A majomhimlőből lehet az új világjárvány? Szakértő véleménye

Az utóbbi időben egyre többet lehet hallani a majomhimlőről, hiszen egyre több országban bukkan fel. Sokan attól tartanak, hogy egy újabb világjárvány közeledik. De vajon jogos ez a félelem? Mutatjuk, mit mond erről a hazai szakember.

A fekete himlővel rokonságban álló, ám jóval enyhébb betegséget okozó majomhimlő csak májusban több mint 300 embert fertőzött meg, többségüket Európában. Ezért az utóbbi időben nagy figyelem irányult a vírusra, de nem egy új keletű dologról van szó. „A majomhimlőt nagyon régóta ismerjük, 1958 óta tudjuk, hogy létezik, és a ’70-es évek óta tudjuk, hogy emberre is tud terjedni. 2018-ban pedig már Európában is megjelent” – mondta el Szlávik János infektológus az RTL Klub Reggeli című műsorában.

járvány, majomhimlő
Sokan attól tartanak, hogy egy újabb világjárvány közeledik. De vajon jogos ez a félelem? Fotó: Getty Images

Szinte biztos, hogy nem okoz világjárványt

A fekete himlő ellen már régóta létezik védőoltás, és az valamilyen mértkben a majomhimlő ellen is véd. Kifejezetten az újonnan terjedésnek indult kórokozó ellen kifejlesztett vakcinára viszont egyelőre nincsen szükség, és Szlávik János szerint nem is lesz. A szakember ugyanis úgy véli, majdnem biztosan kijelenthető, hogy a majomhimlő nem okoz majd világjárványt, hiszen viszonylag nehezen terjed emberről emberre, tehát nem elég egy tüsszentés vagy köhögés ahhoz, hogy a fertőzött továbbadja a vírust. „Ez nem úgy terjed, mint a koronavírus. Ehhez szoros kontaktus kell” – fogalmazott Szlávik.

Az utóbbi időben Afrikában észrevették, hogy az esetszámok emelkedni kezdték, majd Európában is így történt. A hazai szakértő szerint ennek az az oka, hogy a fekete himlő elleni oltást 1980-ban abbahagyták, és mostanra nőtt fel egy olyan generáció, amely már nem kapott oltást és még nem találkozott a vírussal, de fogékony a fertőzésre. Hozzátette, a kisgyermekekre és az immunhiányosokra veszélyt jelenthet a majomhimlő terjedése – de nem is maga a vírus, hanem inkább a lehetséges szövődmények miatt.

A majomhimlő lappangási ideje egyébként 2-3 hét is lehet, az alatt az idő alatt azonban nem fertőz. A vírust csak az a személy tudja továbbadni, akinek már tünetei vannak. A szakértő szerint azokat az embereket lenne értelme beoltani, akik szoros kontaktusba kerültek majomhimlős emberekkel, így náluk megakadályozhatják a betegség kialakulását.

Mit kell tudni a majomhimlőről?
A majomhimlő a himlővírus egyik variánsa. A fekete himlő ellen már az 1800-as évek óta létezik védőoltás, és a széleskörű vakcinázás miatt idővel sikerült eltüntetni a kórokozót. A közelmúltban azonban megjelent egy másik, kevésbé agresszív, de az embert megfertőzni képes rokonvírusa. A fertőzés tünetei közé tartozik a fejfájás, a láz, az izomfájdalom és a nyirokcsomó-duzzanat is, 10 nap után pedig kiütések jelennek meg a végtagokon és az arcon. A kiütések idővel ugyan kifakadnak vagy leszáradnak, utánuk viszont hegek maradnak. A majmokon jelentkező, himlőszerű elváltozások után kapta a nevét.

Csak idő kérdése, hogy Magyarországon is felbukkanjon

„Nem látom akadályát annak, hogy ide is érkezzen olyan ember, aki valahol a világon megfertőződött, elteljen az a 2-3 hét, és Magyarországon alakuljanak ki az első tünetei. Erre fel kell készülni, és az illetőt otthonában vagy a kórházban izolálni kell, és szépen 2-3 hét alatt meggyógyul” – magyarázta Szlávik.

Korábban egyébként Rusvai Mikós víruskutató is azt nyilatkozta az InfoRádiónak, hogy biztos abban, hogy idővel Magyarországon is megjelenik majd a majomhimlő, újabb világjárványt viszont várhatóan nem okoz majd ez a vírus.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.