Köztudott, hogy a prosztata jóindulatú megnagyobbodása általában az 50 év feletti férfiaknál jellemző, és az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb probléma. Az viszont kevésbé ismert tény, hogy a prosztatagyulladás ( prosztatitisz ) akár a 30 éves kor alattiaknak is gondot okozhat. A betegség első tünete a gyakori - súlyosabb esetben akár 15-20 percenként jelentkező - éjszakai vizelési inger, amely ellehetetlenítheti a nyugodt alvást. Kezelés nélkül idővel a panaszok nappal is megjelenhetnek, ezért érdemes már az első tüneteknél urológushoz fordulni, hogy elkerüljük a további állapotromlást.
Akut prosztatagyulladás
Az akut prosztatagyulladást a sokszor és hirtelen jelentkező vizelési ingeren kívül gyakran jár együtt fájdalmas, nehezen induló, kis mennyiségű vizeletürítéssel, magas lázzal, alhasi vagy gáttáji fájdalommal, elesettségérzettel, sőt akár fájdalmas magömléssel is. A tüneteket általában bakteriális fertőzés váltja ki, amely vizelettenyésztéssel kimutatható. Az urológus által kért laborvizsgálat során sok esetben a bélbaktériumok - például E. coli - elszaporodására derül fény, amelyek többnyire a húgycsövön keresztül jutottak el a prosztatához. Ritkább esetben azonban akár különböző gócpontokból - például fogászati gyulladásokból - a véráramon keresztül is érkezhetnek más típusú kórokozók. Az akut, bakteriális prosztatagyulladás leghatásosabb kezelése a megfelelően kiválasztott és meghatározott ideig alkalmazott antibiotikum-kúra.
A prosztatagyulladás azonban nem bakteriális eredetű is lehet, és mivel ilyenkor a pontos ok gyakran nagyon nehezen vagy egyáltalán nem beazonosítható, ezért a betegség kezelése sem egyszerű. A tünetekre jellemző, hogy hullámzó jelleggel vissza-visszatérnek, ami az életminőség jelentős romlásával járhat. A kezeletlen, illetve visszatérő betegség olyan hosszú távú panaszokat okozhat, mint például a gáttájék, a herék, a húgyhólyag vagy az alhas felé kisugárzó fájdalom, állandósuló hólyagürítési zavarok, fájdalmas székelés, merevedési problémák, a nemi vágy csökkenése, továbbá stressz és depresszió.
Amennyiben a kóros állapot - akár enyhébb formában - három hónapon túl is fennáll, krónikus prosztatagyulladásról beszélhetünk. A krónikus nem bakteriális prosztatagyulladást, más néven kismedencei fájdalom szindrómát kiválthatja például fertőzések után visszamaradó hegesedés, vagy akár a tartós stressz is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Terápiás lehetőségek
Ez is érdekelhet
A krónikus bakteriális prosztatagyulladás ismételt antibiotikumos kezelést igényel, többnyire hosszabb, akár 6-12 hetes időtartamon keresztül. Az szakorvos kiegészítésképpen nem szteroidtartalmú gyulladásgátlókat, valamint olyan gyógyszereket is javasolhat, amelyek ellazítják a prosztata simaizomzatát, amitől könnyebbé válhat a vizeletürítés. A nem bakteriális prosztatagyulladás kezelése személyre szabott: fontos része például a stresszcsökkentés, az életmódbeli és étrendi változtatások, valamint a célzott mozgásgyakorlatok. A gyulladás megszűnéséig kerülni kell például a hosszadalmas egy helyben ülést, a kerékpározást, a fűszeres ételeket és az alkoholt, javasolt viszont fokozni a cink és a D-vitamin bevitelét. A kezelés kiegészítésképpen alkalmazhatunk tünetenyhítő, gyógynövényes készítményeket is.
Legjobban: