Ahogy már mi is beszámoltunk róla, az elmúlt hetekben futótűzszerűen terjedt a közösségimédia-felületeken egy állítás, amely szerint a majomhimlőt a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett koronavírus-oltóanyaga idézi elő. Ez azonban csak egy álhír, hiszen nem csak azonban az országokban terjed a majomhimlő, ahogy Pfizer-vakcinával (is) oltották az embereket a koronavírus ellen. Sőt: Indiában, Venezuelában és Oroszországban is felütötte már a fejét a majomhimlő, pedig az itteni lakosokat egyáltalán nem oltották még a Pfizer oltóanyagával.
Azonban nem ez az egyetlen, majomhimlővel kapcsolatos tévhit, ami szárnyra kapott az utóbbi időben. Az alábbiakban 9 további téves információról rántjuk le a leplet a Men’s Health cikke alapján.
Tévhit: a majomhimlő egy új betegség
Az amerikai betegségmegelőzési és járványügyi központ (CDC) tájékoztatója szerint a majomhimlőt 1958-ban fedezték fel, először majmokban és más állatokban, például rágcsálókban. A himlővírusok családjába tartozó kórokozónak semmi köze a bárányhimlőhöz, a fekete himlővel azonban rokonságban áll. Az első emberi fertőzést 1970-ben regisztrálták. A 2022-es járvány kitörése előtt leginkább csak a közép- és nyugat-afrikai országokban terjedt a fertőzés, illetve az olyan emberek között, akik fertőzött területekre utaztak.
Tévhit: a kiütés az egyetlen árulkodó tünet
A kiütés az a tünet, amelyről a legtöbbet lehet hallani, hiszen ez a majomhimlő legegyértelműbb jele. Azonban nem a bőrelváltozás az egyetlen dolog, amellyel jelzi a szervezet, hogy baj van. A CDC szerint az alábbiak jelentkezhetnek majomhimlő-fertőzés esetén, jellemzően 3 héten belül:
- láz,
- fejfájás,
- izomfájdalom,
- hátfájás,
- duzzadt nyirokcsomók,
- hidegrázás,
- kimerültség,
- influenzaszerű tünetek (torokfájás, orrdugulás, köhögés),
- pattanás- vagy hólyagszerű, viszkető és fájdalmas kiütések a nemi szerveken, a végbélnyíláson, a kezeken, a lábakon, a mellkason, az arcon vagy a szájon és környékén.
A kiütések egyébként több szakaszon mennek keresztül. Jellemzővel néhány nap alatt megtelnek folyadékkal vagy gennyel, aztán kifakadnak és hegesednek, illetve hámlanak. A teljes gyógyulás általában 2-4 hetet vesz igénybe. „A majomhimlőt akkor a legkönnyebb átadni, ha már megjelentek a kiütések, és a beteg bőrkontaktusba kerül valakivel” – ismertette Paulette Gray Riveria családorvos. Egyesek egyébként teljesen tünetmentesek az első 1-2 hétben, azt viszont még nem tudják a szakemberek, hogy az érintettek vajon ilyenkor is fertőznek-e.
Tévhit: könnyű megállapítani, majomhimlősök vagyunk-e
A majomhimlő okozta kiütések egyénenként eltérőek lehetnek. A bőrtünetek felismerését tovább nehezíti, hogy kezdetben gyakran hasonlítanak ágyipoloska-csípéshez, és pont úgy viszket is – figyelmeztetett dr. Riveria. „Ami viszont tipikusan a majomhimlő-kiütésre jellemző, hogy a sebek kör alakúak, közepükön pedig egy apró mélyedés látható” – magyarázta a szakember, aki azt javasolja, hogy a legkisebb gyanú esetén is forduljunk orvoshoz, bármilyen bőrtünetünk is jelentkezik.
