A betegség kialakulásának több teóriája ismeretes, mint hormonszint változás, csökkent prosztata sejtelhalás, vagy olyan őssejtek jelenléte, mely proliferációhoz, vagyis fokozott sejt termelődéshez vezet. A pontos okot még napjainkban is kutatják.
A kórkép az idősebb férfiak egyik leggyakoribb megbetegedése, mely általában legkorábban 45 év felett jelentkezik. A kor előrehaladtával gyakorisága exponenciálisan emelkedik. A 80 év körüli férfiakban a betegség előfordulásának gyakorisága a 90%-ot is elérheti. Magyarországon az előfordulási gyakoriság (incidencia) a világ más népcsoportjaihoz mérten (legmagasabb az Egyesült Államokban élő afro-amerikaiakban, és legalacsonyabb a távol-keleti országokban) átlagosnak tekinthető.
A betegségre utaló panaszok változatosak. Súlyosságuk nem feltétlenül van egyenes arányban a betegséggel.
Leggyakoribb panaszok
- Nehezen induló vizelés
- A vizelési idő megnyúlása
- Nehéz vizelés
- A vizeletsugár megszakadása
- Csak préselésre elinduló vizelés
- Gyakori vizelés
- Gyakori éjszakai vizelés
- Parancsoló vizeletürítés
- Vizeletürítést követő teltség érzés (elégtelen vizelettávozás)
- A vizeletsugár vastagságának csökkenése
- Vizelet utáni csöpögés
- Vizelési inger visszatartásának nehézsége
Amennyiben fenti panaszok egyike vagy több együttesen jelentkezik, akkor javasolt urológus felkeresése. A betegség enyhe formájában, a súlyosabb állapotok megelőzésére lehetőség van, továbbá a panaszok "csak" gyógyhatású termékekkel is megszüntethetők.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Vizsgálatok
A pontos diagnózishoz és a kezelés megválasztásához általános és speciális urológiai vizsgálatokra van szükség.
Általános urológiai vizsgálatok:
- Az orvos a végbélen keresztül tapintja ki a prosztatát, fizikális vizsgálatot végez. (rectális digitális vizsgálat)
- Vizeletvizsgálat
- A beteget nemzetközileg használt kérdőív kitöltésére kérik, hogy elmondásán túl objektív válaszokat is kapjanak a tünetekről.
Speciális urológiai vizsgálatok:
- Ultrahangvizsgálat a prosztata méretének meghatározására és a maradék vizelet mennyiségének felmérésére
- Vizeletáramlás vizsgálat
A vizsgálatok azt a célt is szolgálják, hogy a betegség elkülöníthető legyen a prosztata ráktól, mely inkább előrehaladott esetben okozhat hasonló panaszokat. Továbbá a tüneteket a prosztata krónikus gyulladása is kiválthatja, mely kórtól független. Előfordulhat, hogy a gyulladás és benignus megnagyobbodás együttesen jelentkezik.
A betegség pontos meghatározásához speciális vizsgálatokra is szükség van:
- A prosztata rák kizárása az ún. prosztata specifikus antigén (PSA) kimutatása és szintjének mérése alapján történik.
- Sor kerülhet a húgycsövön keresztül végzett húgyhólyagtükrözésre, azaz cisztoszkópiára
- Elvégzik a vizelet és a prosztata vizsgálata után a húgycsőből nyerhető váladék, az ún. prostata massatum bakteriológiai vizsgálatát
- Urodinámiás vizsgálat
- Húgycső retrográd radiológiai vizsgálata során a húgycsőbe kontrasztanyagot fecskendeznek, így válik viszgálhatóvá.
Kezelés
Gyógyszeres kezelés
Enyhe esetben ún. fitoterápeutikumok (leggyakrabban tökmagolaj vagy törpepálma kivonat) adása az enyhe panaszokat megszünteti, vagy hosszú ideig elodázza a gyógyszeres beavatkozás szükségességét.
Amennyiben a panaszok és tünetek súlyosabbak, és a fitoterápeutikumok ezeket nem szüntetik meg, akkor a húgyhólyag nyakán lévő izomelemek ellazításával az ún. alfa-blokkolók (á-1-adranerg) segítenek a probléma megoldásában. A gyógyszerek hatása gyors, mellékhatásként a vérnyomást, a készítmények fajtájától függően csökkentik. Bizonyos esetekben ez a jótékony hatás az egyébként vérnyomáscsökkentőt szedők napi adagját le is csökkenthet. Ugyanakkor egyeseknél a vérnyomás csökkenése szédülés, súlyos esetben ájulást eredményezhet.
Ha a prosztata térfogata nagy, akkor hosszabb ideig szedve (min. 3 hónap) az ún. 5-á-reduktáz bénítók a prosztata méretét csökkentik.
Sebészi
A konzervatív kezelés sikertelensége esetén a probléma megoldására sebészi kezelésre van szükség. A prosztata méretétől függően alapvetően két különböző megoldás közül választhatunk.
Transurethralis beavatkozás esetén, a húgycsövön bevezetett endoszkópos eszközzel a prosztata adenomát (jóindulatú daganatot) elektromos áram, lézer, elektrovaporizáció (elektromos eszköz segítségével elpárologtatják a szövetet) segítségével "kiszeletelik". A műtéti beavatkozás gerincvelői érzéstelenítésben történik, és általában egy órán át tart. A műtét után katéter marad vissza a hólyagban, melyet általában két napig marad bent.
Nyílt műtét esetén a hasfalon ejtett metszésből a prosztatát annak tokjából "kihámozzák". A műtét ideje nem behatárolt, de általában nagyobb általános megterheléssel jár az endoszkóposnál. Ugyanakkor gyakorlatilag bármekkora prosztata egészében eltávolítható, míg a másik esetben ennek a műtét ideje határt szab. A műtétet követően egy sebváladékot kivezető cső, hasfali hólyag-katéter és húgycső-katéter marad vissza, melyek mindegyikét a műtét után hatodik napon legkésőbb eltávolítják.
A műtétek esetén vérzés, húgyúti gyulladás, húgyhólyag, húgycsősérülés alakulhat ki.
A betegség kezelése mindegyik kezelési formában eredményes.
Ez is érdekelhet
A szerzőről bővebben itt olvashat.
