A vírus-családnak eddig több mint 150 törzse ismert, ebből legalább 30 a nemi szervek területein fordul elő, így napjainkban az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozó. Mivel a fertőzések nagy része szervezetünk védekezőképességének köszönhetően észrevétlen marad, és tünetmentesen meggyógyul, a vírushordozók közel 10 százaléka esetében azonban tartós fertőződöttség alakul ki.
A HPV bizonyos törzsei - leggyakrabban karfiolszerű kinövések formájában - a kézfejen, vagy a talpon - befelé nőve - jelentkeznek. Ezek a közönséges szemölcsök (verruca vulgaris), melyek szintén fertőzéssel terjednek. Amennyiben a nemi szervek és azok környékén tűnnek fel a sok kellemetlenséget okozó és nehezen kiirtható bőrnövedékek, akkor az úgynevezett genitális szemölcsökről van szó, ezek a hüvelyben, a méhszájon, a szeméremajkakon, a húgycsőben és a végbélnyíláson is megjelenhetnek, mely során gyulladást is okozhatnak, míg kondilóma esetén a fertőzés pedig már a hámfelület nagyobb részeire is kiterjedt.
Ahhoz, hogy a vírus méhnyakrákot vagy diszpláziát okozzon, nem elég a bőr kontaktusa, nemi aktus szükséges annak érdekében, hogy a HPV a méhnyakig feljusson. Itt viszont a vírus sokkal könnyebben hatol be a hámszövet legalsó sejtrétegébe, melynek eredményeként tartósan életben maradva és sokszorozódva akár évtizedekig is lappanghat. Mindazonáltal, nem csak a méhnyak területén okozhat daganatos elváltozásokat, ugyanis a legfrissebb kutatások szerint szájüregi, továbbá a végbélben kialakuló tumorok hátterében is állhat a HPV.
Ez azt jelenti, hogy a középgaratban vagy éppen a mandulaszövetekben is okozhat rákot. Ráadásul ezek a kóros sejttúlburjánzások szövettanilag teljesen olyanok, mint a dohányzás eredményeként kialakuló daganat. Mindazonáltal, a rák kialakulásának kockázatában nagy szerepet játszanak bizonyos együttható faktorok is, a legyengült immunrendszer, bizonyos gyógyszerek vagy készítmények, egyes társfertőzések vagy akár az erős napsugárzás is rásegíthet a végzetes betegség kialakulására.
A HPV rendkívül elterjedt kórokozó, érett vírusai a méhnyaknál leváló hámsejtekkel a hüvelyváladékba , ezzel együtt a férfi nemi szervére, szájüregbe, vagy akár végbélbe is kerülhet. A vírus fertőzött bőrfelülettel is átterjedhet, de egyes eszközök (törölköző, vizsgálati készülékek) is átvihetik a kórokozót, vagy szülés során az anya is átadhatja az újszülöttnek. Vér útján nem terjed.
A méhnyakrák az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat, ami a nőket fenyegeti. A HPV világszerte legalább 550 ezer méhnyak- és egyéb rák kialakulását okozza, mely az összes rákos megbetegedések 6,1 százalékát jelenti. A nemi szerveket érintő daganatok több mint 90 százalékában mutatható ki HPV-összefüggés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kutatások szerint a papillomavírus már azelőtt megjelent a Földön, hogy az emberi faj kialakult volna.
Legjobban: