Minden hallássérült jelbeszéddel kommunikál
A halláskárosodás széles spektrumot ölel fel, és a nagyothallók vagy süketek annak megfelelően kommunikálnak, hogy mennyi hangot képesek érzékelni és megkülönböztetni, hogy viselnek-e hallókészüléket, kaptak-e implantátumot, a kor miatt kopott meg a képességük, elvesztették-e a hallását, milyen szintű audiológiai képzés kaptak, és milyen szituációban hallják a hangokat. A halláscsökkent emberek többsége nem jelnyelvet használ, de ez fontos azoknak, akiknek a kommunikációja ettől függ. Többnyire a süketnémák alkalmazzák a jelbeszédet, akik születésükkor sem érzékelték a hangokat, és emiatt nem tudták megtanulni a beszédet.
Ha növeljük a hangerőt, akkor megértik, amit mondanak nekik
Van egy pont, amelytől fogva a hangerő már torzítja a hang minőségét. Ahhoz, hogy megfelelően tiszta maradjon a hangot egy mikrofon segítségével közvetlenül a fülbe kell juttatni, ahogy a hallókészülékek is teszik. A nagyothallót segíti, ha közel ül a hangszóróhoz vagy a beszélőhöz, de ez nem helyettesíti a hallássegítő rendszert. A kiabálás és túlzott hangsúlyozás pedig torzítja a beszéd természetes ritmusát, és nehezebbé teszi szájról olvasást.
A hallókészülékek és cochleáris implantátumok visszaállítja a normális hallást
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A normális hallás hallókészülék viselésével vagy cochleáris implantátum segítségével sem áll vissza. Ez nem ugyanolyan, mint a szemüveg. A hallókészülékek növelik a hangerőt, de nem lesz szignifikánsan jobb az érthetőség, vagy jön közelebb a beszélő hangja. A cochleáris implantátum elektromos jelekké alakítja a hanghullámokat, amelyek azonban nem felelnek meg a természetesen hallás során kialakult jeleknek. Az implantátumok hatékonysága függ az egyén sajátosságaitól, például a siketen eltöltött életévek számától, a beültetéskori életkortól (az egész fiatalkorban beültetett implantátumok esetében gyakran teljes kommunikációkészség alakul k). Az orvosok inkább sikerekről, a betegek inkább sikertelenségekről számolnak be.
Azoknak az embereknek, akik elveszítették a hallásukat, általában korlátozottak az intellektuális képességeik
A halláskárosodott emberek intelligenciaszintjének megoszlása ugyanazt a mintát mutatja, mint a teljes lakosságé. Azaz a hallás képességének semmi köze az észhez. Ha nem megfelelően kommunikálunk egy hallássérülttel az félreértheti vagy meg sem hallja a neki szánt információt, így olyan reakciót adhat, ami nem felel meg a várakozásoknak. Ha egy hallássérült kísérőjének beszélünk, a kommunikációval megcélzott ember helyett, akkor ezt a hatást csak felerősítjük.
A halláskárosodottak többnyire öregek
A statisztikák szerint csak a halláskárosodottak 30 százaléka idősebb 65 évesnél.
Amikor a nagyothalló nem ért meg valamit, nem baj. Közölni kell vele, hogy ez nem fontos, vagy majd később elmondom
Ez az eljárás egy hallássérült számára nagyon frusztráló, hiszen a hiányzó képességével szembesíti. Másrészt joggal érezheti úgy, hogy senkinek sincs joga eldönteni helyette, hogy neki mi a fontos és mikor.
A hallássérültek durvák és rámenősek
A hallássérült , ha megszakítja a beszélgetést, mert nem hallja a beszélőt, az nem durvaság. A hallássérültek tisztában vannak vele, hogy milyen pozíciót kell felvenniük (például közelebb kell kerülniük a beszélőhöz), hogy megértsék, ami elhangzik, vagy könnyebb legyen számukra a szájról olvasás. Ez eltér az ép hallásúaktól megszokottak viselkedésétől, így néha úgy tűnik, mintha tolakodók volnának.
Ez is érdekelhet
Forrás: Huffington Post
