A tárgyak, anyagok vagy éppen emberek illatát kémiai összetevők adják, vagyis olyan molekulák, melyek eléggé illékonyak ahhoz, hogy az orr felső részében található szaglóhámhoz eljussanak és ott a szaglóidegekben valamilyen reakciót válthassanak ki.
Aromaanyagokat találhatunk a gyümölcsökben, a virágokban, az illóolajokban, a fában, a fűszerekben, a bőrben és szinte minden tárgyban, anyagban, ami körülvesz minket - fontos kérdés, hogy hogyan kerülnek ezek "beléjük". Mivel minden, ami körülvesz minket, molekulákból áll össze, ezek közé "keveredhetnek" olyan kémiai vegyületek is, melyeket az emberi vagy állati orr kellemesnek vagy kellemetlennek ítél. A vegyületek hozzájárulhatnak a növények önvédő mechanizmusaihoz, az állatok jelzőrendszeréhez. A gázok, festékek és egyéb vegyszerek jellegzetes szaga utalhat maró vagy lúgos, esetleg mérgező hatásukra is. Szagok keletkezhetnek a kémiai reakciók során, például, amikor a gyümölcs megrohad vagy amikor a kovászos uborka fermentálódik , de akkor is, ha égni kezd a fa.
Az aromás vegyületeket elsősorban struktúra szerint csoportosítják a kémiával foglalkozó szakemberek. A vegyületek lehetnek többek között észterek, terpének, aldehidek, ketonok, alkoholok, thiolok. Vannak, melyek önmagukban is "illatosak", vagyis a tiszta vegyületnek is jellegzetes szaga van (ilyen például a geranil-acetát, melynek virágillata van, a linalool, mely fűszeres-virágos vagy éppen a kámfor, melynek neve egyben az illatát is jelöli).
Sok molekula nevével a hétköznapokban is találkozhatunk: tisztítószerek, kozmetikumok összetevői között ugyanis kötelező feltüntetni az illatanyagokat is. Ezek gyakran nem illatkeverékek (melyeket egyszerűen parfümként - fragrance - írnak), hanem "tiszta" illatok. A leggyakoribbak között van a limonene, mely citrusos illatot ad a termékeknek, vagy vanillin, mely vaníliássá teszi a kozmetikumokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy-egy jellegzetes illat több tíz, esetenként több száz aromás vegyület keverékéből áll össze. A zöld almában például 100-150, míg a kávéban közel 700 aromaanyag található . Általában néhány nagyobb mennyiségben van jelen, de sok illatot éppen azért nehéz mesterségesen lemásolni, utánozni, mert egy-egy fő aroma mellett még rengeteg egyéb, kisebb koncentrációban jelen lévő vegyület van bennük jelen.
Az illatanyagot adó vegyületek azonban nemcsak kellemesebbé teszik az életet. A szagoknak ugyanis komoly figyelmeztető ereje is van: ezek, különösen a szúrósabb illatok gyakran figyelmeztetnek a veszélyre. Ezért fordulhat elő, hogy az egyébként szagtalan, de mérgező gázokhoz illatanyagokat kevernek.
Ez is érdekelhet
Köszönjük Dr. Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológus segítségét a cikk elkészítésében!
