"Világszerte kevés felmérés született erről, és ezek legtöbbje jó pár éves, azaz mindenképp a #MeToo előtti helyzetet tükrözi. Ami azonban kihámozható ezekből, az az, hogy a hamis vád ritkább, mint a nagy sajtóvisszhangot keltő esetek sugallnák. Igaz, nem is példátlan" - írja a hvg.hu . A cikk szerint a nemzetközi adatokból az látszik: a nemi erőszak ügyében tett feljelentések közül 2-8 százalék bizonyul hamisnak, míg Kuszing Gábor pszichológus - megbízható magyar adatok híján - kanadai felmérésekre hivatkozva 4-12 százalékra teszi a hazugságok arányát egy 2010-es írásában.
A lapnak nyilatkozó Spronz Júlia ügyvéd, a Patent Egyesület jogsegélyszolgálatának vezetője szerint Magyarországon nem érdemes hamisan vádaskodni ilyen ügyekben. A rendőrség körében is él a hamis vádak elterjedtségét feltételező előítélet, ennél fogva gyakran még a valódi áldozatokat is bizalmatlanul kezelik, illetve tüzetes vizsgálatnak vetik alá az esetét. A szakember éppen ezért úgy gondolja, hogy aki átgondoltan tervelne ki ilyesmit, végül inkább visszariad, máskülönben hamar leleplezik. Ugyanakkor a hazai helyzetben nem is annyira a megfontolt szándék, hanem leginkább a labilis lelkület vezethet hazugságokhoz.
Összességében a különböző kutatások alapján a hamisnak bizonyuló vádakkal előálló "áldozatok" az alábbi csoportokba oszthatók:
- Tizenévesek és házasságtörők, akik így próbálnak meg alibit gyártani egy éjszakai kimaradáshoz vagy egy terhességhez. Gyakran ismeretlen tettesről szólnak a beszámolóik, akit aztán értelemszerűen meg sem tudnak találni a hatóságok.
- Pszichés zavarokkal küzdők, elsősorban Münchhausen-szindrómások.
- Olyanok, akik egyszerűen csak több figyelemre és törődésre vágynak.
- Időről időre pedig előfordulhat, hogy magánéleti bosszú vagy politikai lejáratás céljából koholnak valaki ellen hamis vádakat.
Ez is érdekelhet
Amerikai statisztikai adatok szerint élete során minden 5. nő és minden 71. férfi válik szexuális erőszak áldozatává.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
