Az Egészségügyi Világszervezet 2000-ben kanyarómentes területté nyilvánította az Egyesült Államokat, miután a széles körű vakcinációnak köszönhetően sikerült leküzdeni a betegséget. Az elmúlt években azonban visszaesett az amerikai gyerekek átoltottsága, jelentős részben a védőoltásokkal kapcsolatos tévhitek miatt. Így aztán több járványkitörés is történt. Az idei évben is számos kanyarós megbetegedést jegyeztek már fel Texasban és Új-Mexikóban, illetve szórványos eseteket más államokban – írja összefoglalójában a Reuters hírügynökség.
A mostani járványban ugyanakkor nem csupán maga a kanyaró okoz problémát. Mint arról a CNN beszámolt, több esetben is A-vitamin-mérgezést diagnosztizáltak a kórházban ápolt betegeknél, akiknél a rutinvizsgálatok során megmutatkozó rendellenes májfunkciós értékek hívták fel a figyelmet a veszélyre. A történtek előzménye, hogy Robert F. Kennedy egészségügyi miniszter többször is arról beszélt a sajtóban, hogy az A-vitamin fontos szerepet játszik a kanyaró elleni védekezésben. Sőt, egy interjúban egyenesen úgy fogalmazott, hogy a tápanyag profilaxisként, azaz megelőző módszerként is működik.
Az A-vitamin nem a védőoltás alternatívája
A CNN által megkérdezett szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az A-vitamin túladagolása súlyos egészségügyi következményekkel járhat, miközben nincs bizonyíték arra, hogy hatásos lenne a kanyaró prevenciójában. Ez utóbbi téren kizárólag a védőoltás jelent megoldást, amely az oltási sor két dózisát felvéve 97 százalékos hatékonyságú védelmet nyújt a fertőzéssel szemben. Kennedy maga is oltakozásra biztatta a lakosságot, hozzátéve azonban, hogy ez mindenkinek a személyes döntése.
„Ha tévesen azt a benyomást keltik az emberekben, hogy választhatnak, hogy az MMR-vakcinát (kanyaró, rubeola és mumpsz elleni kombinált oltást – a szerk.) veszik fel vagy A-vitamint szednek be, abból az fog következni, hogy gyerekek sokasága teljesen szükségtelenül fertőződik meg a kanyaróval. Ez egy nagy probléma, különösen járvány idején” – hangsúlyozta dr. Peter Hotez, a Texasi Gyermekkórház vakcinafejlesztési központja társigazgatója. Hozzátette továbbá, hogy az A-vitamin lényegében egy szabályozatlan gyógyszer, tekintve, hogy milyen adagokban szedik a betegek, illetve ennek milyen potenciális kockázatai vannak.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) felnőtt férfiak számára napi 570, nők számára 490 mikrogramm retinolekvivalens bevitelét javasolja. A kifejezés a hasonló kémiai szerkezetű, azonos biológiai hatású vegyületek közös neve, egyben az élelmiszerek címkéin így találkozhatunk az A-vitamin-tartalomra vonatkozó információkkal.
Az A-vitamin-túladagolás következményei
Az A-vitamin fontos szerepet tölt be a többi között az immunrendszer és a látás egészségének fenntartásában, sőt, bizonyos helyzetekben – orvosi felügyelet mellett – valóban felmerülhet kiegészítő kezelési lehetőségként a kanyarós betegek ellátásában. Fontos azonban, hogy zsíroldékony vitaminként túl is lehet adagolni: a nem hasznosuló mennyiség felhalmozódik a belső szervekben. Mint az a Clevelandi Klinika leírásában olvasható, egyszeri, jelentős mennyiségű A-vitamin-túladagolás esetén akut mérgezés léphet fel, amelyre különösen érzékenyek a gyermekek. Tünetként fejfájás, bőrkiütések, szédülés, ingerlékenység, valamint emésztőrendszeri panaszok, így gyomorfájás, hányinger és hányás egyaránt felléphet.
Tartósan magas bevitel mellett kialakulhat továbbá krónikus A-vitamin-mérgezés, amelynek tüneteit nehezebb lehet a vitamintúladagoláshoz kötni. E körbe tartozhat például súlyos fejfájás, hajhullás, bőrszárazság és viszketés, gyengeség és a csonttörések fokozott kockázata, valamint máj- és lépmegnagyobbodás is. Gyerekeknél étvágytalanság, ízületi fájdalmak, csontfejlődési és növekedési zavarok szintén felléphetnek. Fontos továbbá, hogy az A-vitamin teratogén, azaz magzatkárosító hatást fejthet ki a várandósság alatt szedve.