A fejfájás a leggyakoribb egészségügyi panaszok egyike: a lakosság 90 százaléka megtapasztalja, és az emberek 40-50 százaléka visszatérően szenved miatta. Rendszerességről akkor beszélhetünk, ha havonta több alkalommal jelentkezik az érintetteknél, ez pedig gyakran az életminőséget is súlyosan rombolja. "Van olyan páciensünk, akinél a fejfájások száma havonta a 20 alkalmat is eléri, az egyes epizódok erőssége pedig tízes skálán hetes, nyolcas vagy akár kilences" - mondja Hal Melinda pszichológus. Ilyenkor a betegek nem tudnak dolgozni, sőt párkapcsolatukra és családi életükre is negatívan hat a fájdalom, hiszen hang- és fényérzékenységgel jár együtt.
A fejfájás tehát sokakat és sokszor érint, diagnosztizálása és kezelése mégsem kapott eddig kellő figyelmet. A leggyakrabban gyógyszeres úton igyekeznek megszüntetni a tüneteket, de ez nem valódi megoldás. Ebben szerepet játszik az is, hogy a kiváltó ok felderítése sokszor nehézkes, mindössze az esetek 10 százalékban vezethető vissza fizikai tényezőre (például alkoholfogyasztásra, koffeinbevitel, betegségre). A fejfájás gyakoribb típusainál - legyen akár migrén, akár tenziós fejfájás - már nehézkesebb a diagnózis, hiszen nincs rá konkrét teszt vagy képalkotó eljárás. A legtöbb ilyen esetben pedig nem is szervi okot kell keresni, hanem pszichéset.
A személyiségünkön múlik, mennyit fáj a fejünk?
"Rengeteg fejfájós beteg érkezik a pszichológiai ellátásba, ez adta a kiindulást, hogy édesapámmal, dr. Hal Viktor pszichiáterrel elkezdjünk utánanézni az összefüggéseknek. A szakirodalom áttekintése után azt láttuk, hogy a fejfájás egyértelmű összefüggésben áll a stresszel, jobban mondva azzal, hogy az illető hogyan küzd meg vele, mennyire van felvértezve ellene" - magyarázza Hal Melinda, hozzátéve, hogy természetesen sok esetben ténylegesen és számszerűen több stressz éri a fejfájással küzdő beteget. De úgy látták, érdemes az irányban vizsgálódni, hogy a személyiségnek milyen befolyása van minderre, mert korábban ezt nem igazán kutatták. A legalapvetőbb kérdésük az volt, hogy az egyes fejfájástípusokat össze lehet-e párosítani bizonyos személyiségtípusokkal, dimenziókkal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A klinikai populációs vizsgálatok már korábban kimutatták, hogy magasabb a depresszió, a szorongás és bipoláris zavar előfordulása azok között, akik krónikus fejfással küzdenek. A magyar kutatási projekt - amely a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának és a Bajai Szent Rókus Kórházának közös munkája - során pedig az affektív temperamentum és a fejfájás kapcsolatára fókuszáltak. Mindez 2012-ben kezdődött prof. dr. Rihmer Zoltán vezetésével, több mint 600 fő bevonásával készítettek egy kérdőíves felmérést, és találtak is néhány olyan karakterprofilt, amely bizonyos fejfájástípusokhoz köthető. A migrénnel küzdőknél gyakoribb például a depresszív hajlam, ami nem azt jelenti, hogy depressziósak, hanem azt, hogy világnézetükben több a pesszimizmus, negatívba fordítják át a szituációkat. A többi fejfájástípusnál is azonosítottak ilyen egyedi karakterjegyeket, jelenleg pedig ezt próbálják felhasználni a terápiás folyamatban, egyénre szabva.
Verbális helyett vizuális szimbólumok
És hogy pontosan miként zajlik ez az innovatív terápia? A szervi okok kizárása után először is azonosítják a temperamentum és karakterprofilokat, amelyek a személyiség sajátoságait adják. Ezt követően a pácienseknek autogén tréninget kell elsajátítaniuk, ezzel párhuzamosan pedig a pszichológusok analitikus szemléletet követve igyekeznek feltárni a háttérkonfliktusokat. A hagyományos pszichoterápiák fontos eleme, hogy relaxáció során verbális módon szimbólumokat küldenek a páciens felé. Hal Melindáék ezt gondolták tovább, mikor először internetes képek segítségével megjelenítették, majd bemérték a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület által használt szimbólumokat. "Arra jöttünk rá, hogy a különböző temperamentumú személyek teljesen másként reagálnak ezekre a képekre - mondja a szakértő. "Például egy hipertím temperamentumú (optimista, magabiztos, társaságkedvelő) ember jobban reagál egy dinamikus szimbólumra, a depresszív karakterű páciensek pedig a fényre válaszolnak pozitívan." Ebből kiindulva Hoffmann Nikoletta grafikus segítségével új, tartalmilag viszont egyező képeket készítettek, hogy immáron vizuálisan tudják használni a szimbólumokat a kezelés során.
250 fájdalommal élő pácienssel kezdték meg a tesztelést, akik közül nagyjából 100 csinálta végig a teljes protokollt, és mindegyiküknél csökkent a fejfájás gyakorisága, erőssége és/vagy az egyes epizódok időtartama - ráadásul meglehetősen gyorsan. A hagyományos terápiás módszereknél általában 20-22 alkalom szükséges ahhoz, hogy valamilyen eredményt lássanak. Ez az összetett, innovatív protokoll viszont már 10-15 alkalom után képes mérsékelni a tüneteket. Ez azért különösen fontos, mert minél előbb tudják kezelni a problémát, annál nagyobb az esély rá, hogy a páciens nem jut el a klinikai fejfájásig vagy a klinikai szintű pszichopatológiáig, mint mondjuk egy súlyos depresszív állapotig vagy egy középsúlyos szorongásig. Mindezt tavaly év végén a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottsága Innovációs díjjal jutalmazta.
A projekt azonban ezzel nem ért véget. "A következő lépés, amikor az affektív temperamentumokat is már ezekkel a képekkel mérjük fel. Ezt a sokak számára ismert Rorschach (másnéven tintapaca) teszthez hasonlóan kell elképzelni." Tervben van ezenkívül egy telefonos applikáció és számítógépes szoftver is, amely ezeket a szimbólumokat közvetíti majd a betegek felé. "Akár odáig is eljuthatunk, hogy EEG segítségével fogjuk mérni a temperamentumdimenziókat és az alapján, a rendszer szinte automatizálva hívja be a szimbólumokat a páciensnek" - vázolja fel Hal Melinda a távlati elképzeléseket, amellyel lényegében a kezelés otthon, terapeuta beavatkozása nélkül is elvégezhető lenne. Ezáltal pedig remélhetőleg a jövőben jóval kevesebb embernek kellene tartós és erős fejfájással együttélnie.
