A Föld népességét leginkább fenyegető tíz egészségügyi veszélyforrás közé sorolta az antibiotikumrezisztenciát 2019 elején az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A jelenség egyre nagyobb figyelmet kap tudományos körökben, ami érthető is, hiszen azzal fenyeget, hogy a közeljövőben olyan fertőzésekkel szemben válhat teljesen védtelenné az emberiség, amelyeket ma még hatékonyan tudunk gyógyszeresen kezelni. Shiri Navon-Venezia professzor vezetésével az izraeli Ariel Egyetem kutatói egy újabb potenciális veszélyforrásra hívták fel a figyelmet a multirezisztens, tehát több antibiotikumnak is ellenálló baktériumokkal kapcsolatban.
Világszerte óriási népszerűségnek örvendenek az állatkertek állatsimogató részlegei, ahol a látogatók nemcsak egy rácson vagy üvegen keresztül figyelhetik meg az állatokat, hanem közelebb is mehetnek és meg is simogathatják azokat. Bármennyire is izgalmas és érdekes azonban ez a fajta közvetlenség a gyermekek és szülők számára, ezzel együtt rendkívül fertőzésveszélyes is. Az izraeli kutatók éppen ezért megvizsgálták, hogy vajon multirezisztens baktériumok is leselkednek-e ezeken a helyeken a gyanútlan látogatókra. Az eredmények cseppet sem megnyugtatóak.
Minden tizedik állat hordozó
A penicillint alighanem mindenki ismeri. Ez a vegyületcsoport - sok más szerrel egyetemben - a béta-laktám antibiotikumok csoportjába tartozik. Egyes baktériumok képesek előállítani úgynevezett béta-laktamázokat, azaz olyan enzimeket, amelyek hatástalanítják az említett antibiotikumok, így például a penicillinek hatását. Ezeknek az enzimeknek többféle altípusát is megkülönböztetjük. Mind a humán, mind az állatorvoslásban rengeteg nehézséget okoznak például az Enterobacteriaceae baktériumcsalád azon törzsei, amelyek széles spektrumú béta-laktamázokat (ESBL) és/vagy cefalosporinázokat (AmpC) termelnek. Az izraeli kutatás e kórokozók elterjedtségét, illetve a legfőbb rizikófaktorokat igyekezett feltárni.
A szakemberek - véletlenszerűen kiválasztva - nyolc állatkertből gyűjtöttek állati széklet- és egyéb mintákat, így bőrt, szőrt és tollakat Izraelben. A 42 különböző állatfaj összesen 228 egyedétől levett mintákból génszekvenálással mutatták ki az azokban tenyésző baktériumokat, illetve az ESBL és AmpC enzimekért felelős géneket. Emellett a gondozók kérdőíveken adtak információt a vizsgált állatok koráról és a korábbi állatorvosi kezeléseikről.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vizsgálatok a több mint kétszáz állat 12 százalékánál találtak legalább egy multirezisztens baktériumtörzset, sőt, minden negyedik érintett egyed több ilyen kórokozót is hordozott. Az azonosított 35 baktériumtörzs között felbukkant többek között az utazók hasmenéséért felelős E. coli ST656, valamint a humán húgyúti fertőzések egyik gyakori kiváltó oka, az E. coli ST127 is. A multirezisztens baktériumok több mint háromnegyedét a székletmintákban fedezték fel. Mindezeken felül a kérdőíves adatok elemzése során arra is fény derült, hogy azok az állatok, amelyeket hétnél több alkalommal kezeltek korábban antibiotikumokkal, szignifikánsan nagyobb eséllyel váltak rezisztens kórokozók hordozóivá.
Kézmosás és étkezési tilalom
"Felfedezésünk jól mutatja, hogy az állatsimogatókban tartott állatok még akkor is hordozhatnak és átadhatnak a látogatóknak multirezisztens patogéneket, ha egyébként egészségesnek tűnnek" - hívta fel a figyelmet Navon-Venezia professzor. A szakember szerint mindez sürgős lépéseket tesz szükségessé az állatkertek részéről. Kiemelten fontos lenne, hogy minden állatsimogató mellett megfelelő vizesblokkot alakítsanak ki kézfertőtlenítés céljából a látogatók számára. Ugyanígy fontos, hogy betiltsák az étel- és italfogyasztást az állatok közelében, valamint hogy ne engedjék olyan állatok simogatását, amelyek antibiotikumos kezelést kaptak korábban.
Ez is érdekelhet
Forrás: sciencedaily.com
