Egy új, légúti megbetegedést kiváltó vírust azonosítottak tavaly decemberben a kínai Vuhanban. A hírek szerint a fertőzöttek a helyi halpiacon kaphatták el az eddig nem ismert vírust. A piac területét - ahol illegálisan árulták különböző vadállatok húsát - fertőtlenítették, és mivel úgy vélték, a vírus csak nehezen terjed emberről emberre, a következő napokban a hatóságok sem tartottak indokoltnak komolyabb lépéseket. Kiderült azonban, hogy egy újfajta koronavírusról van szó, amely jóval potensebb, mint azt korábban hitték. Annak a SARS-kórokozónak (magyarul a Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma rövidítése) az alcsoportjába tartozik, amely 2002-ben okozott súlyos járványt. A SARS-hoz akkor nyolcezernél is több megbetegedést és majdnem 800 halálesetet társítottak, de az esetszám valószínűleg magasabb volt a hivatalos becsléseknél.
Cikkünk publikálásakor már több mint 4500 megbetegedést jelentettek a hatóságok és 107 ember halálát kötötték össze az új koronavírussal, de ez a szám percről-percre emelkedik. Bár a megbetegedés legnagyobbrészt Kínát és a környező országokat érinti, már minden kontinensen azonosítottak fertőzéseket, Európán belül Franciaországban mutatták ki először a vírust, majd Németországban is diagnosztizáltak egy beteget. Szakemberek szerint jelenleg még csak a betegség felfutó szakaszában vagyunk, és a globális járványra is nagy az esély.
Mennyire kell félnünk a koronavírusoktól, és egyáltalán mit tudhatunk erről a járványról?
Minden vizsgált betegnél tüdőgyulladást okozott
A Lancet című orvosi folyóirat január 24-én publikált egy hosszabb, összefoglaló tanulmányt, amelyben 41 olyan beteg kórtörténetét mutatták be, akiknél igazolták a koronavírus jelenlétét. A betegek átlagéletkora 49 év volt és majdnem mind magas lázzal, illetve száraz, kínzó köhögéssel keresték fel az orvost. Sokan fejfájásra, fáradtságra, légszomjra és hasmenésre is panaszkodtak. A kórházban leukopéniát diagnosztizáltak náluk, vagyis a fehérvérsejtek száma is lecsökkent a szervezetükben. A vizsgált esetek mindegyikében tüdőgyulladás kísérte a fertőzést, néhány nappal az első tünetek jelentkezését követően.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A 41 vizsgált betegből 13-at kellett intenzív osztályon ápolni, és a tanulmány közzétételéig 28 ember hagyhatta el a kórházat, hat pedig belehalt a fertőzés valamelyik szövődményébe. Az eredmények azt is megerősítették, hogy a vírus gyorsan terjed az emberek között, ezért komoly elővigyázatosság szükséges a kezelés, illetve a fertőzöttek elszeparálásának tekintetében is.
Mennyire gyorsan terjed?
Megjelenésének idejére is utalva a vírust 2019-nCoV néven ismerik a kutatók. A többi kórokozóhoz hasonlóan a terjedésének a mértékét az úgynevezett reprodukciós rátával, röviden R0-val írják le. Ennek lényege, hogy védtelen (azaz semmilyen védőoltást nem kapott) népességen belül egy beteg ember hány embert fertőzhet meg átlagosan. Amíg ez az érték nagyobb, mint 1, a fertőzés továbbterjed. Az Atlantic cikke szerint több kutatást is végeztek a vírus reprodukciós rátájával kapcsolatban, és az eredmények szerint ez az érték 2 és 3 közé esik. A legrosszabb eredmény az egyik kínai kutatócsoportnak jött ki, akik 3,3 és 5,5 közé saccolják a terjedés mértékét. Hasonló R0 értéket mértek a 2002-es járványt okozó SARS-kórokozónak (2-5), de jóval kevésbé virális, mint például a kanyaró (12-16).
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a magasabb R0-s érték nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vírus veszélyesebb is. A szezonális influenza reprodukciós rátája például csupán 1,3, mégis világszerte emberek millióit fertőzi meg, míg a feljebb már említett SARS vírus 2-5 közötti rátával is "csak" nyolcezer embert betegített meg. Sok múlik a körülményeken és az érintett populáción is: előfordulhat, hogy egy ember 100 másiknak is továbbad egy vírust, míg tucatnyi másik beteg egyáltalán nem fertőz tovább. Ráadásul az R0-s érték idővel módosulhat is. Ennek tipikus esete az I. világháború végén a világon végigsöprő, spanyolnáthaként megismert H1N1 vírus, amely kezdetben lassabban (1,5 körül) terjedt, majd a betegség második hulláma már a 3,75-öt (sőt, egyes számítások szerint a 7,5-öt) is elérte.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyelőre Kínára hirdetett ki vészhelyzetet, hétfőn pedig mérsékeltről magas szintűre emelte a vírus nemzetközi veszélyességét. Bár a WHO főigazgatója szerint egyelőre nem beszélhetünk világméretű válsághelyzetről (ezt az ebola esetén már kihirdették), a betegség gyors terjedése és az áldozatok száma mindenképpen komoly intézkedéseket igényel.
Hogyan kerülhetjük el a fertőzést?
A WHO nagyjából ugyanazokat a prevenciós lépéseket javasolja , mint más járványok esetén. Nagyon fontos, hogy naponta több alkalommal is alaposan mossunk kezet (az alábbi videónkban bemutatjuk, hogyan is kell ezt helyesen csinálni), illetve köhögéskor, tüsszentéskor is takarjuk el a szánkat.
Érdemes kerülni az érintkezést azokkal a személyekkel, akik valamilyen légúti megbetegedéssel küzdenek, vagy a betegség más jeleit tapasztaljuk rajtuk. Az élelmiszereket csak legális, ellenőrzött forrásból szerezzük be, a tojást és a húsféléket pedig megfelelően főzzük vagy süssük meg fogyasztás előtt.
Legjobban: