A két egyetem kutatói még áprilisban állítottak össze egy olyan projekttervet, amelyben nagyon részletesen leírták, milyen metódus és kizárási kritériumok mellett fognak mintát gyűjteni ezer betegtől, és milyen módszerekkel dolgozzák fel azokat. Feltételezésük szerint kell, hogy legyenek olyan genetikailag megalapozott okok, amelyek a fiatal, társbetegség nélküli fertőzötteknél hozzájárulnak a súlyos lefolyású COVID-19 kialakulásához.
Így zajlik a vizsgálat
Koronavírus-fertőzés gyanúja esetén az érintettek garatkaparékából mintát vesznek, majd PCR-vizsgálattal igazolják a fertőzést. Az igazolt fertőzöttektől a kutatók ezt követően még egyszer mintát vesznek, hogy meghatározzák a vírus genomját. A vírus izolált nukleinsavját elhelyezik a szegedi egyetem biobankjában - ez ugyanis a tanulmány során kialakított mintakollekció részét képezi -, a szekvencia meghatározását pedig a PTE-n Gyenesei Attila és kutatócsoportja végzi.
A pácienstől vett vérből meghatározzák, milyen immunválaszt ad a beteg szervezete a fertőzésre. A szakemberek a vérminta elemzésével következtetnek arra is, hogyan változik meg a beteg génexpressziós profilja a fertőzés hatására, vagyis mely gének aktiválódnak és melyek hallgatnak el. Emellett minden egyes beteg esetében meghatározzák a páciens több mint húszezer fehérjét kódoló génjének teljes szekvenciáját is. A kutatók ezzel a nagyléptékű vizsgálattal és szekvencia-összehasonlítással azt remélik, tudnak majd azonosítani olyan géneket, a géneken belül pedig olyan variánsokat, amelyek örökletesek, és amelyek feltételezésük szerint meghatározzák vagy befolyásolják a betegség lefolyását az új típusú koronavírussal történő megfertőződést követően.
Két lépcsős kutatási program
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatási program két lépcsőben zajlik majd. Első körben kétszáz beteg mintáit elemzik 2021 első feléig, majd meghatározzák, hogy a további 800 páciens adatait milyen mélységben, és milyen irányokra fókuszálva vizsgálják. A program során olyan adatbázist hoznak létre, amely tartalmazza a kutatásba bevont ezer ember kórelőzményeit, COVID-19 betegségük lefolyásának minden egyes paraméterét, és ehhez kapcsolódva a páciensek mintakollekciót is. A kutatáshoz az SZTE-n már meglévő biobanki tevékenység adja a hátteret - ismertette Széll Márta molekuláris biológus, az SZTE Orvosi Genetikai Intézetének vezetője.
A tiszafüredi tanárnő 4 nap alatt halt bele a koronavírusba - a részletekért olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét!
