonalként működnek. A kutatók ezután elemezték a különféle NIH kohorszokból és adatbázisokból származó további személyek genomszekvenciáját, ami további 22 felnőtt férfinél mutatott UBA1 génmutációkat. Többségüknek hasonló tünetei voltak, például a vénákban kialakuló vérrögök, visszatérő láz, tüdő-rendellenességek és vakuolák (szokatlan üregszerű struktúrák) a csontvelőben található mieloid sejtekben.
Ez is érdekelhet
Amikor összesítették a 25 egyén tüneteit, a kutatók kapcsolatot találtak a különféle klinikai reumatológiai és vérrel kapcsolatos diagnózisok között. Mivel ezek a kondíciók az UBA1 mutációt hordozó férfiaknál fordulnak elő, a korábban különfélének vélt betegségeket egy új betegséghez lehetett kötni. Ez a VEXAS. A kutatók remélik, hogy az új, "a genom az első"-stratégia segít az egészségügyi szakembereknek abban, hogy javítsanak a betegségek felmérésén és megfelelő kezeléseket nyújthassanak több ezer olyan páciensnek, akiknek különböző gyulladással összefüggő betegségei vannak. A tanulmány lehetőséget teremthet a gyulladásos betegségek új és helyesebb osztályozására is.
