A majomhimlő globális terjedése megosztja az embereket és a közvéleményt: akad, akit egyáltalán nem foglalkoztat a vírus és az általa okozott megbetegedés, mások – a koronavírus-járvány árnyékában – máris egy újabb pandémiától tartanak. Nem véletlen, hogy rengeteg hamis és tudományosan nem megalapozott információ terjed a majomhimlőről.
Nem terveznek lezárásokat a vírus miatt
Ahogy arról a BBC témával foglalkozó cikkében beszámolt , az emberek egy része tart attól, hogy a majomhimlős esetek számának emelkedésével ismét járványügyi korlátozásokat vezetnek be. Online fórumokon sokan úgy vélik, éppen ezért "ideje felkészülni a majomhimlő-lezárásra". Bár a majomhimlő-járvány kitörésével kapcsolatos aggodalmak érthetőek, a tudósok bizakodóak. Véleményük szerint a vírus terjedése korlátozott – mivel úgy tűnik, hogy csak szoros kontaktus útján adhatja át egyik ember a másiknak –, csak akkor fertőz, amikor már megjelentek a tünetek, így könnyebb időben felismerni és elkülöníteni a gyanús eseteket. Szakértők szerint az eddigi tapasztalatok alapján nincs ok azt feltételezni, hogy a majomhimlő robbanásszerűen terjed majd, akárcsak az új koronavírus. Vagyis egyelőre teljesen alaptalan a korlátozások bevezetésétől való félelem.
Majomhimlő esetén korlátozások helyett egyébként is az izoláció, vagyis a fertőzöttek elkülönítése, és az érintettek, valamint a környezetükben élők azonnali beoltása a legcélravezetőbb – idézte a BBC Peter Horby professzort, az Oxfordi Egyetem Pandémiás Tudományok központjának igazgatóját. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem javasolja utazási korlátozások bevezetését, és jelenleg nincs szükség tömeges oltási akciókra sem - közölte Rosamund Lewis, a WHO vészhelyzeti programjának munkatársa.
Nincs bizonyíték rá, hogy a majomhimlő laboratóriumból szabadult el
Annak fényében, hogy a koronavírus-járvány kitörésével kapcsolatban hány összeesküvés-elmélet és feltételezés terjedt el, nem meglepő, hogy a majomhimlős esetek számának globális emelkedésével együtt ezek is “felélednek”. Ahogy arról a BBC is ír, egyes orosz, kínai és amerikai hírportálok, közösségi médiás csoportok tudományosan alátámasztott bizonyítékok nélkül állítják és osztják meg másokkal, hogy a majomhimlő vírus laboratóriumból szivárgott ki, vagy hogy biológiai fegyverként, szándékosan vetették be. A vírus DNS-ének szekvenálásával azonban a tudósok arra jutottak, hogy a világszerte azonosított majomhimlő vírus a Nyugat-Afrikában általánosan elterjedt és megbetegedést okozó majomhimlő törzsre vezethető vissza. "Ami azt mutatja, hogy ez nem valami mesterségesen előállított dolog" - idézte a lap Fatima Tokhmafshan genetikust. Az Egyesült Királyságban 2018-ban és 2021-ben is volt néhány eset, akkor Afrikából hazatérő utazók hurcolták be a vírust. A 2003-as egyesült államokbeli majomhimlő-járvány t pedig behurcolt állatok indították el, de a fertőzöttek csak zoonózis révén, vagyis fertőzött állatokkal való érintkezést követően kapták el.
Semmi nem támasztja alá, hogy a majomhimlőt szándékosan szabadították a világra
Mint minden járvány esetében, most is népszerű elképzelés, hogy a vírust valamelyik gazgasági nagyhatalom szándékosan "hintette el". Azt ezt fennen hirdetők egy része az amerikai székhelyű biológiai biztonsági szervezet, a Nuclear Threat Initiative (NTI) által készített dokumentumra hivatkozik - írta a BBC. A szervezet 2021-es workshopján ugyanis arra ösztönözte az egyes országok vezetőit, hogy készüljenek fel jövőbeli világjárványok – például egy lehetséges majomhimlő-járvány – kitörésére. Az NTI szerint azért választották éppen a majomhimlőt a workshop témájának, mert "a vírus által jelentett veszélyeket évek óta dokumentálták", és az esetek száma növekszik, nem pedig azért, mert tudomásuk van egy járvány szándékos kirobbantásáról.
A majomhimlő nem a koronavírus elleni vakcinák miatt terjed
A COVID-19 elleni vakcinákkal kapcsolatban is kezdettől fogva a legvadabb elképzelések és tévhitek terjednek. Ezek egy részét az oltást ellenzők és a szkeptikusok most "adaptálták": egyesek azt gondolják, hogy a vektorként csimpánz-adenovírust tartalmazó AstraZeneca-vakcinának köze van a majomhimlős esetekhez. Ezt a náthához hasonló tüneteket okozó vírust azonban a védőoltást kifejlesztők úgy módosították, hogy az emberben ne tudjon szaporodni, vagyis ne okozzon megbetegedést. A majomhimlőt ráadásul - ahogy a nevében is szerepel - eleve egy más típusú, a himlővírusok (Poxviridae) családjába tartozó kórokozó váltja ki.
Ez is érdekelhet
Szakemberek szerint annak az állításnak sincs valóságalapja – bár sokan gondolják –, hogy a majomhimlőt azért lehet elkapni, mert a koronavírus elleni oltások "elnyomják az immunrendszert", így az más kórokozókkal szemben már nem képes hatékonyan védekezni. Az oltóanyagok épphogy serkentik az immunrendszer működését. Természetesen ezek hatékonysága az immunhiányos embereknél például állapotukból adódóan eltérő lehet, mint az egészséges embereknél, de esetükben sem merül fel annak lehetősége, hogy leépítenék az immunrendszert.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: