A könnyektől olyan emberi
Míg a könnytermelés látásélettani funkciójában mindenki egyetért, addig a sírás, s annak egyéb szerepe éles vitákat váltott ki a tudósok körében. Először is jó tisztázni, mi számít sírásnak, s vajon tudnak-e az állatok sírni, vagy ez kifejezetten emberi megnyilvánulás.
A sírás több mint könnyhullatás. Vele együtt sok mindent történik a szervezetben: Pulzusunk nő, légzésünk szaporává válik, mimikai izmaink kifejezően változtatják meg arckifejezésünket, hangunk elváltozik, egy idő után légző izmaink is görcsösen dolgoznak: zokogás, hüppögés tör ránk, emellett nem ritkán kiabálunk, jajongunk. Így sírnának az állatok is?
Az állatok is jelzik, ha vészhelyzetben vannak, félnek vagy fájdalmuk van: vinnyognak, nyüszítenek és szűkölnek. Az állatok az emberi síráshoz hasonlítható hangadásaikkal teát egyértelműen kommunikálnak, akárcsak mi. Mégsem ontják szorult helyzetükben könnyeiket, ahogy az ember. Azt az érzelmi sírást, ami ötvözi a hangokkal és könnyhullatással történő kommunikációt, lényegében egyetlen más emlős sem produkálja az emberen kívül. Többé-kevésbé a tudósok is megegyeztek abban, hogy valóban tipikus emberi jelenségről van szó.
Miért sírunk?
Kiindulhatunk abból, hogy nem véletlenül vagyunk képesek sírni. De mi hasznunk van belőle, mit fejezünk ki vele?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A teóriák és feltételezések egész sorát lehet áttekinteni. A sírás egyik első kutatója Charles Darwin volt. Arra a kérdésre, hogy miért is sír az ember, elsősorban két választ talált fontosnak. Szerinte a sírás egyrészt vészjelzés, segítségkérés, másrészt ellazít, megnyugtat. Hogy valóban így van-e, sokan megkérdőjelezték már. Darwin elmélete nem ad választ arra, hogy miért van szükségünk a síráshoz könnyekre.
Jeffrey Kottler, amerikai pszichológus a könnyes sírást kommunikációs jelnek tekintette, amit gyerekkorunkból hoztunk magunkkal. Kiszolgáltatottságunkban sírással kérhetünk megértést, segítséget. S valóban, ahogy ezt Vingerhoets, holland pszichológus kísérlettel bizonyítani is tudta, könnyek nélkül kevésbé hatásos ez a fajta kommunikáció. Azok a képek, amelyeken kiretusálták a könnyeket, kevesebb szimpátiát, segítőkészséget váltottak ki a kísérleti személyeknél.
Más pszichológusok a lelki egészség helyreállításának eszközét látták a sírásban, mondván, síráskor paraszimpatikus idegrendszeri hatás érvényesül, vagyis a vegetatív idegrendszer azon része, amelyik a regenerációt, gyógyulást irányítja.
Vingerhoets már komplex módon tekint a sírásra, kommunikációs és szociális, valamint élettani és érzelmi szerepet egyaránt tulajdonít neki.
Vajon a véletlen műve, hogy úgy tűnik, a magyar nyelvben e két szó egy tőről fakad? A könny megkönnyebbülést hoz testnek és léleknek? A kérdés egyik legismertebb kutatója mindenesetre nem magyar, hanem egy amerikai biokémikus, William Frey, akit édesanyja kíváncsisága sarkallt a könny kutatására.
"Amilyen a szappan a testnek, olyan a könny a léleknek"
Vajon milyen könnyeket vált ki a hagyma felvágásakor felszabaduló, a szem szaruhártyáját irritáló anyag, és különbözik-e ettől az érzelmes filmet nézők könnyének összetétele?
Nos, a kísérletben résztvevő diákok könnyei különböztek. Az érzelmi könnyek több fehérjét és adenokortikotróp hormont tartalmaztak, ami tudvalevőleg stressz idején szabadul fel nagy koncentrációban a szervezetben. (A kálium és mangán mindkét csoportnál viszonylag nagy koncentrációban volt a könnyben. Az ionösszetételben tehát nem volt érdemi különbség.)
Frey arra gondolt továbbá, hogy a szervezet síráskor salak- és méreganyagoktól is megtisztul, ez okozza azt a megkönnyebbülést, ami vitathatatlanul gyakran követi a sírást. Egy felmérés szerint a nők 85, a férfiak 73 százaléka érzi így.
A magyarázat sajnos nem ilyen egyszerű, mérgeket és salakanyagokat máig nem sikerült kimutatni a könnyből. A könny összetételének kutatása azonban még nem zárult le. Bizonyos hormonok és fehérjék koncentrációja az érzelmi könnyekben nagyobb volt, így a szervezet fájdalomcsillapítójából, a béta-endorfinból is több akadt. A minták azonban kicsik voltak, és a tudóstársakat nem győzték meg az eredmények.
A sziszifuszi biokémiai kutatással párhuzamosan ugyanakkor a pszichoterepeuták is számos tapasztalatot gyűjtöttek, amelyek alátámasztani látszanak a könnyek gyógyító hatását. A sírni tudó emberek jobb egészségi állapotnak örvendenek, és jobban is néznek ki - állítják -, a terápia során pedig eredményesebben gyógyíthatók.
A tapasztalat szerint sok kezelt betegnél a szedett nyugtatók mennyisége azonnal csökkenni kezd, mihelyst először sikerül sírnia, majd pedig minden egyes korábban ki nem sírt, de a terápia alkalmával feltörő könny segít elhagyni a nyugtatót.
Könnyel a magas vérnyomás ellen
Az évekig elnyomott könnyek valóban beteggé tehetnek. A terápiás sírást alkalmazó pszichoterápia gyógyított már meg allergiásokat is. A pszichiáterek ezt azzal magyarázzák, hogy a ki nem sírt könnyek nem vesznek el, hanem a szervezetben keresnek olyan helyet "keresnek", ahol kiálthatnak. A kissé délibábosnak tűnő magyarázat mégsem annyira hihetetlen, ha arra gondolunk, hogy síráskor végső soron mindig eldugítjuk az orrunkat. Nos, ezt produkálja az allergia is. Ezek szerint a szervezetben az allergiás orrnyálkahártya duzzanata és a kötőhártya-gyulladástól piros szem mögött a fel nem dolgozott, ki nem sírt bánat bújna meg.
A terápiás sírás után mérhetően változik az EEG-vel detektálható agyhullámok alakja és a hormonháztartás bizonyos értékei. Többek között megemelkedik a nemi hormonok és a vérben található növekedési faktorok szintje. Márpedig ezekről tudjuk, hogy a sejtosztódást, növekedést, felnőtt korban pedig a regenerációt segítik. Volt olyan hölgy páciens, akinek elnyomott szexualitása kelt ismét életre, amikor mélyre elásott bánata könnyek formájában is feltört, és végre ki tudta sírni magát. A tapasztalat azt mutatja, hogy a sérelmek tudatos feldolgozása könnyek nélkül, mit sem ér, vagy legalábbis messze nem olyan hatékony, mintha újra megtanulunk sírni, és szabad folyást engedünk könnyeinknek.
A sírás megnyugtató hatását mi sem bizonyítja jobban, hogy utána csökken a pulzus és a vérnyomás! Olyan dolgokat, mély sérelmeket is meg tud oldani, mély érzelmeket is a felszínre tud hozni, amelyekre nincsenek szavaink, csak a sírás marad.
A könnyeknek és a sírásnak a látáson túl fontos élettani szerepe van tehát a gyógyulásban és a regenerációban, amelyet csak a pszichoszomatikával foglalkozó legújabb kori kutatások hoztak a felszínre. A könny összetételének megváltozását kutató vizsgálatok egyelőre nem adnak magyarázatot az összefüggésre, de a sírás eléggé összetett tevékenysége a szervezetnek ahhoz, hogy tovább kutatva nyomára akadjunk ennek is.