Tévhit: szexuális úton terjedő fertőzés
Mivel a majomhimlő szoros érintkezés, gyakran bőrkontaktus útján terjed, természetesen szexuális együttlét közben is könnyen átadható. De ettől még nem lesz valami automatikusan nemi betegség. Ha valaki majomhimlős, akkor orális, anális vagy vaginális szex útján is átadhatja a betegséget – de csókkal, öleléssel vagy kézfogással is. Megfertőződhetünk továbbá úgy is, ha egy pohárból iszunk a beteggel. Az viszont egyelőre vizsgálják a tudósok, hogy valaki akkor is elkaphatja-e a majomhimlőt, ha csak a fertőzött ondójával, hüvelynedvével, székletével vagy vizeletével érintkezik – például egy rosszul takarított vécéülőkén keresztül. Az sem világos még, hogy a majomhimlős várandós nők átadják-e magzatuknak a fertőzést.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tévhit: cseppfertőzéssel terjed
A majomhimlő nem a levegőben terjed, tehát nem tudjuk cseppfertőzéssel átadni, mint például az influenzát vagy a koronavírust. Ahogy az előbb már említettük, szoros kontaktus, jellemzően bőrérintkezés kell a továbbfertőzéshez. Figyelni kell azonban arra is, hogy bizonyos felületeken meglehetősen sokáig életképes marad a himlővírus, például a beteg által megérintett asztallapon, kilincsen, vagy akár a fertőzött által használt ágyneműn és ruhadarabokon. A gyakran megérintett felületek fertőtlenítése, a rendszeres kézmosás, illetve a textilek magas hőfokon való mosása tehát nagyszerű megelőző taktika lehet – akárcsak a koronavírus ellen.
Tévhit: széles körben, bárki számára elérhető a védőoltás
Kétféle olyan vakcina áll jelenleg a világ rendelkezésére, amely képes megelőzni a majomhimlőt. Ezekből azonban hiány van, és nem is adathatná be magának akárki. A CDC például azt javasolja, hogy csak azok kapjanak védőoltást, akik szoros kapcsolatba kerültek igazolt majomhimlős beteggel, vagy akiknél nagy a vírusfertőzés kockázata. Ez utóbbi csoportba tartoznak az egészségügyi dolgozók és azok, akik átfertőzöttebb területen élnek és az elmúlt két hétben több szexuális partnerük is volt. A szakemberek azt feltételezik, hogy ha a megfertőződést követő 4 napon belül oltást kapunk, akkor az megelőzheti a tünetek megjelenését, ha pedig 14 napon belül adják be nekünk a vakcinát, akkor csak enyhébb panaszaink lehetnek.
Tévhit: nem lehet kezelni
Bár gyógymódja vagy célzott kezelése valóban nincs a majomhimlőnek, a himlővírus elleni gyógyszerek azért bevethetőek ellene. Ezeket a vírusellenes gyógyszereket azonban viszonylag nehéz beszerezni. Érdemes háziorvosunknál vagy a helyi kórházban tájékozódni az elérhető kezelési lehetőségekről. A Cleveland Clinic szerint a majomhimlő tünetei otthon is kezelhetők, például vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal.
Tévhit: csak az LMBTQ-közösség tagjait érinti
A majomhimlőt bárki elkaphatja – kortól, nemtől és szexuális identitástól függetlenül. Bár jelenleg a férfiakkal közösülő, illetve a több szexpartnerrel rendelkező férfiak körében a legnagyobb a megfertőződés kockázata, a majomhimlő – ahogy már említettük – nem egy szexuális úton terjedő betegség. Mindenki veszélyben van, aki szoros kapcsolatba kerül egy fertőzöttel vagy a beteg által megérintett felületekkel.
Ez is érdekelhet
Tévhit: akkora pusztítást okoz majd, mint a COVID-19
A majomhimlő nehezebben terjed, mint a koronavírus-fertőzés, ráadásul nem támadja meg a légzőrendszert, és csak nagyon ritkán okoz halált. Ezek miatt tehát nem tűnne logikusnak azt állítani, hogy ugyanakkora egészségügyi válsághelyzetet okoz majd a majomhimlő is, mint amekkorát a COVID-19 váltott ki. Ettől még azonban ugyanúgy komolyan kell venni, hiszen ez is egy fertőző betegség, amely kellemetlen panaszokkal jár. Fontos tehát hogy minél többet tudjunk a megelőzés módjairól és az árulkodó tünetek jellemzőiről. „Egy tudatos és felkészült közösség tud majd a leghatékonyabban szembenézni a majomhimlős esetek számának gyors növekedésével” – mutatott rá dr. Riveria.
