A WHO becslése szerint minden, a hallásmegőrzésbe most befektetett dollár egy évtized alatt 16-ot spórol meg globálisan, amit más szociális és egészségügyi projektekre lehet fordítani. Ehhez szükség van arra is, hogy minél több ember járjon szűrésre, és a halláskárosodást minél korábban fedezzék fel a szakemberek, hogy a probléma kezelésével elkerülhető legyen a további romlás, ami a páciens társadalmi elszigetelődéséhez, életminőségének romlásához, végül akár demenciához is vezethet.
Bár komoly egészségkárosító hatása lehet, mégsem foglalkozunk időben és eleget a problémával. Ennek egyik oka, hogy a halláscsökkenés nem fáj. És úgy tűnik, mi, magyarok különösen szerintünk nem tudomást venni arról, ami nem fáj. Míg az első hallókészülék megvásárlása a világátlag szerint 70 évesen történik, addig ez nálunk kitolódik 72 éves korig.
A magyar minden tekintetben rosszabb, mint a világátlag
Nem állunk jól abból a szempontból sem, hogy mennyi idő telik el az első hallásprobléma észlelése és az első hallókészülék megvásárlása között: hazánkban 7 év! Ha figyelembe vesszük, hogy a magyarok általában 72 évesen tesznek ténylegesen azért, hogy a hallásuk ne romoljon tovább és az átlagéletkor nálunk 76 év, akkor azt látjuk, hogy nem sok időt adunk magunknak arra, hogy ebből a szempontból is teljes életet élhessünk.
"Az eredmények tükrében nem lehet más célunk, minthogy az első hallásvizsgálat időpontját megpróbáljuk minél előbbre hozni, hogy a magyarok e tekintetben is közelebb zárkózhassanak Európához és az idősebb kori életszínvonal tovább emelkedhessen. Ezért ingyenes hallásvizsgálatra várjuk a lakosságot a márciusi Hallás hónapja alatt" - mondja dr. Tibold Eszter audiológus szakorvos.