A Lyme-kór okozója a Borrelia burgdorferi nevű baktérium, melynek vektorai a szarvasokon előforduló kullancsok (főként az Ixodes scapularis és az Ixodes ricinus). Azaz a kullancsok viszik át a baktériumokat egyik testből a másikba, így végső soron ők felelősek a betegség terjedéséért.
Mivel állunk szemben?
A kullancsok okozta megbetegedések közül Európában és Észak-Amerikában a Lyme-kór a legelterjedtebb. A betegség nem halálos, és minél korábban nyakon csípik, annál hatékonyabban, és annál kevesebb szövődménnyel kezelhető. Gyakorlatilag, ha időben történik a diagnózis és a gyógykezelés, tünetmentesen gyógyul.
Tünetek
A Lyme-kór tünetei igen változatosak, és több szervrendszert - a mozgásszerveket, a bőrt és az idegrendszert is érinthetik. Nem mindig kifejezettek, ezért gyakran csak a gyanú áll fenn az orvosban, melyet végül laboratóriumi tesztek tesznek bizonyossággá. Megkülönböztetünk korai tüneteket: ha valaki már ezek észlelésénél orvoshoz fordul, és megfelelő kezelést kap, valószínűleg minden gond nélkül gyógyul.
- Legjellegzetesebb az ún. céltábla- vagy kokárdaszerű bőrpír (erythema migrans) megjelenése a bőrön, a kullancscsípés helyén, bár később testszerte több tájon is megjelenhet. Ahogyan képünkön is látszik, a kullancscsípés helye ilyenkor "kitisztul", fehéres lesz, míg körülötte koncentrikus körben vagy körökben bőrpír látható. Persze ez sem mindenkinél és minden esetben jelenik meg, tehát elmaradása továbbra is utalhat Lyme-kórra, ha a kullancscsípés lehetősége fennáll.
- Ugyancsak gyakoriak ilyenkor az influenzaszerű tünetek, úgymint láz, fejfájás, végtagfájdalmak, izomgyengeség, rossz közérzet, hidegrázás.
- A kései tünetek hetekkel vagy akár hónapokkal (néhány embernél évekkel) a feltételezett kullancsfertőzés után jelenhetnek meg. A Lyme-kór diagnózisa és kezelése ilyenkor is megoldható, csak sokkal nehezebb, és sokkal tovább tart. Ilyenkor testszerte ízületi fájdalmakat észlelhetünk. Legtöbben térfájdalmakra panaszkodnak, de mivel a Lyme-kór egyik ízületről a másikra terjed, egyre több testrészünk lehet érintett.
- Hónapokkal vagy akár évekkel a fertőződés után neurológiai problémákkal is számolhatunk. Bekövetkezhet agyhártyagyulladás (meningitis), az arc egyik oldalának időleges bénulása (Bell-féle bénulás), a végtagok gyengülése, izomműködésének zavara.
Néha egészen megtévesztő tünetek jelentkezhetnek, melyeknél orvos legyen a talpán, aki kiszúrja, hogy itt Lyme-kórról van szó. Ezek:
- májgyulladás
- szemek gyulladása
- szívproblémák, rendszertelen szívdobogással
Teendőink
A Lyme-kór azért szerencsére nem mindennapos betegség, és ha résen vagyunk, ügyelünk a megelőzésre, illetve a tünetek megjelenésekor időben orvoshoz fordulunk, nem kell rettegnünk tőle. Fontos, hogy a természetben (erdőben, mezőn) töltött idő után gondosan vizsgáljunk át magunkat és családtagjainkat (beleértve velünk kiránduló háziállatainkat is), hogy nincs-e valakiben kullancs. Amennyiben van, távolítsuk el minél hamarabb: nagyszerű eszközök (pl. különböző kullancs-eltávolító kanalak, csipeszek) állnak ehhez rendelkezésünkre. Az eltávolításhoz ne használjunk gyufát vagy olajat! A kullancsnak 36-48 órára van szüksége ahhoz, hogy a baktériumokat keringésünkbe juttassa, ha előbb kivesszük őket, valószínűleg nem fertőződünk.
Ha az előbb felsorolt tünetek valamelyikét észleljük, ne késlekedjünk: forduljunk minél hamarabb háziorvosunkhoz, aki, ha szükséges, a megfelelő helyre fog továbbirányítani minket. Mindenképpen említsük meg gyanúnkat a Lyme-kórra, és azt is, ha kullancsot szedtünk ki magunkból az elmúlt napokban/hetekben, illetve azt is mondjuk el, ha nem találtunk ilyen vérszívót, de a természetben jártunk.
Diagnózis
Amennyiben a jellegzetes kokárda formájú bőrpírt megtaláltuk a kullancscsípés helyén, a diagnózis egyértelműbb. A legtöbbször azonban sokféle panaszunk van, a helyeztet pedig tovább bonyolítja, hogy a kullancsok a Lyme-kóron kívül más betegségeket is terjeszthetnek, akár egy időben, egy csípéssel is. Ezért előfordulhat, hogy labortesztekre lesz szüksége a diagnózis felállításához. Az ELISA és Western-blot tesztekkel a vérből a baktérium antitesteit mutatják ki. A PCR-vizsgálattal az ízületi folyadék antitest-tartalmát vizsgálják krónikus Lyme-kór gyanúja esetén.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Gyógykezelés
A Lyme-kór gyógykezelése a betegség diagnosztizálása után hosszú antibiotikum-kúrával történik. A leggyakrabban doxyciklin, amoxicillin, illetve cefuroxime hatóanyagokat alkalmaznak szájon át: azaz 10, 14, de akár 28 napig is nagy dózisú antibiotikum tablettát kell szednünk. Fontos, hogy a kúrát tartsuk is be, ellenkező esetben a betegség újra fellángolhat, vagy nem gyógyul tünetmentesen. Egyes pácienseknél intravénás antibiotikum-kúrát is szükségesnek tarthat a kezelőorvos.
Ez is érdekelhet
Megelőzés
Ha betartjuk szükséges óvintézkedéséket, minimalizálhatjuk Lyme-kór esélyét. Ha kirándulni megyünk, válasszunk hosszú nadrágot, és ha nincs túl meleg, akár hosszú ujjú felsőt, használjunk kullancsriasztó spray-ket, és mindig gondosan vizsgáljuk át magunkat nap végén, hogy van-e bennünk kullancs. Ha találunk, minél hamarabb távolítsuk el. Ne gondoljuk, hogy immúnisak vagyunk: hiába volt már Lyme-kórunk, bármikor lehet újra, ezért a megelőzés kulcsfontosságú. És még egy fontos információ: a kullancs elleni védőoltás nem véd a Lyme-mal szemben, és jelenleg sajnos nincs még teljes védelmet nyújtó vakcina !
