Egy korábbi koronavírus-fertőzés önmagában nem garantálja sem a magas antitestszintet, sem a kétdózisú oltások egyetlen adagja utáni erős immunválaszt - állapították meg a chicagói Északnyugati Egyetem kutatói. Vizsgálatukba 27 oltott felnőttet vontak be, aki közül néhányan már átestek a fertőzésen. Az alanyoktól ez első és második adag vakcina beadatása után 2-3 héttel, valamint 2 hónappal a záródózis felvétele után is vettek vérmintát, majd elemezték azok antitestszintjét. A kutatás résztvevői Pfizer- vagy Moderna-féle oltóanyagot kaptak - számolt be róla a MedicalXpress.
A mutánsok elleni védelem alacsonyabb
"Amikor a második oltás után körülbelül három héttel begyűjtött vérmintákat teszteltünk, a védettségi szint átlagosan 98 százalék volt, ami a semlegesítő antitestek nagyon magas szintjére utal" - ismertette Thomas McDade, az egyetem oktatója. Igen ám, de az újonnan terjedő, úgynevezett feltörekvő variánsok elleni antitestszintek már szignifikánsan alacsonyabbak voltak - 67 és 92 százalék között mozogtak.
A gyógyultak védettsége is gyorsan csökken
Az új kutatási eredmények megerősítik azt is, amire már eddig is figyelmeztettek a szakértők: a védőoltás által nyújtott immunitás idővel csökken, így fokozatosan nő a kockázata annak, hogy valaki beoltottként is megfertőződjön. A második vakcinázási dózis után két hónappal begyűjtött vérmintákat vizsgálva azt látták a kutatók, hogy az antitestválaszok körülbelül 20 százalékkal csökkentek, még azoknál is, akik korábban átestek a COVID-19 -en.
Kiderült továbbá, hogy azoknál, akik tünetmentes vagy enyhe panaszokkal vészelték át a koronavírus-fertőzést , nagyjából ugyanolyan erős az oltásra adott antitestválasz, mint azoknál, akik még nem kapták el kórt. A több és erőteljesebb tünettel küzdők azonban erősebb immunválaszra számíthatnak, de idővel ez is csökken.
Frissítették az amerikai egészségügyi hatóságok az ország első COVID-19 miatti halálozásának dátumát. Úgy tűnik, a véltnél korábban kezdett pusztítani Amerikában.
Legjobban: