A norvégiai Spitzbergákon, a Kongsfjord térségében gyűjtött talajmintákban mutatta ki egy brit-amerikai-kínai tudóscsoport a blaNDM-1 gének jelenlétét, amelyeket először 2007-2008-ban azonosítottak egy kórházi betegben az indiai Újdelhiben, majd 2010-ben már az újdelhi felszíni vizekben is kimutatták ezeket a géneket hordozó törzseket. Azóta több mint 10 országban észlelték a jelenlétüket, valamint új variánsok jelenlétét is.
A David Graham, a Newcastle-i Egyetem professzora vezette kutatócsoport szerint az antibiotikumrezisztens gének valószínűleg a vándormadarak és esetleg más vadállatok, valamint a térségbe érkezett emberek ürülékével kerülhettek az északi-sarkvidéki földbe. A kutatók a Konsgfjord mentén nyolc helyszínről vett 40 talajmintában mutattak ki 131 ilyen gént.
"A kimutatott gének kilenc nagy antibiotikumfajtához köthetők, köztük az aminoglikozidokhoz, a makrolidekhez, amelyeket sok fertőzés kezelésére használnak. Például minden talajmintában megtaláltuk azt a gént, amely a tuberkulózis multidrog-rezisztens kórokozójában van, a blaNDM-1 géneket pedig a talajminták több mint 60 százalékában mutattuk ki" - idézte Grahamet az Eurekalert tudományos hírportál. "Felfedezésünk nagy jelentőségű az antibiotikumrezisztencia globális terjedése tekintetében. Egy klinikailag fontos ARG ugyanis, amely Dél-Ázsiából származik, nyilvánvalóan nem honos az Északi-sarkvidéken" - tette hozzá a professzor.
Ez is érdekelhet
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az antibiotikumrezisztens gének képesek egyik baktériumból a másikba, sőt a baktériumból a környezetbe átterjedni. Az antibiotikumrezisztencia globális egészségügyi válságot okoz. Egy ősszel közzétett tanulmány szerint mintegy 2,4 millióan halhatnak meg a több antibiotikumnak is ellenálló, úgynevezett szuperbaktériumok okozta fertőzésekben Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában 2050-ig.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: