Erotikus barlangrajzok
A hímvessző és a merevedés képi ábrázolása már az őskori maradványokon is fellelhető. A legrégebbi rajzok az emberszabású majmokat ábrázolják. A körülbelül 35 000 évvel ezelőtt készült barlangrajzok jelentik az első tanulmányozható ábrázolásokat. Franciaországból maradt fenn a legtöbb ilyen emlék, Dordogne, és a Haute-Garonne vidék különösen híres lelőhely. Leggyakrabban a vulva ábrázolása látható, bár ritkábban, de minden barlangban megtalálható a penis ábrázolása is. Szintén kb. 35 000 évesnek tartják azt a barlangrajzot, az első "anatómiai ábrát", melyen jól elkülönülten látható a makk ábrázolása. Az ezt követő időszakból maradt fenn az első, igazán realisztikus ábrázolás, a franciaországi Lascaux barlang falán. Ez a kb. 18 000 éves rajz az első fennmaradt kép, melyen egyértelműen látható az erektált penis. A kép első ránézésre 70 fokos szögben, álló alakot ábrázol, mellette a bölény, melynek mérete is jelzi a vad és az ember közötti erőkülönbséget. Korábbi magyarázatok szerint ezt a különbséget leküzdendő lelhető fel a rajzon a merev hímvessző, ahol az erekció az erőt szimbolizálja. Van viszont más jellegű elemzése is a rajznak. Az 1960-as években napvilágot látott analízis szerint a kép egy vadászbalesetet ábrázol. A bölény fejtartása, szarvának tartása és a látható zsigerek amellett szólnak, hogy a sebzett vad támadt rá üldözőjére. A férfialak tekinthető fekvőnek (az akkori térábrázolás során ez könnyen elképzelhető), karjai kiterültek, lándzsája mellette hever. Tehát egy hanyatt lökött, hanyatt esett vadász látható a rajzon. Az esést, és a következtében létrejött gerincvelő sérülést bizonyíthatja a kéz és az ujjak tartása. A gerincsérülés következtében tényleg létrejöhet erekció, akár prolongált erekció is, melynek szokatlan létrejötte, tartóssága e hipotézis felállítói szerint megragadta az alkotó fantáziáját. Az e korból fennmaradt rajzok központi témája mégis a termékenység volt, de az erekció volt az első és legfontosabb, amivel a szexualitást kifejezték.
Meddő anyák bálványa
Jelentős érdeklődésre tarthat számot a Cerne Abbasi óriás is. Cerne Abbas falu közelében metszették a zöld gyepbe Anglia legnagyobb s legjobb állapotban lévő, domboldalra rajzolt figuráját. A gyepet kivágva a fehér mészkő tűnik át, így született az alak. A férfi 55 m magas, meztelen, pénisze mereven az égre mered, bordái, mellbimbói kirajzolódnak. Felemelt karja 37 m hosszú, kezében bunkót lóbál, kinyújtott baljában egykor talán egy tárgyat tartott. Két lábfeje között betűk és számok nyoma látható, ezek azonban nem maradtak meg, így feltételezett jelentésük nagy vitát váltott ki. Bár első említése 1751-ből származik, mégis sok adat utal arra, hogy a lelet ősi eredetű. John Hutchins, dorseti történész írta le. Az írás szerint a figurát 1641 és 1666 között vágták ki, bár lehet, hogy akkor csak újravágták. Fölötte egy kis vaskori erődítmény húzódik. Az alak sokakat emlékeztet korábbi Herkules ill. Heraklész ábrázolásokra. Az évszázadok folyamán számos legenda szövődött az alak köré. A hagyomány szerint a rajznak egy igazi óriás szolgált modellül, aki nagy pusztítást vitt végbe a környéken a juhok között, s más károkat is okozott. Egy nap leheveredett a domboldalon, hogy megeméssze legutóbbi ebédjét, és elaludt. A helybeliek, megragadva az alkalmat, megölték, majd körvonalait a mészkőbe vésték. A figura Angliában termékenységi szimbólum, itthoni májusfáinkhoz hasonlóan a Cerne Abbas-i óriás is ilyen tavaszi ünnepségek helyszíne volt, éjszaka fenyőt állítottak a földerődítmény közepén, s ezt másnap a falu lakói körültáncolták. A meddő asszonyok az óriás hosszú falloszára ültek, a fogamzás érdekében a nemi aktusnak is ott kellett megtörténnie. A pártában maradt lányok az óriás fehér körvonalán aludtak.
Átoktól sújtva - merevedési zavar a mitológiában
Az első, legendában fennmaradt szerelmi történetben már a merevedési zavar is alapvető szerepet kap. 5 000 évvel ezelőtt a Tigris és az Euphrátesz között élt két sumér, Tammuz, a növekedés és termékenység istene és Innini, a női ideál, aki mindig kész volt lángra lobbantani a férfiak vágyát. Innini mellett vált igazi férfivá Tammuz, aki, hogy férfiasságát próbára tegye, vadászni indult. Egy vadkannal vívott küzdelemben halálos sebet kapott és a túlvilágra került, ahol Erechkigál uralkodott. Innini gyászolta szerelmét, és nem tudta feledni, felkerekedett hát, hogy visszahozza a túlvilágról. Erechkigal egy feltétellel engedte el Tammuzt: kérte, hogy szerelme meztelenül lépjen be a halál birodalmába. Erechkigál meglátta Innini testét, féltékeny lett szépségére és féltékeny lett szerelmükre. Ezért megátkozta a testrészeket, hogy alkalmatlanok legyenek a szerelemre. Ennek eredményeképp a férfiak nem keresték a nőket, a nők egyedül háltak, az emberek és az állatok nem szaporodtak. Az istenek jobb belátásra térítették Erechkigált, aki feloldotta átkát, és minden helyreállt. Mindez tavasszal történt, így a sumér nép a tavasz első jeleit észlelve megemlékezett róluk, ünnepet ült, Tammuz az első fallikus istenség lett.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A történelemben ezután létrejött nagy birodalmakban is mindenhol fellelhető hasonló legenda. Az egyiptomi legendában Osirist ölte meg testvére, testét szétdaraboltatta és szétszórta. Osiris szerelme, Isis elkeseredésében összeszedte a testrészeket és elvitte Anubishoz, az alvilág sakálfejű istenéhez, aki új életre keltette Osirist. A legenda szerint azonban Osiris péniszét a Nílusba dobták, így Anubis mesterséges pénisszel látta el, melyet Isis lehelt életre. Frigyükből fogant meg Horus, az isteni napgyermek és lett fény a sötétségben.
Szépség, férfiasság, termőerő
Egy főniciai legenda szerint Smyrna beleszeretett saját apjába, kit el is ámított. Kinyras, az apa azonban tizenkét nap multán fölismerte leányát s üldözőbe vette. A menekülő leányt az istenek mirhafává változtatták, s e fának kérgéből született Adonis, a szépségéről híres ifjú hős. Fiatalon halt meg: egy vadászaton vadkantól halálos sebet kapott. (A monda szerint a haldokló Adonis véréből az anemóné virág sarjadzik elő.) Adonisba Aphrodité is beleszeretett, elrejtette őt egy szelencébe, hogy senki más ne láthassa, majd a szelencét Perszephonénak adta, az alvilág úrnőjének, hogy vigyázzon rá. Ő azonban felnyitotta a dobozkát, és amint megpillantotta Adóniszt, ő is nyomban beleszeretett, s esze ágában sem volt visszaadni Aphroditénak kedvesét. Zeusz sem tudta megvigasztalni leányát, Aphroditét, végül elrendelte, hogy Adónisz az év egyharmadát töltse Aphroditével, a másik harmadát Perszephonéval, a harmadik harmadban pedig legyen egyedül. Így aztán minden tavasszal visszatér Aphroditéhez s a földek virágba borulnak, a termés szárba szökken a boldog szerelemtől. Az ünnep neve Adónia volt. Egynapi örömünnep után Adonis faragott képét jajveszékelő nők, gyászének és fuvolaszó kíséretében a tengerbe szokták bocsátani. Ilyenkor gyorsan növő, de gyorsan el is hervadó növényeket ültettek.
Az élet szimbóluma
A fallikus ábrázolások leginkább Görögországban terjedtek el. Priapos a görög hitregében előforduló mezei és kerti istenség. Atyja Dionysos (mások szerint Adonis), anyja Aphrodite. A gazdaság egyes ágait ajánlották neki, később aztán tisztelete nyomon követte Aphroditéét, ő lett az érzéki élvezet istene. A művészetben is gyakran ábrázolták. Határköveken, szobrokon és festményeken gyakorta szerepel. (Az orvostudományban a szexuális ingerek által nem kísért, tartós, fájdalmas merevedést priapizmusnak nevezzük, a szó eredete Priaposnál keresendő.) A római birodalomban is jelentős szimbólum volt a szexualitás, a termékenységet az erekcióval is jellemezték, a sumérokhoz hasonlóan tavasszal a földeken éltek szexuális életet, hogy a termés az évben gazdagabb legyen.
Egyiptom újraegyesítésének korából, a Kr.e. XVIII. századból maradt fenn egy kézzel faragott kőtábla. A merevedés és a merevedési képesség fontosságát tükrözik e többezer éves sorok, melyek szabad magyar fordítása a következőképp hangzik:
"Hadd fújjon a szél
Hadd zizegjen a liget
Hadd duzzadjanak a felhők
Hadd hulljon az eső
Hadd legyen potenciám, mint rohanó folyam
Hadd legyen hímvesszőm, mint feszes hárfahúr,
Hogy sose csússzon ki belőle!"
Ez is érdekelhet
Tudjon meg többet a potenciazavarról! - Potenciazavar kiemelt rovat
