A hallás csökkenésének fázisai
A hallás csökkenése történhet lassan, fokozatosan, megeshet hirtelen, és számos tünet is kísérheti, mint például fülfájdalom, szédülés, fülcsengés, nyomásérzés. Bármilyen tünet jelentkezik is, az első, legfontosabb lépés a szakember felkeresése. Az fül-orr-gégész el fog végezni egy hallástesztet , vagyis egy audiometriás vizsgálatot. Az audiogram kimutatja, hogy: milyen mértékű a halláscsökkenés, azaz hány decibel (dB) a hallásküszöb; milyen minőségű a hallásromlás, azaz melyik hangmagasságban romlik. Legfontosabb az úgynevezett beszédtartomány, amelyen az emberi beszéd történik (500 Herz - 4000 Herz); a hallórendszer mely szakaszán van a károsodás, azaz a külső-, a közép- vagy a belsőfülben. Ennek alapján megkülönböztetünk vezetéses, idegi vagy kevert típusú halláscsökkenést.
Mit nevezhetünk normál hallásnak?
A normál hallás 0-tól 25 decibelig terjed. Ez azt jelenti, hogy jó hallással még a lélegzetvételt is meghalljuk, ami kb. 10 decibeles. Az enyhe halláscsökkenésnél 25-40 dB a hallásküszöb, de a normál, kellő hangosságú beszédet még megértjük. Efölött már komoly halláscsökkenésről van szó. Aki ennél is kevesebbet hall, ahhoz kiabálni kell, vagy az érintettnek hallókészüléket kell használnia.
A halláscsökkenés legjellemzőbb okai
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakértő szerint halláscsökkenés akkor lép fel, amikor probléma jelentkezik a fül struktúrájában, és a hallás természetes folyamatát valami meggátolja. A legfontosabb teendő, hogy felismerjük a pontos okot és - amennyiben lehetséges megtaláljuk a megoldáshoz vezető utat. Néha persze ez csak korlátozottan vagy egyáltalán nem lehetséges, de ez csak a pontos diagnózis után derülhet ki.
Íme, a leggyakoribb okok:
- 1. Öregedés: ahogy öregszünk, a fül struktúrája veszít a rugalmasságából, és a kis szőrsejtek már nem reagálnak olyan jól a hanghullámokra.
- 2. Hangos zaj: a hangos munkaeszközök és akár a túl hangos zene is károsíthatja a szőrsejteket. A hallás csökkenése függ a hangerőtől és a zajbehatás időtartamától.
- 3. Fertőzés, gyulladás: a gyulladások következtében károsodnak a középfül elemei, bár ez általában gyorsan rendeződik (pl. heveny középfülgyulladás). A kezelés azért szükséges, mert az elhanyagolt esetek komolyabb problémákhoz vezethetnek, például a fertőzés az agy felé terjedhet.
- 4. Perforált dobhártya: a fertőzések, a hangos zaj, a fejsérülések vagy az intenzív nyomás (például búvárkodás közben) károsíthatják a dobhártyát, sőt ki is lyukaszthatják azt. Ez a perforáció pedig rontja a hangvezetést, szintén halláskárosodást okozhat.
- 5. Krónikus középfülgyulladás: ez a betegség rendszerint gyermekkori eredetű, hosszú, többnyire évek óta fennálló, vagy ismétlődő fülfolyást és halláscsökkenést eredményez, mivel elpusztulnak a hallócsontok a dobhártyával együtt.
- 6. Bizonyos betegségek: a mumpsz, a kanyaró, az agyhártyagyulladás csak néhány azok közül a betegségek közül, amelyek hallásromlással járhatnak. Az olyan autoimmun betegségek, mint például a lupus vagy a rheumatoid arthritis szintén érinthetik a hallást. A ritka kórképek közül a daganatok és a Meniére betegség okozhat hallásproblémát, de ez utóbbi jellemzően csak az egyik fülben.
- 7. Egyes gyógyszerek: néhány antibiotikum, túl nagy mennyiségben szedett aspirin, a kemoterápiás szerek okozhatnak átmeneti vagy akár tartós halláscsökkenést is.
A fentiekből látható, milyen összetett szerve az embernek a fül, azaz a hallás és az egyensúlyozás szerve. Ennek megfelelően a kezelés is sokrétű. Röviden összefoglalva, lehet gyógyszeres, műtéti és technikai, ami hallásjavító készüléket jelent - hangsúlyozza dr. Sarkady László. - A döntés szakorvosi feladat, melyet alapos kivizsgálásnak kell megelőznie. Itt is érvényes az alapvető orvosi elv: mennél hamarabb történik a diagnózis, annál biztosabb a terápia.
Ez is érdekelhet
Forrás: Oxygen Medical
