Bár a beoltatlanok esetében nagyobb a kockázat, a Nature Medicine című folyóiratban megjelent új tanulmány rámutat, hogy több eszközre van szükség a SARS-CoV-2 vírus ellen.
Az enyhe lefolyású koronavírus-fertőzésen átesett beoltott embereknél a szívre, az agyra, a tüdőre és a szervezet más részeire is kiható, hosszan tartó tünetek jelentkezhetnek a Washington Egyetem orvosi karának kutatói szerint. A több mint 13 millió amerikai veteránra kiterjedő új tanulmány azt is megállapította, hogy a COVID-19-et okozó SARS CoV-2 vírus elleni védőoltás 34 százalékkal csökkentette a halálozás és 15 százalékkal a hosszú COVID kialakulásának kockázatát a vírussal fertőzött, oltatlan betegekhez képest.
Összességében a vakcinák bizonyultak a leghatékonyabbnak a hosszú COVID néhány aggasztó tünetének – a tüdőkárosodás és a véralvadási rendellenességek – megelőzésében, amelyek a beoltottak körében mintegy 49, illetve 56 százalékkal csökkentek.
„A védőoltások továbbra is létfontosságúak a COVID-19 elleni küzdelemben. Csökkentik a betegség okozta kórházi kezelés és halálozás kockázatát. Úgy tűnik azonban, hogy csak szerény védelmet nyújtanak a hosszú COVID ellen. A COVID-19 okozta megbetegedésből felépülőknek továbbra is figyelemmel kell kísérniük egészségi állapotukat, és fel kell keresniük egy egészségügyi szolgáltatót, ha a tartós tünetek megnehezítik mindennapi tevékenységeik elvégzését” – mondta Ziyad Al-Aly, a tanulmány vezető szerzője, a Washington Egyetem klinikai epidemiológusa.
A kutatók teljes mértékben beoltottnak minősítették azokat a betegeket, akik két adagot kaptak a Moderna vagy a Pfizer-BioNTech vakcinájából, illetve egy adagot a Johnson & Johnson (Janssen) vakcinából. A kutatás elvégzésekor a tanulmányhoz használt adatbázis nem tartalmazott információt arról, hogy a betegek kaptak-e emlékeztető oltást.
Elmozdulás új stratégiák irányába
„Most, hogy megértettük: a COVID-19-nek még a beoltottak körében is lehetnek elhúzódó egészségi következményei, el kell kezdenünk a hosszabb távon megvalósítható enyhítési stratégiák és védekezési módok kidolgozását, mivel nem valószínű, hogy a koronavírus egyhamar eltűnik” – mondta a kutatóorvos.
Utóbbiak közé tartozhatnának a jelenlegi oltásoknál kényelmesebb vagy hatásosabb orrsprayk , illetve más típusú vakcinák és gyógyszerek, amelyek célja a hosszú COVID kockázatának minimalizálása. Erre komoly szükség van, hiszen a járvány kezdete óta világszerte több mint 547 millió ember fertőződött meg a vírussal, és közülük több mint 6 millióan haltak meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
„Manapság szinte elkerülhetetlennek tűnik, hogy elkapjuk a covidot, és ez még a beoltott emberekre is igaz. A jelenlegi megközelítésünk valószínűleg sok embert hagy magára krónikus és potenciálisan rokkantságot okozó állapotokkal, amelyekre nem létezik kezelés. Ez nem csak az emberek egészségére, hanem munkaképességükre, várható élettartamukra, gazdasági termelékenységükre és társadalmi jólétükre is hatással lesz. Őszinte társadalmi beszélgetésre van szükség a jelenlegi megközelítés következményeiről” – mondta Al-Aly, megjegyezve, hogy az oltott, de mégis megfertőződött emberek 8-12 százalékánál hosszú COVID alakulhat ki.
„Tegyük fel, hogy a SARS-CoV-2 már tíz éve itt van. Az embereknek elegük van a maszkból és a társadalmi távolságtartásból, és egyszerűen nem lehet fenntartani a védekezés e módjait. Olyan további védekezési módokkal kell előállnunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a vírussal együtt élve folytassuk a normális életet. A jelenlegi vakcinák csak a megoldás egy részét jelentik” – folytatta Al-Aly.
A kutatók 2021. január 1. és október 31. között több mint 13 millió veterán egészségi adatait elemezték, illetve több mint 113 ezer nem oltott és 34 ezer oltott beteg adatait vizsgálták, akiknél áttöréses fertőzést tapasztaltak. A tanulmány azonban nem tartalmaz adatokat a vírus omikron változatáról, amely 2021 végén kezdett gyorsan terjedni. Al-Aly szerint a korábbi vizsgálatok eredményei viszont arra utalnak, hogy a vakcinák a koronavírus minden jelenlegi változata ellen hatásosak.
Ezt találták még
A Nature Medicine-ben megjelent tanulmány egyéb megállapításai között szerepelt még, hogy a szívet, az agyat és a tüdőt érintő szövődmények mellett a hosszú COVID-hoz kapcsolódó egyéb tünetek között szerepeltek a veséket, a véralvadást, a mentális egészséget, az anyagcserét, valamint a gyomor-bélrendszert és a mozgásszerveket érintő rendellenességek is.
A hosszú COVID kockázata 17 százalékkal magasabb volt az áttöréses fertőzéssel küzdő, oltott, immunhiányos emberek körében, mint a korábban egészséges, oltott, áttöréses fertőzésen átesett embereknél. Az áttöréses fertőzéssel kórházba került 3667 oltott beteg adatainak elemzése azt mutatta, hogy náluk 2,5-szer nagyobb volt a halálozás kockázata, mint azoknál, akik influenzával kerültek kórházba.
Ez is érdekelhet
Ezeket az adatokat összehasonlították egy több mint 5,75 millió emberből álló prepandémiás kontrollcsoport koronavírus-járványt megelőző időszakból származó adataival. Azt találták, hogy a beoltott, de mégis megfertőződött embereknél jelentősen magasabb volt a halálozás és az olyan súlyos betegségek, mint például a veseelégtelenség, a különféle szív- és tüdőbetegségek vagy az idegrendszeri problémák kialakulásának kockázata.
