A Sheffield Egyetem vezetésével lefolytatott vizsgálatokban több mint 4300 akut koszorúér-szindrómás beteg kórházi elbocsátásukkor levett vérmintáit elemezték. Az akut koszorúér-szindróma egy összefoglaló kifejezés azokra a helyzetekre, amikor a szívizomba tartó vér útja elzáródik. Azaz például a szívroham is ebbe a körbe tartozik.
A kutatók megmérték az időt, amelyre az enzimeknek szükségük volt, hogy a vérrögöket lebontsák a szervezetben. Megállapították, hogy a leghosszabb vérröglebontást mutató betegeknél 40 százalékkal nagyobb az újabb szív- és keringési betegség miatt bekövetkező szívroham vagy halál kockázata.
A szervezet harca a vérrögökkel
A tanulmány egyik vezetője, Robert Storey professzor kijelentette: "Amit találtunk, izgalmas információkat szolgáltat arról, hogy miért vannak olyan betegek, akiknél nagyobb a szívroham utáni kockázat, és hogyan kezdjünk újfajta kezelések kidolgozásába a számukra." Korábbi kutatások kimutatták, hogy az akut koszorúér-szindrómán átesettek 20 százaléka 12 hónapon belül újabb eseménnyel szembesül.
Jelenleg a szívrohamot kapott beteg számára aszpirint és egy másik gyógyszert, például klopidogrélt írnak fel. Ezeket trombocitagátló (véralvadásgátló) gyógyszereknek nevezik, hiszen megakadályozzák, hogy a vérlemezkék összetapadjanak és vérrögöket képezzenek.
Személyre szabott kezelések jöhetnek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tudósok remélik, hogy az újonnan megszerzett ismeretek jobb, testre szabott kezeléseket eredményezhetnek. Azt remélik ugyanis, hogy további kutatásokkal képesek lesznek kideríteni, mely gyógyszerek segítenek a vérrögök gyorsabb lebontásában a meglévő trombocitagátlókkal kombinálva. Azaz végső soron csökkenthetik a szívroham vagy a szív- és keringési betegségek okozta halálozás kockázatát. Ugyanakkor világossá tették, hogy az így elérhetővé váló kezelések nem a vérrögképződés kialakulását akadályozó, jelenleg is széles körben alkalmazott kezelések kiváltását tennék lehetővé. Az új terápiák kifejezetten a magas kockázatú betegeket céloznák, hogy minél inkább elhárítsák a keringési rendszerükben potenciálisan kialakuló súlyos zavar miatt rájuk leselkedő halálos veszélyt. Kifejtették azt is, hogy a vizsgálatok nem egyszerűek, megfelelő laboratóriumi felkészültség kell hozzá.
Metin Avkiran, a Brit Szív Alapítvány kutatási igazgatója a Heart Matters magazin szerint elmondta: "Tudjuk, hogy a szívinfarktus gyakran fordul elő olyan vérrög miatt, amely elzárja a koszorúeret. Ezért a megfigyelt összefüggés a vérrögképződés ereje és egy újabb kardiovaszkuláris esemény miatti halál valószínűsége között nagyon fontos. Ez az érdekes kutatás segíthet a szívrohamos betegek véralvadási tulajdonságainak felmérésében, és lehetővé teheti a betegek testre szabott kezelését, hogy minimálisra csökkentsék a kardiovaszkuláris események következtében bekövetkező halálozás kockázatát. Mindazonáltal további kutatásra lenne szükségünk, hogy szilárd következtetéseket vonjunk le, és meghatározzuk a legjobb kezeléseket azok számára, akiknek a vére erősebben hajlamos a vérrögök kialakulására."
