A fülzúgással élők csoportterápiája egyfajta kiegészítő kezelés, ami relaxációs gyakorlatokból, valamint a figyelem és a gondolkodás áthangolásából áll. Az egy éve tartó programban részt vettek többsége arról számolt be, hogy a héthetes folyamat befejeztével könnyebben megbirkózik a fülzúgással együtt járó szorongással, kétségbeeséssel, és ez a résztvevők ötvennégy százalékánál mérőeszközökkel is igazolható.
A fülzúgás a népesség átlagosan tíz-tizenöt százalékát érintő, nem önálló betegség, hanem olyan tünet, melyet többféle szervi eltérés okozhat – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem. Hátterében fülészeti, idegrendszeri, érrendszeri, belgyógyászati, váz-izomrendszeri és még számos probléma állhat, ezért nehéz ennek felderítése. Sokszor a hallás romlásával kezdődik, leggyakrabban a 40-60 éves korosztályra jellemző panasz – mondja dr. Bencsik Beáta adjunktus, az Fülzúgás Ambulancia vezetője.
Ha folyton figyeled, ördögi körbe kerülsz
Mivel a tünet igen zavaró, az érintettek óhatatlanul szoros figyelemmel kísérik annak alakulását. Azonban ez egy ördögi kör, hiszen minél jobban figyel rá, annál jobban felerősödik a tudatában, ami komolyan ronthatja az életminőséget – mutat rá dr. Szigeti F. Judit, a terápiás csoport vezetője. A Fül-Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika szakpszichológusa szerint a terápiás foglalkozásra jellemzően azok jelentkeznek, akik már minden egyebet kipróbáltak. Kiemeli: a tehetetlenségből fakadó frusztráció és szorongás mindenkinél megjelenik. A fülzúgással való megküzdés az, amiben támogatást kaphatnak a jelentkezők. Megismerhetik azokat a technikákat, amelyek segítenek, hogy a fülzúgással együtt jelentkező negatív gondolatok ne uralkodjanak el rajtuk. A társadalombiztosítás által támogatott Búgócsiga Csoportba azok a páciensek kerülnek, akik az ambulancián átestek már az elsődleges orvosi vizsgálatokon.
Gyógyszer, életvezetési tanácsadás és pszichoterápia
A csoportos foglalkozás egyik nagy előnye, hogy a páciensek felismerik: nincsenek egyedül, másoknak is hasonló problémáik vannak, ez pedig jelentős életminőség-javulást eredményez. Az állandó vagy alkalmi hangélmény lehet zúgás, sistergés, sípolás, csengés vagy morajlás, egy olyan hangérzet, melyet a beteg külső hanginger nélkül is érzékel – ismerteti dr. Bencsik Beáta. Hozzáteszi: a fülzúgás megjelenésétől számított első három hónap az akut időszak, mely során a kötelező hallásvizsgálat mellett szakmai protokoll szerinti kivizsgálás és többnyire a szakmai ajánlás szerinti gyógyszeres kezelések kezdődnek. Ez idő alatt a háttérben húzódó okok és társbetegségek feltárása a cél, mely eredmények segítenek a további terápia meghatározásában. A három hónap elteltével a további kezelési módszerek finomítása történik, folyamatosan kontrollálva ezek hatékonyságát.