Mikrokefáliáról, azaz kisfejűségről eddig csak elvétve hallottunk, egy ideje viszont naponta kerül be hírekbe. Ezzel a rendellenességben Dél-Amerikában születik egyre több baba: például Brazíliában két évvel ezelőtt még csak néhány száz esetről tudtak, tavaly viszont már majdnem négyezer újszülöttnél fedezték fel. A mikrokefália ezen a területen azért válhatott gyakoribbá, mert a régióban felütötte fejét a Zika-vírus: a vele való fertőződés alapesetben nem okoz komoly problémát, váradós kismamáknál viszont súlyos következményei lehetnek. Ráadásul az érintettségről nem is feltétlenül szereznek tudomást a leendő anyukák.
– Pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de azt már tudjuk, hogy aránylag magas a tünetmentes betegek aránya. Ha mégis vannak panaszok, akkor azok eléggé atípusosak. Ilyen például az enyhe láz, az izom- és ízületi fájdalom. Emellett jellemző a szemvörösödéssel járó kötőhártya-gyulladás , valamint a szem mögött kialakuló fájdalom. Ugyan időnként bőrkiütés is megfigyelhető, a tünetek alapvetően nem komolyak, leginkább influenzaszerű megbetegedéséhez hasonlíthatóak – hangsúlyozza dr. Szlávik János infektológus.
A fertőződéssel a fő probléma az, hogy ha terhesség idején történik, akkor teratogén, tehát magzatkárosító hatása lehet. Ennek mikéntje még nincs pontosan feltárva, de az tény, hogy vírus jelenlétét a magzati folyadékból és a placentából is ki tudják mutatni, a magzatokon pedig látványosan nyomot hagy a fertőzés: az érintett babák kisfejűséggel születnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szúnyogok nyomában
– A magzatoknál mikrokefáliát okozó vírus az amerikai kontinensen Brazíliában tűnt föl először, még 2014-ben. Onnan indult el észak felé, és tulajdonképpen Mexikóig érinti az egész kontinenst. Februárban Kubában még nem találtak esetet, de a Karib-szigeteken már igen – mondja az infektológus. Magát a vírust az Egyesült Államokban még nem mutatták ki, de Floridában és Kaliforniában már elég nagy számban megjelent az a szúnyog, amely a zikát terjesztheti.
A vírus az amerikai kontinens mellett elvétve előfordul Thaiföldön és Közép-Afrikában is: ott főleg Nigériában és Ugandában ismerik, de komolyabb problémát nem okoz. Ennek oka, hogy Afrikában a vírus már az 1940-es évek óta jelen van, így már sokan védettek ellene. Ezzel szemben az amerikai kontinensen élők teljesen védtelenek a vírusfertőzéssel szemben, így ha várandósan fertőződnek meg, számítani lehet arra, hogy károsítja a magzatot.
Azok az esetek , amelyeket Európában, például Dániában, Angliában, Spanyolországban és Németországban észleltek, mind behurcoltak, az érintettek főleg Brazíliában és Kolumbiában fertőződtek meg. Ezt azért lehet biztosan kijelenteni, mert Európában a kórokozót terjesztő szúnyogok nem jellemzőek, például a hazai szúnyogpopulációnak maximum egy százalékát tehetik ki. Emiatt pedig járvány sem alakulhat ki.
Kérdés a terjedés
A közelmúltban felmerült annak lehetősége is, hogy a Zika-vírust szexuális úton is át lehet adni: ezt ugyan egy amerikai eset alá is támasztja, de ténylegesen még nincs bizonyítva. Mint Szlávik doktortól megtudtuk, ennek feltérképezése jelenleg is zajlik, a tudományos munka felgyorsítására rengeteg pénzt áldoznak.
Szintén pontatlanok azok a hírek, amelyek már zika elleni oltóanyagot vizionálnak: ugyan állatkísérletek már történtek, de használható oltóanyag még évekig nem készülhet. Hiába indulnak ugyanis el az embereken végzett vizsgálatok, azokkal első körben még csak biztonságosságot nézhetik. Erre a közelmúlt francia botránya miatt – amelynél haláleset történt a klinikai vizsgálaton – a szokásosnál is jobban figyelnek. Magát a biztonságosságot várhatóan csak egy-két év után lehet kimondani, az a fázis pedig csak ezt követően kezdődhet, amelyben már sok embert beoltanak, és a hatásosságot is nézhetik. Kész oltóanyagról csak ezt követően beszélhetünk, addig az egyetlen megoldás a szúnyogirtás és az ellenük való védekezés.
Arra, hogy az esetleges fertőzöttséget kiszűrjék, már ma is van mód: a diagnózis felállításához vérvételre van szükség , abban mutathatók ki a vírus ellen termelődő antitestek. Az erre alkalmas teszt hamarosan hazánkban is elérhető lesz, a nagyon kockázatos eseteknél – például az olyan kismamáknál, akik Brazíliából tértek haza, és a terhesség első harmadában járnak – már ajánlották is az elvégzését. Rutinszerűen ma még nem alkalmazzák ezt a szűrővizsgálatot, jelenleg a kivitelezés mikéntjének kidolgozása zajlik. A vizsgálatnak igazi jelentősége inkább majd az olimpia idején lesz, akkor, amikor a nyári játékokról tömegesen jönnek haza az emberek Brazíliából.
Nem érkezhet váratlanul
Mivel maga a kisfejűség a szokásos ultrahangvizsgálatokon mindenképp kiderül, attól nem kell tartani, hogy rejtve marad. – Az ultrahangvizsgálatokon a fejkörfogatot és a fejátmérőt mindig lemérjük, ezt vetjük össze az adott terhességi hétnek megfelelő értékekkel. Hogy ezek az paraméterek megfelelőek-e az adott időszaknak, azt a komputer minden vizsgálatnál automatikusan kiszámolja. Mindezt grafikonon is ábrázolja, a következtetéseket pedig az eltérés nagyságrendjéből vonjuk le – mondja dr. Molnár László szülész-nőgyógyász, klinikai genetikus.
Mint a szakorvostól megtudjuk, magát a kisfejűséget a zika mellett sok egyéb tényező is okozhatja, így a szűrésre már korábban is figyelni kellett. A méhen belüli vírusinfekciók közül a toxoplazmát és citomegalovírust lehet kiemelni, de ilyen a bárányhimlő kórokozója is. Emellett állhatnak a hátterében olyan tényezők is, amelyek akadályozzák a méhen belüli fejlődést. Utóbbiak lehetnek különböző drogok, mérgek vagy alkohol, illetve egyes tartósan szedett gyógyszerek.
A nőgyógyász kiemeli, hogy az amerikai adatok szerint a mikrokefália, okozza azt bármi is, 15-20 ezer újszülöttből egyet érint, viszont ez a statisztika csalóka, lévén a kisfejűség gyakran társul genetikai rendellenességhez, így például Down-szindrómához is. Ilyen eltérés esetén a rendellenesség gyakoribb, de annak nem feltétlen velejárója.
A kisfejűség előfordulási statisztikája azért is becsapós, mert a fejletlenebb országokban gyengébb az ultrahang-diagnosztika, így a magzat problémái nem derülnek ki a terhesség alatt. Ellenben ha a fejlettebb területeken felfedezik az ilyen jellegű érintettséget, akkor sok esetben megszakítják a terhességet: ha például a kisfejűség mellett egyéb kromoszómaprobléma is kiderül, akkor az eleve indokolhatja az utóbbi beavatkozást.
Azonban önmagában a kisfejűség nem lehet indikációja a terhességmegszakításnak. Ennek oka, hogy mindennek a későbbiekben nem feltétlenül lesznek következményei. Jelentkezhet ugyan mozgáskoordinációs zavar, tanulási és viselkedési nehézség, gondolkodásbeli eltérés, látás- és hallásprobléma, emellett pedig előfordulhatnak epilepsziás rohamok is, de biztosra semmi nem mondható. Tehát azt nem lehet kijelenteni, hogy egy mikrokefáliás babának a későbbiekben mindenképp problémái lesznek.
Ez is érdekelhet
