Néhány betegség, állapot vagy éppen hangulat ugyanis nagy mértékben befolyásolhatja, hogy pontosan mit érzünk, mennyire érezzük kellemesnek vagy kellemetlennek az illatokat, sőt időnként az illatok erősségének érzékelése is megváltozik. Ez időnként ideiglenes, de sajnos vannak olyan betegségek, melyeknél állandósulhat a szaglás megváltozása, melyet gyakran az ízérzés csökkenése kísér.
A szaglás megváltozása megnyilvánulhat a korábban kellemesnek érzett illatoktól való undorban, rosszullétben; esetenként a gyengébb szagokat egyáltalán nem érezzük, de az is előfordulhat, hogy valaki teljesen elveszíti a szaglását. Mások viszont olyan illatokat is érezhetnek, melyek a valóságban "nincsenek is ott".
A szakértők számos olyan okot ismernek, amelyek akár ideiglenes, akár maradandó szaglásvesztést okozhatnak. Ilyen például a tömény vegyszerekkel végzett takarítás. Az erős tisztítószerek heti néhányszori használatából eredő toxikus gázok károsíthatják az orr finom nyálkahártyáját és a szaglóhám érzékelősejtjeit. A szaglás helyreállása attól függ, mióta tapasztalja a beteg a rendellenességet, és milyen mértékben károsodtak a sejtek - a szaglásvesztés akár maradandó is lehet.
A szaglás megváltozásának oka kialakulhat az orrüreg felső részén elhelyezkedő úgynevezett szaglóhám, az érző idegpálya avagy az agyi központ károsodása miatt. Szagok iránti túlérzékenységnek pszichés okai is lehetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Betegségek, melyek miatt elveszítjük a szaglásunkat
A szagérzékelést a nátha gyakran befolyásolja, mert az orr nyálkahártyája pedig gyulladásba jön és megduzzad, felszínét pedig nyák vonja be. Szintén befolyásolják a szagérzékelést az orrpolipok az idült orrmelléküreg-gyulladás, az orrpolipok vagy a gyulladt, túlfejlett orrmandulák. A heveny orrmelléküreg-gyulladás fejfájáshoz, lázhoz és szaglásvesztéshez vezet, ami súlyosabb, mint amit egyszerű nátha esetén tapasztalunk. Ha az orrmelléküreg gyulladása makacs és nem kezelik, orrpolip alakulhat ki. Eredményes kezelés után a beteg szagérzékelése általában helyreáll. A szaglásvesztés azonban egyes esetekben állandósulhat. A szakértők szerint e problémák többsége kezelhető, amennyiben idejében felfedezik.
A cukorbetegség egyik hosszú távú szövődménye, a neuropátiának nevezett idegkárosodás gyakran jár a kézfejben, lábszárban és lábfejben érzett fájdalommal és zsibbadással. A károsodás azonban egyes esetekben az orr érzőidegeire is kiterjedhet.
Daganatos betegségek is állhatnak a megváltozott szaglás hátterében. A nők jelentős százaléka tapasztal akár csökkenést, akár túlzott érzékenységet a szaglásában a terhesség időszakában, különösen a második és harmadik harmadban. Ennek oka az, hogy a megemelkedett ösztrogénszint fokozott véráramlást eredményez a szervezetben. Ennek hatására aztán az orr nyálkahártyájának hajszálerei megduzzadnak, és tartós orrdugulás alakulhat ki. Egyéb hormonális változások, hormonbetegségek is hasonló hatással járhatnak.
Megállíthatatlan szaglásvesztés?
A látás és a hallás romlása mellett a csökkent szagérzékelés is az öregedés velejárójának számít. A rendellenesség a 60 éven felüliek közel 25 százalékát érinti, és ez az arány 80 és 97 év között 60 százalékra is emelkedhet. Ez a korral járó idegrendszeri sorvadással magyarázható ezért kevésbé érzékennyé válunk a szagokra.
A kutatók régóta próbálnak olyan módszereket kifejleszteni, amelyekkel a legkorábbi stádiumában kimutatható a Parkinson-kór - az illatok érzékelésének képessége jó indikátornak tűnik. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a szaglásvesztés már akár évekkel megelőzheti a klinikai tünetek megjelenését. A szagérzékelés elvesztése az Alzheimer-kór, egy másik neurodegeneratív betegség esetén is az egyik legkorábban jelentkező tünetnek számít.
A Montreali Egyetem egyik kutatása szerint a közepes-súlyos fejsérülések bármelyike okozhat szaglási rendellenességet. A fejet ért ütés következtében ugyanis az agy elmozdul a koponyában, melynek következtében az orrot és az agyat összekapcsoló, a szaglást közvetítő finom idegrostok sérülnek. Ilyen esetben sajnos nincs gyógymód, de az esetek jelentős százalékában az idegek regenerálódnak, ez azonban a sérüléstől számítva akár három évig is eltarthat a sérüléstől számítva.
Szaglásváltozás során a kivizsgálás összetett. Fül-orr-gégészeti, ideggyógyászati , CT / MRI vizsgálat tudja tisztázni a törés, gyulladás vagy daganat lehetőségét.
Ez is érdekelhet
Köszönjük dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus segítségét a cikk elkészítésében!
Legjobban: